Bogács
| Bogács | |||
| Római katolikus templom | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Kistérség 2012-ig | Mezőkövesdi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Csendesné Farkas Edit (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
| Jegyző | Csetneki Ernőné | ||
| Irányítószám | 3412 | ||
| Körzethívószám | 49 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2024 fő (2012. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 80,69 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 24,70 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 47,90586°, k. h. 20,53180° | |||
| é. sz. 47,90586°, k. h. 20,53180° | |||
| Bogács weboldala | |||
Bogács fürdőhelyéről ismert község Borsod-Abaúj-Zemplén megye déli részén, a Mezőkövesdi kistérségben. Miskolctól 30 kilométerre délnyugatra, Egertől 18 kilométerre keletre, Mezőkövesdtől 11 km-re északra található. Nevét az ószláv bogatu szóból eredeztetik. Jelentése: gazdag.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
A terület az őskor óta lakott, a 19. században újkőkori kőszerszámokat találtak itt. A települést 1248-ban említik először, Bogachi néven. A lakosság főként szőlőtermesztéssel foglalkozott. 1323-ban az egri káptalanhoz került. A török időkben elpusztult, és csak a 18. században népesült be újra.
A II. világháború idején, 1944-ben kisebb harcok folytak a környéken.
Az 1950-es években a térségben olajat kerestek, amit nem találtak, de a próbafúrások során termálvíz tört fel. A község termálfürdőjében 1959-ben épült az első medence, 1973-ban három újabb. A létesítmény 2000-től már hat medencével várja az idelátogatókat. 2011 és 2012 között jelentős átalakításokon ment keresztül a fürdő, amelyek leginkább a medencék felújítását érintették, így ma már a modern kor követelményeinek megfelelő környezet fogadja a Bogácsra látogatókat.
Megközelítés [szerkesztés]
- Tömegközlekedéssel: Budapestről, Miskolcról Mezőkövesdig vonattal, onnét autóbusszal Bogácsra. Egerből szintén gyakran induló autóbuszjáratokkal közelíthető meg a település.
- Autóval: az M3-as autópályát a mezőkövesdi lehajtónál elhagyva, vagy a 3-as főútról Mezőkövesdnél lekanyarodva érhető el Bogács. Eger felől Noszvaj irányában.
Népcsoportok [szerkesztés]
A településen a lakosságnak 72%-át magyar, 28%-át roma származású emberek alkotják.
Oktatás [szerkesztés]
- Bükkalja Általános Iskola
- Bükkalja Napköziotthonos Óvoda
A falu híres szülöttei, elszármazottai [szerkesztés]
- Trajmár Sándor fizikus, jelenleg az Amerikai Egyesült Államokban él.
- Hajdu Imre író, újságíró, Bogács történetének megírója, emellett számos Bogáccsal kapcsolatos kiadvány szerzője.
- Mohás Lívia író, pszichológus.
- Mohás Éva színésznő, szintén az Egyesült Államokban él.
- Szeberin Rudolf megyei iskolai szakfelügyelő.
- Hegyi Imre író, politikus, országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnöke.
- Vig Rudolf karnagy, népzenekutató, Kodály Zoltán legkedvesebb tanítványa, a Bogácsi Pávakör megalapítója.
- Kozma János bányászmérnök (jelenleg Svédországban él).
Kultúra [szerkesztés]
Mazsorett csoport [szerkesztés]
A bogácsi általános iskola tanulóiból alakult 2001-ben a Bogácsi Mazsorett Csoport, ami egyre több alkalommal lép fel helyi rendezvényeken, de más településeken és határainkon túl is. Évi 15-20 felkérésnek tesznek eleget.
Szőlő és borkultúra [szerkesztés]
A faluban régóta termesztenek szőlőt és bort, ezért szerepel a község címerében is. 1992 óta minden nyáron borversenyt tartanak Bükkvinfest néven. 1994 óta a borászathoz kapcsolódó több napos kulturális és szórakoztató programokat tartanak. 1996-ban a fesztivál idejénünnepélyes keretek között megalakult a Szent Márton Borlovagrend. 2012-ben jubileumi, XX. Bükkvinfestet tartották.
Írásos említések szerint Bogácson a 18. század óta foglalkoznak aktívan szőlő- és bortermeléssel. A település a Bükkaljai Borvidék központjához tartozik, jellegzetes szőlőfajtája az olaszrizling. A vidék domborzati és éghajlati viszonyai leginkább a fehér szőlőfajták termesztésére alkalmasak, amelyekből az utóbbi évtizedekben nagyobb mennyiségű bort állítanak elő.
A községbe látogató vendégek a helyi borokkal a Cserépi úti pincesoron ismerkedhetnek meg.
Szent Márton Borlovagrend [szerkesztés]
Az 1996-ban alapított borlovagrend elnevezése a templom védőszentjére utal, akinek névnapján, november 11-én tartják a községi búcsút, és ekkor kóstolják és áldják meg az új bort. A Borlovagrend tagjai tetszetős, bordó színű egyenruhát viselnek. Az országban több helyen, valamint Ausztriában és Németországban is terjesztik a tájegység jó hírnevét, így bővítve a nemzetközi kapcsolatokat.
A borrend célja a Bükkaljai tájegységen termelt borok megismertetése a fogyasztók minél szélesebb körével. A borvidék értékeinek népszerűsítése, a szőlőtermesztés és borászat szokásainak fenntartása, gondozása, fejlesztése. A kulturált borfogyasztás hagyományának megteremtése pinceprogramok segítségével, a Bükkaljai Borfesztivál támogatása.
Egyéb civil szervezetek [szerkesztés]
- Polgárőr Egyesület Bogács
- Bogácsi Iskolás Gyermekekért Közalapítvány
- Bogács Községért Közalapítvány
Látnivalók [szerkesztés]
- Hagyományőrző Ház
- Tájház
- műemlék Szent Márton-templom
- termálfürdő
- kilátó
- kaptárkövek
- borospincék
- horgásztó
Sportélet [szerkesztés]
- Bogácsi Sportkör Lábtenisz Szakosztály
- Községi Sportkör Bogács
- Bogácsi Lövészklub
- Bogácsi Téli Sport és Kulturális Egyesület
További információk [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Bogács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve 2012. január 1. (magyar nyelven) (PDF). KSH, 2012. január 1. (Hozzáférés: 2013. március 17.)

