Hernádgönyű
| Hernádgönyű (Gyňov) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Kassa-vidéki |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1255 |
| Polgármester | Denisa Vargová |
| Irányítószám | 044 14 |
| Körzethívószám | 055 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 608 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 113 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 171 m |
| Terület | 5,38 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Hernádgönyű
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 35′ 21″, k. h. 21° 18′ 21″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Hernádgönyű (szlovákul Gyňov) falu Szlovákiában a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában. 2011-ben 608 lakosából 592 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Kassától 15 km-re délkeletre a Hernád jobb partján fekszik.
Nevének eredete [szerkesztés]
Neve a szláv Gniew, vagy Gniewomir személynévből származik.
Története [szerkesztés]
Hernádgönyű (Gönyű, Al-, Felgönyű) Árpád-kori település, nevét az oklevelek1255-ben említették először Gunupotoka néven.
1268-ban Gvnv, 1270-ben Fel Genew, Felgyno, Algunyo néven említették.
Gönyű abaúji várföld volt, melyet IV. Béla király 1268 előtt Csannyal együtt az Aba nemzetséghez tartozó Bvdvn fia Dénesnek adott, István király viszont ugyanezt Gálnak és társainak adta felkassai földjeikéer cserébe, Dénes emiatt hatalmaskodott Gálkékon, de 1270-ben mégis átengedte nekik a földet.
1290-ben a Gönyűi nemesek osztozkodtak öröklött birtokaikon. Az osztozkodáskor említették Scartas (Szartos)-patakot, mely még ma is megvan.
1317-1320 között említették egy oklevélben Gönyüi Máté nevét, aki szolgabíró, illetve királyi ember volt.
A település mai lakói főleg állattenyésztéssel és kézművességgel foglalkoznak.
Vályi András szerint "Felsõ Gönyû. Magyar falu Abauj Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik a’ Kassai járásban, épûletre fája nintsen, mivel felét szántó földgyének néha a’ víz járja, ámbár Kassának szomszédságában lévén, vagyonnyainak el adására jó alkalmatossága van, mind az által második Osztálybéli." [2]
Fényes Elek szerint "Gönyõ, tót-magyar falu, Abauj vmegyében, Enyiczkéhez 1 órányira: 170 r. kath., 130 g. kath., 40 ref., 15 zsidó lak. F. u. Kormos, Bodnár, a Kassai seminarium. Ut. p. Kassa. " [3]
1910-ben 351, többségben magyar lakosa volt, jelentős szlovák kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott.
2001-ben 1482 lakosából 1463 szlovák volt.
Források [szerkesztés]
- Vályi András
- Fényes Elek
- Györffy György: Abaújvármegye.
További információk [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||
