Szinpetri
| Szinpetri | |||
 |
|||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Kistérség 2012-ig | Edelényi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Doszpoly Károly[1] | ||
| Irányítószám | 3761 | ||
| Körzethívószám | 48 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 220 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 22,66 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 9,71 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Szinpetri
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Szinpetri
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
|
|||
| é. sz. 48° 29′ 2″, k. h. 20° 37′ 28″ | |||
| Szinpetri weboldala | |||
Szinpetri község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi kistérségben. Egykor Torna vármegyéhez tartozott.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A magyar-szlovák határ mellett, az Aggteleki Nemzeti Park délkeleti határán található, a Jósva-patak mentén. Közeli települések: Szin 3 km-re keletre, Tornakápolna és Varbóc 4 km-re dél felé, nyugatra pedig Jósvafő 6 km-re.
Nevének eredete [szerkesztés]
Az összetett szó második tagja a Péter személynév birtokos -i képzővel ellátott származéka. Az első tag a szomszédos Szinre utal, hogy megkülönböztesse a falut más, ugyancsak 'Petri' nevű településektől (Hadobás, 2003). Korábbi neve (hasonló okból) Gálospetri volt (Szinpetri.hu).
Története [szerkesztés]
Ősidők óta lakott hely: a fölötte emelkedő hegyoldal egyik barlangjában a kutatók bronzkor végi emberi település nyomaira: cserépedények darabjaira és csonteszközökre bukkantak.[3]
A 12. században a tornai királyi erdőuralomhoz tartozott. A 13. század végén Tekus ispán birtokába került. Halála után leszármazottai megosztoztak javain — azt ezt rögzítő, 1340-ben kelt irat az első olyan okmány, amiben a falu szerepel (Hadobás, 2003).
1427-ben a faluban 12 jobbágyporta adózott.
1595-ben már volt református temploma, de ennek további sorsa ismeretlen (Szinpetri.hu).
1758-ban egy fatornyos református temploma volt a falunak, valószínűleg gazdagon díszített, zöld alapszínű mennyezettel és padokkal. Ez a templom 1791-ben leégett, és berendezéséből csak egy 21 cm * 30 cm-es faládika maradt meg, 1773-mas dátummal. Feltételezik (Református), hogy a templom díszítése a ládikáéhoz hasonló lehetett.
Népcsoportok [szerkesztés]
A falu lakosság 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[4]
Nevezetességei [szerkesztés]
- Figyelemre méltó a község homlokzati tornyos, műemlék jellegű református temploma (Dózsa Gy. u. 65.). 1794-ben épült késő barokk stílusban, egyszínű, sötét kazettás mennyezettel és karzatokkal, 250 ülőhellyel. 1877-ben egy tűzvész elpusztította az iskolával és a parókiával együtt; de egy éven belül helyreállították — ekkor készült el a torony sisakja.
- A világ legnagyobb könyvének helyet adó vízimalom.[5]
- Sok ház őrzi a népi építészet, kiemelten a perkupai stílus jegyeit.
- A református egyházközség 2010. július 25-én nyitotta meg hely- és egyháztörténeti kiállítását (Református).
Neves személyek [szerkesztés]
- Itt tanított 1906–1907-ben Marjalaki Kiss Lajos régész, földrajztudós és tankönyvíró.
Képek [szerkesztés]
-
A felújított malomház
-
A felújított malomház az alulcsapott vízikerékkel
-
Szürkemarha gulya
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Szinpetri települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Galyasági Településszövetség honlapja
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként – Népszámlálás.hu
- ↑ A világ legnagyobb könyve. legnagyobbkonyv.hu. (Hozzáférés: 2012. március 27.)
Források [szerkesztés]
- Szinpetri.hu: A község honlapja
- Református: A református egyházközség honlapja
- Hadobás, 2003: Hadobás S., 2003: Az Aggteleki Nemzeti Park és környéke kultúrtörténeti értékei I. Építészeti emlékek. 2., javított kiadás. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, p. 21.
