Monok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vilagorokseg logo ff tif.png  A településen világörökségi helyszín található 
Monok
Monok (Kossuth Lajos).jpg
Kossuth Lajos szülőháza
Monok címere
Monok címere
Mottó: "Monok falu szép helyen van, mert a templom a közepén van."
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Szerencsi
Kistérség Szerencsi
Jogállás község
Polgármester Demeterné Bártfay Emese (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 3905
Körzethívószám 47
Népesség
Teljes népesség 1665 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 37,92 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 41,98 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Monok (Magyarország)
Monok
Monok
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 12′ 40″, k. h. 21° 08′ 59″Koordináták: é. sz. 48° 12′ 40″, k. h. 21° 08′ 59″
Monok (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Monok
Monok
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Monok weboldala

Monok Borsod-Abaúj-Zemplén megyei község, amely elsősorban neves szülöttjéről, Kossuth Lajosról ismeretes. A település a Tokaj-hegyaljai Történelmi Borvidék és a Világörökség részét képezi.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Monok a történelmi Zemplén vármegyében, a Eperjes–Tokaji-hegység déli részén, Szerencstől észak-nyugati irányban 12 kilométerre található. A Zempléni-hegységhez két földtanilag különálló egység csatlakozik, északon a Vilvitányi-röghegy, délen pedig a Szerencsi-dombvidék. A hegyek ölelésében a Szerencsi-dombság lankás tája oltalmában fekszik a település. Az említett dombság a Hernád folyó és a Tokaji-hegység déli része között terül el és öt észak-déli irányú vonulatra tagolódik. A dombvidék központi része Monok környezetében található. A meglehetősen magasnak számító kiemelkedések zártak és felszínük erdővel fedett. 337 méteres tengerszint feletti magassággal a dombvidék második vonulatának tagja, a Nyírjes tekinthető a térség legmagasabb pontjának. Az ettől alacsonyabban fekvő lankákon korszerű mezőgazdasági termelés zajlik. A gazdák leginkább szántóföldi kultúrák és borszőlő termelésével foglalkoznak, amihez a terület természeti adottságai ideális feltételeket biztosítanak.

Monokot Miskolc felől a 37-es főútvonalon lehet megközelíteni, ami közvetlen kapcsolatot biztosít az M30-as és az M3-as autópályákkal. A legközelebbi város Szerencs (12 km); közeli települések Golop (5 km), Rátka (7 km) Tállya (7 km) és Legyesbénye (7 km)

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Monok neve a szerzetest jelentő szláv monoh szóból ered. Az azonban bizonytalan, hogy a település honfoglaláskori alapítású vagy csak a tatárjárás után hozták létre. Monokot 1273-ban kapták meg a Bogátradvány nemzetségből származó Lúciak, akik ezt követően a faluról Monakyaknak nevezték magukat. A 13. század végén Monok már biztosan létezett, birtokosai fontos nemesi családnak számítottak. A török korban Monok sem kerülhette el sorsát. Hasszán temesvári pasa 1567-es hadjárata során a törökök felégették a falut, az 1567-es adóösszeírás pusztaként említi. A 16. század végére a falu újra benépesült a Monakyak pedig a felemelkedés útjára léptek. Azonban a felemelkedés csupán rövid tündöklés volt, mivel 1643-ban Monaky János halálával férfiágon kihalt a dinasztia. Ekkor Monaky Anna házasságot kötött gróf Andrássy Mátyással, így a település az Andrássy család tulajdonába került. Az Andrássyak felújíttatták a kiskastélyt, de csak rövid ideig használták. A nemesi rang kiérdemlése ugyanis lehetővé tette számukra, hogy a szomszédos domboldalon egy újabb és nagyobb méretű kastélyt építtessenek. Ez egy barokk stílusban emelt palota volt, ami a későbbi klasszicista átalakítás során nyerte el napjainkban is megcsodálható formáját. A kastély sokáig a nemesi kulturális élet egyik központja volt, azonban gróf Andrássy György 1881-ben bekövetkezett halála után a pazar kastély hosszú időre gazdátlanul maradt. A család már nem tartott igényt a kastélyra, ezért örököse, gróf Andrássy Dénes a Gyermekvédő Ligának ajándékozta és benne általános iskolát alakítottak ki. Azóta a települést egyetlen család sem birtokolja, az Andrássy-kastély pedig napjainkban kulturális célokat szolgál.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]

Hagyományai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Monok búcsújáró hely is és ezért minden év szeptemberének második vasárnapján kerül megrendezésre a Kálvária-búcsú, melyre sok zarándok érkezik.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kossuth Lajos szülőháza
  • Andrássy-kastély
  • Reneszánsz kiskastély
  • Világháborús emlékművek
  • Kálvária-búcsúhely [4]
  • A 2005-ben felújított római katolikus templom
  • Ingvár tó
  • A településen haladva sok jellegzetes tornácos házat láthatunk, amelyek a falu ékességei de mindezek mellett a újabb építészet elemei egészítik ki a falu utcáinak képét

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Monok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A nemzetiségi népesség száma településenként
  4. bucsujaras.hu - Monok, Szent Kereszt búcsújáró helye

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]