Petőszinye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Petőszinye (Svinica)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Kassa-vidéki
Turisztikai régió Abaúj
Rang község
Első írásos említés 1276
Polgármester Ľubomír Šimko
Irányítószám 044 45
Körzethívószám 055
Népesség
Teljes népesség 832 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 31 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 252 m
Terület 27,10 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Petőszinye  (Szlovákia)
Petőszinye
Petőszinye
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 43′ 00″, k. h. 21° 27′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 43′ 00″, k. h. 21° 27′ 45″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Petőszinye (szlovákul Svinica) község Szlovákiában a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában, Kassától 16 km-re keletre. 2011-ben 832 lakosából 700 szlovák és 89 roma volt.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község területén már az újkőkorban is éltek emberek, a bükki kultúra településének maradványait találták itt meg. A falutól keletre emelkedő Várhegyre a 12. - 13. század fordulóján várat építettek. A falut 1276-ban említik először, mint az Aba nembeli György fia Ethuruh birtokát. IV. László király a szinyei uradalomhoz csatolta Csákány és Bőd falvakat. Később Somosi Péter birtoka. Már a 13. században állt gótikus temploma is. 1390-ben az időközben királyi birtokba került uradalmat Luxemburgi Zsigmond hívének Perényi Miklósnak adta. 1427-ben 70 portát számláltak a faluban, amely mintegy 350 lakost jelent. Ezzel a környék egyik legnagyobb faluja volt. 1553-ban 8, 1564-ben 16 portája volt. 1565-ben a 47 lakosból 26 gazda és 21 zsellér volt. 1598-ban 53 ház állt a településen, mely ekkor Homonnay Ferenc birtoka. A 18. században vegyes magyar–szlovák település.

Vályi András szerint "SZINYE. Pető Szinye. Magyar falu Abaúj Várm. földes Ura Szerencsy Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Regete Ruszkához közel, mellynek filiája; határja jól termő, javai külömbfélék." [2]

Fényes Elek szerint "Szinye, (Swinicza), tót-magyar falu, Abauj vmegyében, Kassához keletre 2 mfldnyire, a zempléni postautban, 176 r., 153 g. kath., 70 evang., 190 ref., 32 zsidó lak. Szép urasági kastély. Ref. szentegyház. Postahivatal és váltás Kassa és Vecse közt. Vendégfogadó. Papirosmalom. Nagy erdő. F. u. gr. Szirmay." [3]

1910-ben 786, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott.

2001-ben 801 lakosából 765 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római katolikus templomának legrégibb része a 12. században épült román stílusban. A 14. században bővítették és gótikus stílusban építették át. Falfestményei is ekkor készültek.
  • A községtől keletre emelkedőú 452 m magas Várhegyen egykor ovális alaprajzú vár állott.
  • Határában emelkedik a Dargói-nyereg, ahol 194445-ben súlyos harcok folytak. A 22000 áldozatra a hágó tetején emelt emlékmű emlékeztet.

Források és jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]