Hernádcsány

Hernádcsány (Čaňa)
Hernádcsány címere
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Kassa-vidéki
Rang	község
Első írásos említés	1255
Polgármester	Michal Rečka
Irányítószám	044 14
Körzethívószám	055
Népesség
Teljes népesség	5493 fő (2011) +/-
Népsűrűség	433 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	174 m
Terület	11,56 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hernádcsány Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 36′ 25″, k. h. 21° 19′ 30″48.6069444444, 21.325
Hernádcsány weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hernádcsány (1899-ig Csany, szlovákul Čaňa) község Szlovákiában a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában. 2011-ben 5493 lakosából 4232 szlovák és 705 roma volt.

Fekvése

Kassától 13 km-re délkeletre a Hernád jobb partján fekszik.

Története

Református templom

A régészeti leletek tanúsága szerint a község területén már a kőkorszakban éltek emberek. Az i. e. 2500 körüli időben kiterjedt bronzkori település volt itt, melynek temetőjét a községtől délre tárták fel. A feltárt 163 sír gazdag mellékletekkel volt ellátva. A népvándorlás korában az 5. században rövid időszakra keleti gót település. 1170 körül a falu mellett kolostor épült, melynek szolgálatára a falu lakói voltak rendelve. A kolostor előbb ágoston rendi, majd különböző rendeké, végül a premontreieké volt. 1241-ben a tatárok Csányt is elpusztították. A települést írott forrásban 1255-ben IV. Béla király adománylevelében "terra Chon" néven említik először. A király az oklevélben a tatárok által elpusztított település újonnan betelepített főként német lakóinak adómentességet ad. A község neve személynévi eredetű. 1270-ben az egri káptalan oklevelében ismét "Chon" alakban szerepel. Az 1332 és 1337 között felvett pápai tizedjegyzék "Chun", illetve "Chomi" alakban említi. 1384-ben a falu lakói templom építésébe kezdtek, melyet 1400 körül fejeztek be és Szűz Mária tiszteletére szentelték fel. Története során különböző nemesi családok, főként a Csányi család birtoka volt. 1427-ben 30, 1553-ban 14 portát számláltak a faluban. A 16. század közepén a község lakói nagyrészt reformátusok lettek. 1746-ban 292 lakosa volt, közülük 77 római katolikus, 61 görög katolikus, 56 kálvinista, 18 luteránus és 78 gyerek. 1855-ben itt épült fel Európa legnagyobb gőzmalma, egy évvel később pedig megépült a Miskolc felé menő vasútvonal is. A község lakói főként mezőgazdasággal, állattartással, halászattal és kézművességgel foglalkoztak.

Vályi András szerint "CSÁNY. Csana. Magyar falu Abaúj Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai reformátusok, fekszik Kassátol egy, és 1/4. mértföldnyire, határja termékeny, és vagyonnyait jól eladhattya Kassán; de mivel földgyének harmad részét, réttyeit is néha egészen járja a’ víz, ’s épûletre való fája sints, második Osztálybéli. "

Fényes Elek szerint "Csány, magyar falu, Abauj vgyében, a Hernád jobb partján mellyen itt hid viszen keresztül, Kassához délre 1 1/2 mfdnyire: 430 r. kath., 59 g. kath., 8 evang., 350 ref., 60 zsidó lak. Kath. fil. ref. anyatemplom. Gazdag róna határát a Hernád némellykor elönti; erdeje is van. F. u. b. Meskó, Bárczay, Lánczy, Püspöki, Szentimrey, s m. t."

1910-ben 1425, többségben magyar lakosa volt, jelentős szlovák kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott.

2001-ben 4817 lakosából 4398 szlovák és 288 cigány volt.

Nevezetességei

• Római katolikus temploma 1947-ben épült.
• A csányi tó fürdésre és sportolásra is alkalmas.

További információk

• Nemhivatalos oldal
• Hernádcsány a Hernádi kistérség honlapján
• Községinfó
• Hernádcsány Szlovákia térképén
• Képes ismertető (szlovákul)
• E-obce.sk