Abaújszolnok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Abaújszolnok
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség Szikszói
Jogállás község
Polgármester Gönczi Gáborné[1]
Irányítószám 3809
Körzethívószám 46
Népesség
Teljes népesség 195 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 20,90 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 8,66 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Abaújszolnok  (Magyarország)
Abaújszolnok
Abaújszolnok
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 22′ 26″, k. h. 20° 58′ 29″Koordináták: é. sz. 48° 22′ 26″, k. h. 20° 58′ 29″
Abaújszolnok  (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Abaújszolnok
Abaújszolnok
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén

Abaújszolnok község az Észak-Magyarországi régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Szikszói kistérségben. Miskolctól 35 kilométerre, északkeletre.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Északi-középhegységben, a Cserehát keleti oldalán található. Szomszédos települések: Nyésta, Abaújlak (Szanticska), Baktakék. A legközelebbi város: Encs (20 km).

Megközelítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közúton a 3-as főútról Szikszó vagy Encs felől érhető el.

A közúti tömegközlekedést a Borsod Volán Zrt. autóbuszai végzik.

Vasútvonal nem vezet át a településen, a legközelebbi vasútállomás az egyaránt kb. 20-20 km-re lévő Szikszón vagy Encsen (Forró-Encs vasútállomás) található, a MÁV 90-es számú, Miskolc-Hidasnémeti közötti vonalán.

Önkormányzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A településen Cigány Kisebbségi Önkormányzat is működik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1256-ban említik először, „Zonuk” néven. A szolnoki nemesek földje volt, 1256-ban Nyéstával volt határos. Egykoron a történelmi Abaúj vármegyéhez tartozott, amely a nevét az Aba nemzetségről, illetve az általuk épített Abaújvárról kapta. A török hódoltság idején elnéptelenedett, Rákóczi telepítette be ruténekkel.

Ez a vidék a trianoni döntést követően az ország peremvidékévé vált, amely az elkövetkező évtizedek során döntő módon befolyásolta a térség gazdasági – társadalmi életét, fejlődését.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága van.[3]

Lakosságszám alakulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 2010: 181 fő
  • 2001: 161 fő
  • 1990: 143 fő[4]
  • 1983: 219 fő
  • 1948: 388 fő[5]
  • 1910: 398 fő

Vallás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság kb. 39%-a római katolikus, kb. 45%-a görög katolikus, kb. 6%-a református és kb. 2%-a más egyházhoz vagy felekezethez tartozik. Nem tartozik egyetlen vallási közösséghez sem a lakosság kb. 8%-a.[4]

Római katolikus egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Egri Főegyházmegye (érsekség) Abaúj-Zempléni Főesperességének Szikszó-encsi Esperesi Kerületében lévő monaji plébániához tartozik, mint filia.[6]

Görög katolikus egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Miskolci Apostoli Exarchátus Csereháti Esperesi Kerületében lévő selyebi parókiához tartozik, mint filia.[7]

Református egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Tiszáninneni Református Egyházkerület (püspökség) Abaúji Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. Nem önálló anyaegyházközség, csak szórvány.[8]

Evangélikus egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Borsod-Hevesi Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Fancsal-Hernádvécsei Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.[9]

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Görög katolikus (Keresztelő Szent János fejevétele-) templom: 1895-ben épült.
  • Világháborús emlékmű.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Abaújszolnok Környezetvédelmi Programja (2004)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]