Hernádszentandrás
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
| Hernádszentandrás | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Kistérség 2012-ig | Encsi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Üveges Gábor[1] | ||
| Irányítószám | 3852 | ||
| Körzethívószám | 46 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 478 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 67,90 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 7,04 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 48,28886°, k. h. 21,09617° | |||
| é. sz. 48,28886°, k. h. 21,09617° | |||
| Hernádszentandrás weboldala | |||
Hernádszentandrás község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Encsi kistérségben. Miskolctól 35 km-re északkeletre található.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
Hernádszentandrás (Ináncs, Fel-) Árpád-kori település. Nevét az oklevelek 1271-ben említették először, Inanchként.
Ináncs már a 13. században is két faluból állt, mely a 14. századtól elkülönült nevében is: Alsó, vagyis a mai Ináncsból és Fel-Ináncsból, vagyis Szentandrásból, mely a Zovárd nemzetség birtoka volt.
1331-ben a Zovárd nemzetséghez tartozó Aprod (dictus) István fia Péternek a birtoka volt.
1329-től egyházának védőszentjéről Szentandrásnak nevezik.
Népcsoportok [szerkesztés]
A település lakosságának 75%-a magyar, 25%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]
Látnivalók [szerkesztés]
- Református templom
Környező települések [szerkesztés]
Ináncs (3 km), Pere (4 km), a legközelebbi város: Encs (kb. 6 km).
Források [szerkesztés]
- Györffy György: Abaújvármegye.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Hernádszentandrás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként

