Tornahorváti
| Tornahorváti (Chorváty) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Kassa-vidéki |
| Turisztikai régió | Kassai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1247 |
| Polgármester | Karol Köteleš |
| Irányítószám | 044 04 |
| Körzethívószám | 055 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 102 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 31 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 196 m |
| Terület | 3,30 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Tornahorváti
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 34′ 00″, k. h. 20° 52′ 20″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Tornahorváti (szlovákul Chorváty) község Szlovákiában a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában, Kassától 35 km-re délnyugatra a magyar határ mellett. 2011-ben 102 lakosából 76 magyar és 26 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
1273-ban Horuati néven IV. László király adománylevelében említik először, a név valószínűleg a falu egykori horvát telepeseire utal. 1567-ben puszta volt, ekkor Szádvár uradalmához tartozott. Később a Keglevich és Zichy családok birtoka volt. A falu fatemploma már 1648-ban állt, ennek helyére építették a mai templomot. 1828-ban 187 ház állt a településen, melynek vegyes magyar-ruszin lakossága volt.
Vályi András szerint "HORVÁTI. Horvácsik. Tót falu Torna Várm. földes Ura G. Keglevics Uraság, lakosai katolikusok, és oroszok, fekszik Boldva vize partyán Tornához 2/4 mértföldnyire, Hidvég Ardónak filiája, ki pusztíttatván hajdan az Ozmanok, és Tatárok által, sokáig pusztán állótt, mig G. Keglevits Uraság, mostani lakosaival új életre nem hozatta, földgye termékeny, réttye kétszer kaszáltatik, legelõje elég, fája tûzre, és épûletre van." [2]
Fényes Elek szerint " Horváthi, orosz-magyar falu, Abauj-Torna vmegyében, Tornához délre 1/2 órányira: 101 romai, 294 g. kath., 73 ref. lak. Görög. k. anyaszentegyház. Termékeny határát a Bodva nedvesíti; rétjei kétszer kaszálhatók; erdeje elég. F. u. gr. Keglevich. Ut. p. Rozsnyó. " [3]
Abaúj-Torna vármegye monográfiája szerint "Horváti, 54 házzal, 281 magyar lakossal. Postája Hidvég-Ardó, távirója Torna. Katholikus temploma volt már 1648-ban, de csak fatemplom volt. Ennek a helyére épült 1761-ben a ma is fennálló szentegyház. A községnek igen szép szürke márványbányája van. Földesurai az 50-es években, gróf Keglevich Zsigmond és gróf Zichy Ferraris Bódog voltak, jelenleg Dreher Antal." [4]
1910-ben 259, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Abaúj-Torna vármegye Tornai járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarországhoz tartozott. A második világháborúban súlyos károkat szenvedett. 1964 és 1990 között Bódvavendégivel és Tornaújfaluval alkotott egy községet, melynek a Nová Bodva nevet adták. Ma ismét önálló község.
2001-ben 114 lakosából 87 magyar és 16 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- A Szeplőtelen Szűzanya tiszteletére szentelt görög katolikus temploma 1765-ben épült.
További információk [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Abaúj-Torna vármegye.
|
|||||||
