Monok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vilagorokseg logo ff tif.png  A településen világörökségi helyszín található 
Monok
Monok (Kossuth Lajos).jpg
Kossuth Lajos szülőháza
Monok címere
Monok címere
Mottó: "Monok falu szép helyen van, mert a templom a közepén van."
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség 2012-ig Szerencsi
Jogállás község
Polgármester Demeterné Bártfay Emese (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 3905
Körzethívószám 47
Népesség
Teljes népesség 1592 fő (2010. jan 1.)[2] +/-
Népsűrűség 37,92 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 41,98 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Monok (Magyarország)
Monok
Monok
Pozíció Magyarország térképén
Koordináták: é. sz. 48,21110°, k. h. 21,14978°
Monok (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Monok
Monok
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
é. sz. 48,21110°, k. h. 21,14978°
Monok weboldala

Monok Borsod-Abaúj-Zemplén megyei falu a Szerencsi kistérségben, része a Tokaj-hegyaljai borvidéknek is. Kossuth Lajos szülőfaluja.

Tartalomjegyzék

Fekvése [szerkesztés]

A legközelebbi város Szerencs (12 km); közeli falvak Golop (5 km), Legyesbénye (7 km) és Tállya (7 km).

A Zempléni-hegységhez két földtanilag különálló egység csatlakozik, északon a Vilvitányi-röghegy, délen pedig a Szerencsi-dombvidék. A hegyek ölelésében a Szerencsi-dombság lankás tája oltalmában fekszik a falu.

Míg a hegység északon igazi középhegység, addig délen sík dombvidék melynek magassága nem emelkedik 300 méter fölé. A hegység déli és keleti lejtőit szántók és szőlők borítják, melynek borai a tokaji borokkal vetélkedhetnek, de a határában lévő szántók a Tátra vonulatának látványával kápráztatja el mind a falu lakosait, mind pedig az ide érkező turistákat.

Története [szerkesztés]

Bizonytalan, hogy a település honfoglaláskori alapítású vagy csak a tatárjárás után hozták létre. Legkorábban 1392-ben említik, de a 13. század végén már biztosan létezett, birtokosai, a Monakyak fontos nemesi családnak számítottak. A település neve a szerzetest jelentő szláv monoh szóból ered.

A törökök felégették a falut, 1567-ben pusztaként esik róla említés. A 15. század vége, a 16. század elején újra benépesült, az 1570-es években épülhetett a reneszánsz stílusú kiskastély. Miután a település házasság révén az Andrássy család tulajdonába került, a dinasztia felújíttatta a kiskastélyt, de mivel kicsinek bizonyult, a szomszédos domboldalon egy kései barokk kastélyt építettek melyet később klasszicista elemekkel alakítottak át.

Népcsoportok [szerkesztés]

A település lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]

Hagyományai [szerkesztés]

  • Monok búcsújáró hely is és ezért minden év szeptemberének második vasárnapján kerül megrendezésre a Kálvária-búcsú, melyre sok zarándok érkezik.

Látnivalók [szerkesztés]

  • Kossuth Lajos szülőháza
  • Andrássy-kastély
  • Reneszánsz kiskastély
  • Világháborús emlékművek
  • Kálvária-búcsúhely [4]
  • A 2005-ben felújított római katolikus templom
  • Ingvár tó
  • A településen haladva sok jellegzetes tornácos házat láthatunk, amelyek a falu ékességei de mindezek mellett a újabb építészet elemei egészítik ki a falu utcáinak képét

Híres emberek [szerkesztés]

Jegyzetek [szerkesztés]

  1. ↑ Monok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  2. ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
  3. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
  4. ↑ bucsujaras.hu - Monok, Szent Kereszt búcsújáró helye

Külső hivatkozások [szerkesztés]

  • A monoki Andrássy-kastély

  • Kossuth szülőháza

  • Katolikus templom

  • Református templom

  • Első világháborús emlékmű

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Monok&oldid=13111390”