Sajószentpéter
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Sajószentpéter | |||
 |
|||
| Református Nagytemplom [1] | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Kistérség | Miskolci | ||
| Rang | város | ||
| Irányítószám | 3770 | ||
| Körzethívószám | 48 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 12 513 fő (2008. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 380,26 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 34,85 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
  Sajószentpéter
|
|||
Sajószentpéter város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Miskolci kistérségben. Miskolctól 15 kilométerre fekszik, nem messze a Sajó és a Bódva találkozásától.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
Sajószentpétert 1281-ben említik először Szentpéter néven. A település királyi birtok volt, eleinte a diósgyőri, majd a dédesi uradalomhoz tartozott. A huszita harcok során a város elpusztult, 1466-tól újra benépesítették. Városi rangját 1989-ben kapta vissza.
A 17.–18. században több nemesi család is birtokolta, többek közt a Rákócziak, Losonczyak. A 19. századtól az ipar meghatározó jellegű a településen, szénbányák nyíltak, majd egy üveggyár épült, mely 1999-ig működött. A 20. század végén az üveggyár és a bányák is bezártak, a munkanélküliség komoly problémává vált.
[szerkesztés] Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 92%-a magyar, 8%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]
[szerkesztés] Látnivalók
- Lévay József szülőháza
- Tájház
- Gedeon-kúria
- Református templom
- Római katolikus templom
[szerkesztés] Híres szülöttei
- Gaskó István közgazdász
- Grespik László jogász és politikus
- Koszta János labdarúgó
- Lévay József politikus, költő
- Pécsi Sándor színész
- Bánfalvi Ákos zenei szakíró és rádiós műsorvezető
- Varga István (üzletember) üzletember, nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter a Bajnai-kormányban.
