Hernádgönyű

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hernádgönyű (Gyňov)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Kassa-vidéki
Rang község
Első írásos említés 1255
Polgármester Denisa Vargová
Irányítószám 044 14
Körzethívószám 055
Népesség
Teljes népesség 608 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 113 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 171 m
Terület 5,38 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hernádgönyű  (Szlovákia)
Hernádgönyű
Hernádgönyű
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 35′ 21″, k. h. 21° 18′ 21″Koordináták: é. sz. 48° 35′ 21″, k. h. 21° 18′ 21″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hernádgönyű (szlovákul: Gyňov) falu Szlovákiában a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában. 2011-ben 608 lakosából 592 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kassától 15 km-re délkeletre a Hernád jobb partján fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve a szláv Gniew, vagy Gniewomir személynévből származik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hernádgönyű (Gönyű, Al-, Felgönyű) Árpád-kori település, nevét az oklevelek1255-ben említették először Gunupotoka néven.

1268-ban Gvnv, 1270-ben Fel Genew, Felgyno, Algunyo néven említették.

Gönyű abaúji várföld volt, melyet IV. Béla király 1268 előtt Csannyal együtt az Aba nemzetséghez tartozó Bvdvn fia Dénesnek adott, István király viszont ugyanezt Gálnak és társainak adta felkassai földjeikéer cserébe, Dénes emiatt hatalmaskodott Gálkékon, de 1270-ben mégis átengedte nekik a földet.

1290-ben a Gönyűi nemesek osztozkodtak öröklött birtokaikon. Az osztozkodáskor említették Scartas (Szartos)-patakot, mely még ma is megvan.

1317-1320 között említették egy oklevélben Gönyüi Máté nevét, aki szolgabíró, illetve királyi ember volt.

A település mai lakói főleg állattenyésztéssel és kézművességgel foglalkoznak.

Vályi András szerint "Felső Gönyű. Magyar falu Abauj Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik a’ Kassai járásban, épűletre fája nintsen, mivel felét szántó földgyének néha a’ víz járja, ámbár Kassának szomszédságában lévén, vagyonnyainak el adására jó alkalmatossága van, mind az által második Osztálybéli." [2]

Fényes Elek szerint "Gönyő, tót-magyar falu, Abauj vmegyében, Enyiczkéhez 1 órányira: 170 r. kath., 130 g. kath., 40 ref., 15 zsidó lak. F. u. Kormos, Bodnár, a Kassai seminarium. Ut. p. Kassa. " [3]

1910-ben 351, többségben magyar lakosa volt, jelentős szlovák kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott.

2001-ben 1482 lakosából 1463 szlovák volt.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]