Anhidrit

Az anhidrit a pótanion nélküli vízmentes szulfátok csoportjába, azon belül az alkáli-szulfátok közé tartozó ásványfaj.

Kémiai és fizikai tulajdonságai

• Képlete: CaSO₄
• Szimmetriája: rombos dipiramisos
• Sűrűsége: 2,95 g/cm³
• Keménysége: 3-3,5
• Hasadása: három kristálytani sík mentén kiváló
• Színe: átlátszó, de gyakran kissé kékes, ibolyás vagy sárgás.

Finom porát a koncentrált kénsav oldja, és egy kevéssé sósavban is oldódik.

Megjelenési formái, genetikája

Kristályrácsa olyan torzult kősórács, amelyben a Na-, illetve Cl-ionok helyét Ca-, illetve SO₄-ionok töltik be. Ennek megfelelően kristályai is kocka- (alpi típus), illetve megnyúlt (stassfurti típus) alakúak.

Elsősorban tengervízből válik ki a kősóval és a gipsszel együtt, akár kőzetalkotó ásvány mennyiségben (ezek az ún. evaporit összletek). Ha a töményülő tengervíz 25 °C-nál hidegebb, az anhidrit helyett főleg gipsz válik ki. Mivel a kősónál hamarabb válik ki, ilyen evaporitokat találunk a kősótelepek alatt, illetve alsó zónájában is. Vízfelvétellel gipsszé alakulhat, és az ezzel járó, 60%-os térfogatnövekedés az anhidrites rétegeket teljesen összegyűri: ezek az ún. mirigykövek.

A hosszú távú erőhatásokra már viszonylag kis nyomáson is plasztikusan reagál, ezért a földtani takarók gyakran (így például az Aggteleki-karszton) az evaporitos rétegeken mint afféle kenőfelületeken csúsznak el több tucat vagy akár több száz kilométer távolságra.

Felhasználása

Az építőipari termékek között például gipsz stukkók (díszítés), gipszkarton (szerelt válaszfalak, tűzvédelmi burkolatok, egyes álmennyezetek elemei, szárazpadlók) alapanyagaként használják fel.

Rokon ásványfajok

• gipsz

Forrás

• Koch-Sztrókay: Ásványtan
• Anhydrite