Perkupa

Perkupa címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Észak-Magyarország

Megye

Borsod-Abaúj-Zemplén

Kistérség 2012-ig

Edelényi

Jogállás

község

Polgármester

Molnár Zoltán^[1]

Irányítószám

3756

Körzethívószám

48

Népesség

Teljes népesség

833 fő (2010. jan 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

42,94 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

19,40 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Perkupa

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 48,4714°, k. h. 20,6896°

Perkupa

Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén

é. sz. 48,4714°, k. h. 20,6896°

A Stépán Ilona Általános Iskola

Perkupa község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi kistérségben, Miskolctól 49 kilométerre északra, a 27-es főút mentén. Neve valószínűleg szláv eredetű szó. Jelentése: keresztárok földhányással.

Története [szerkesztés]

Először 1340-ben említik, Precopa alakban. Birtokosai kezdetben a Színi és a Szalonnai családok voltak. 1526-tól a Bebekek tulajdonába került. 1562-ben a törökök felégették. A 16. századtól lakói döntően reformátusok. 1686 után a szádvári uradalom részeként az Esterházyak szerezték meg. 1896-ban vasútállomást kapott. 1919-ben Perkupa és Szalonna községek között húzódott a cseh csapatok demarkációs vonala.

A falutól északra mélyművelésű anhidritbányát üzemeltettek. A terméket a helyszínen őrölték, majd talajjavításra használták. A gazdaságtalan bányát és vele az őrlőüzemet bezárták; az üzemcsarnokokban sokáig díszkőmegmunkáló üzemelt. Az egykori bánya területén 2009 februárjában kellett volna megnyitni Magyarország első klímagyárát, amely a tervek szerint kizárólag szél-, nap- és geotermikus energia felhasználásával üzemel majd.^[3] A beruházást 2009. október 29-én átadták.^[4]

Népcsoportok [szerkesztés]

A település lakosságának 82%-a magyar, 18%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.^[5]

Látnivalók [szerkesztés]

A kőfallal kerített református templomot 1797 és 1799 között emelték, miután a régi leégett. Valószínűleg a jelenlegi épület alatt rejtőznek a falu hajdan volt középkori templomának romjai. A keleti homlokzat fölött magasodó, hegyes sisakos tornyát 1852–53-ban építették hozzá. Szentélye egyenesen záródik. A 9 m * 21 m-es hajó három szakaszból áll; mindhármat csehsüvegboltozat fedi. A hajó két végén fakarzat áll. A karzatok és a padok is a 18. század végén készült, festett asztalosmunkák. A szószék koronája faragott, festett.
Római katolikus templomát 1865-ben építették Ybl Miklós tervei alapján. A szent István tiszteletére szentelt, egyhajós templom síkmennyezete faragott deszkafödémes. Legértékesebb tárgya egy 18. századi Madonna-szobor.
Perkupát valaha a száz kőműves falujának is nevezték. A faluról elnevezett perkupai stílusban dolgozó mesterek keze munkáját őrzik a Petőfi utca parasztházai. Szépen felújított, látogatható tájházában (Petőfi u. 22.) található a Galyasági Településszövetség irodája, és ez a legtöbb évben a Gömör-Tornai Fesztivál részeként (vagy attól függetlenül) rendezett falunap rendezvényeinek központja is. A tájházban nívós kiállítás mutatja be a perkupai stílus kialakulását és jellegzetességeit.
A 27. út mellett, a fagylaltozó előtti téren felállított információs táblától indul a 2005-ben kialakított, majd 2011-ben felújított Bódva-völgyi tanösvény. A 2,5 km hosszú útvonal másik végpontja a Köszvényes-kútnál működő Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Táborban van. A tanösvény augusztus közepétől október végéig, a tábor működési idejében látogatható. A túra bejárását segítő kiadvány Perkupán, a polgármesteri hivatalban vagy (ősszel) a táborban vehető át.
A perkupai kőművesek sajátos alkotásai a Petőfi u. fölső végén a Varbóc felől lefolyó Vízvölgyi-patakon átívelő, boltíves kőhidak is. A Petőfi u. 68. ház portáját a főúttal összekötő híd a két világháború között épült.

Környező települések [szerkesztés]

Szalonna (5 km),
Szin (6 km),
Varbóc (5 km);
a legközelebbi város: Szendrő (10 km).

Híres emberek [szerkesztés]

Itt született 1933-ban Kalász László költő. Szalonnán hunyt el 1999-ben, de hamvai kívánsága szerint itt, a szülőfaluban nyugszanak. Róla nevezték el a falu művelődési házát, aminek oldalán márványtábla hirdeti a költő emlékét.