Bogács

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bogács
Bogács-Hungary-church.jpg
Római katolikus templom
Bogács címere
Bogács címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség 2012-ig Mezőkövesdi
Jogállás község
Polgármester Csendesné Farkas Edit (FIDESZ-KDNP)[1]
Jegyző Csetneki Ernőné
Irányítószám 3412
Körzethívószám 49
Népesség
Teljes népesség 2024 fő (2012. jan 1.)[2] +/-
Népsűrűség 80,69 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 24,70 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bogács  (Magyarország)
Bogács
Bogács
Pozíció Magyarország térképén
Koordináták: é. sz. 47,90586°, k. h. 20,53180°
Bogács  (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Bogács
Bogács
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
é. sz. 47,90586°, k. h. 20,53180°
Bogács weboldala

Bogács fürdőhelyéről ismert község Borsod-Abaúj-Zemplén megye déli részén, a Mezőkövesdi kistérségben. Miskolctól 30 kilométerre délnyugatra, Egertől 18 kilométerre keletre, Mezőkövesdtől 11 km-re északra található. Nevét az ószláv bogatu szóból eredeztetik. Jelentése: gazdag.

Tartalomjegyzék

Története [szerkesztés]

A terület az őskor óta lakott, a 19. században újkőkori kőszerszámokat találtak itt. A települést 1248-ban említik először, Bogachi néven. A lakosság főként szőlőtermesztéssel foglalkozott. 1323-ban az egri káptalanhoz került. A török időkben elpusztult, és csak a 18. században népesült be újra.

A II. világháború idején, 1944-ben kisebb harcok folytak a környéken.

Az 1950-es években a térségben olajat kerestek, amit nem találtak, de a próbafúrások során termálvíz tört fel. A község termálfürdőjében 1959-ben épült az első medence, 1973-ban három újabb. A létesítmény 2000-től már hat medencével várja az idelátogatókat. 2011 és 2012 között jelentős átalakításokon ment keresztül a fürdő, amelyek leginkább a medencék felújítását érintették, így ma már a modern kor követelményeinek megfelelő környezet fogadja a Bogácsra látogatókat.

Megközelítés [szerkesztés]

  • Tömegközlekedéssel: Budapestről, Miskolcról Mezőkövesdig vonattal, onnét autóbusszal Bogácsra. Egerből szintén gyakran induló autóbuszjáratokkal közelíthető meg a település.
  • Autóval: az M3-as autópályát a mezőkövesdi lehajtónál elhagyva, vagy a 3-as főútról Mezőkövesdnél lekanyarodva érhető el Bogács. Eger felől Noszvaj irányában.

Népcsoportok [szerkesztés]

A településen a lakosságnak 72%-át magyar, 28%-át roma származású emberek alkotják.

Oktatás [szerkesztés]

  • Bükkalja Általános Iskola
  • Bükkalja Napköziotthonos Óvoda

A falu híres szülöttei, elszármazottai [szerkesztés]

  • Trajmár Sándor fizikus, jelenleg az Amerikai Egyesült Államokban él.
  • Hajdu Imre író, újságíró, Bogács történetének megírója, emellett számos Bogáccsal kapcsolatos kiadvány szerzője.
  • Mohás Lívia író, pszichológus.
  • Mohás Éva színésznő, szintén az Egyesült Államokban él.
  • Szeberin Rudolf megyei iskolai szakfelügyelő.
  • Hegyi Imre író, politikus, országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnöke.
  • Vig Rudolf karnagy, népzenekutató, Kodály Zoltán legkedvesebb tanítványa, a Bogácsi Pávakör megalapítója.
  • Kozma János bányászmérnök (jelenleg Svédországban él).

Kultúra [szerkesztés]

Mazsorett csoport [szerkesztés]

A bogácsi általános iskola tanulóiból alakult 2001-ben a Bogácsi Mazsorett Csoport, ami egyre több alkalommal lép fel helyi rendezvényeken, de más településeken és határainkon túl is. Évi 15-20 felkérésnek tesznek eleget.

Szőlő és borkultúra [szerkesztés]

A faluban régóta termesztenek szőlőt és bort, ezért szerepel a község címerében is. 1992 óta minden nyáron borversenyt tartanak Bükkvinfest néven. 1994 óta a borászathoz kapcsolódó több napos kulturális és szórakoztató programokat tartanak. 1996-ban a fesztivál idejénünnepélyes keretek között megalakult a Szent Márton Borlovagrend. 2012-ben jubileumi, XX. Bükkvinfestet tartották.

Írásos említések szerint Bogácson a 18. század óta foglalkoznak aktívan szőlő- és bortermeléssel. A település a Bükkaljai Borvidék központjához tartozik, jellegzetes szőlőfajtája az olaszrizling. A vidék domborzati és éghajlati viszonyai leginkább a fehér szőlőfajták termesztésére alkalmasak, amelyekből az utóbbi évtizedekben nagyobb mennyiségű bort állítanak elő.

A községbe látogató vendégek a helyi borokkal a Cserépi úti pincesoron ismerkedhetnek meg.

Szent Márton Borlovagrend [szerkesztés]

Az 1996-ban alapított borlovagrend elnevezése a templom védőszentjére utal, akinek névnapján, november 11-én tartják a községi búcsút, és ekkor kóstolják és áldják meg az új bort. A Borlovagrend tagjai tetszetős, bordó színű egyenruhát viselnek. Az országban több helyen, valamint Ausztriában és Németországban is terjesztik a tájegység jó hírnevét, így bővítve a nemzetközi kapcsolatokat.

A borrend célja a Bükkaljai tájegységen termelt borok megismertetése a fogyasztók minél szélesebb körével. A borvidék értékeinek népszerűsítése, a szőlőtermesztés és borászat szokásainak fenntartása, gondozása, fejlesztése. A kulturált borfogyasztás hagyományának megteremtése pinceprogramok segítségével, a Bükkaljai Borfesztivál támogatása.

Egyéb civil szervezetek [szerkesztés]

  • Polgárőr Egyesület Bogács
  • Bogácsi Iskolás Gyermekekért Közalapítvány
  • Bogács Községért Közalapítvány

Látnivalók [szerkesztés]

Sportélet [szerkesztés]

  • Bogácsi Sportkör Lábtenisz Szakosztály
  • Községi Sportkör Bogács
  • Bogácsi Lövészklub
  • Bogácsi Téli Sport és Kulturális Egyesület

További információk [szerkesztés]


Jegyzetek [szerkesztés]

  1. Bogács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve 2012. január 1. (magyar nyelven) (PDF). KSH, 2012. január 1. (Hozzáférés: 2013. március 17.)