Szinpetri

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szinpetri
BAZ1.Szinpetri.jpg
Szinpetri címere
Szinpetri címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség Edelényi
Jogállás község
Polgármester Doszpoly Károly[1]
Irányítószám 3761
Körzethívószám 48
Népesség
Teljes népesség 244 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 22,66 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 9,71 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szinpetri (Magyarország)
Szinpetri
Szinpetri
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 29′ 02″, k. h. 20° 37′ 28″Koordináták: é. sz. 48° 29′ 02″, k. h. 20° 37′ 28″
Szinpetri (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Szinpetri
Szinpetri
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Szinpetri weboldala

Szinpetri község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi kistérségben. Egykor Torna vármegyéhez tartozott.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar-szlovák határ mellett, az Aggteleki Nemzeti Park délkeleti határán található, a Jósva-patak mentén. Közeli települések: Szin 3 km-re keletre, Tornakápolna és Varbóc 4 km-re dél felé, nyugatra pedig Jósvafő 6 km-re.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az összetett szó második tagja a Péter személynév birtokos -i képzővel ellátott származéka. Az első tag a szomszédos Szinre utal, hogy megkülönböztesse a falut más, ugyancsak 'Petri' nevű településektől (Hadobás, 2003). Korábbi neve (hasonló okból) Gálospetri volt (Szinpetri.hu).

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ősidők óta lakott hely: a fölötte emelkedő hegyoldal egyik barlangjában a kutatók bronzkor végi emberi település nyomaira: cserépedények darabjaira és csonteszközökre bukkantak.[3]

A 12. században a tornai királyi erdőuralomhoz tartozott. A 13. század végén Tekus ispán birtokába került. Halála után leszármazottai megosztoztak javain – azt ezt rögzítő, 1340-ben kelt irat az első olyan okmány, amiben a falu szerepel (Hadobás, 2003).

1427-ben a faluban 12 jobbágyporta adózott.

1595-ben már volt református temploma, de ennek további sorsa ismeretlen (Szinpetri.hu).

1758-ban egy fatornyos református temploma volt a falunak, valószínűleg gazdagon díszített, zöld alapszínű mennyezettel és padokkal. Ez a templom 1791-ben leégett, és berendezéséből csak egy 21 cm * 30 cm-es faládika maradt meg, 1773-mas dátummal. Feltételezik (Református), hogy a templom díszítése a ládikáéhoz hasonló lehetett.


Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu lakosság 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[4]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Figyelemre méltó a község homlokzati tornyos, műemlék jellegű református temploma (Dózsa Gy. u. 65.). 1794-ben épült késő barokk stílusban, egyszínű, sötét kazettás mennyezettel és karzatokkal, 250 ülőhellyel. 1877-ben egy tűzvész elpusztította az iskolával és a parókiával együtt; de egy éven belül helyreállították – ekkor készült el a torony sisakja.
  • A világ legnagyobb könyvének helyet adó vízimalom.[5]
  • Sok ház őrzi a népi építészet, kiemelten a perkupai stílus jegyeit.
  • A református egyházközség 2010. július 25-én nyitotta meg hely- és egyháztörténeti kiállítását (Református).

Neves személyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Szinpetri települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Galyasági Településszövetség honlapja
  4. A nemzetiségi népesség száma településenként – Népszámlálás.hu
  5. A világ legnagyobb könyve. legnagyobbkonyv.hu. (Hozzáférés: 2012. március 27.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szinpetri.hu: A község honlapja
  • Református: A református egyházközség honlapja
  • Hadobás, 2003: Hadobás S., 2003: Az Aggteleki Nemzeti Park és környéke kultúrtörténeti értékei I. Építészeti emlékek. 2., javított kiadás. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, p. 21.