Pere
| Pere | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Kistérség 2012-ig | Encsi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Blaskó István[1] | ||
| Irányítószám | 3853 | ||
| Körzethívószám | 46 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 356 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 37,24 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 9,56 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Pere
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Pere
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
|
|||
| é. sz. 48,28508°, k. h. 21,12141° | |||
| Pere weboldala | |||
Pere község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Encsi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Miskolctól 38 kilométerre északkeletre, a Hernád bal partján, Hernádbűd és Felsődobsza közt fekvő település.
Története [szerkesztés]
A Hernád partján fekvő települést 1282-ben említik először, mint a Bárca-nemzetség birtokát.
A törökök sokáig nem foglalták el, mert a Hernád természetes védvonalat képezett, de 1640-ben török hódoltság alá került a falu. A lakosság többször is elmenekült, nemcsak a török időkben, hanem a Rákóczi-szabadságharc alatt is.
Földesurai, a Bárczayak szlovákokkal telepítették be. A Bárczayak építtették a kastélyt is 1830 körül.
A fallal körülvett nemesi udvarház kőből épült.[3]
Népcsoportok [szerkesztés]
A település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[4]
Környező települések [szerkesztés]
Hernádbűd 2 km-re, Hernádszentandrás 3 km-re. A legközelebbi városok: Abaújszántó 6 km-re és Encs 9 km-re.
Nevezetességek [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- Györffy György: Abaújvármegye.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Pere települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ (in: Abaúj-Torna vm katonai leírása (1780-as évek) 44. old.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
