Mezőkeresztes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mezőkeresztes
Mezőkeresztes Városháza.jpg
városháza
Mezőkeresztes címere
Mezőkeresztes címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Mezőkövesdi
Kistérség Mezőkövesdi
Jogállás város
Polgármester Dr. Dózsa György Béla[1]
Irányítószám 3441
Körzethívószám 49
Népesség
Teljes népesség 3882 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 53,38 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 74,26 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mezőkeresztes (Magyarország)
Mezőkeresztes
Mezőkeresztes
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 49′ 49″, k. h. 20° 41′ 22″Koordináták: é. sz. 47° 49′ 49″, k. h. 20° 41′ 22″
Mezőkeresztes (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Mezőkeresztes
Mezőkeresztes
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén

Mezőkeresztes város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Mezőkövesdi járásban. A megye déli részén fekszik, Mezőkövesdtől 11, Miskolctól közúton 35 kilométerre délre található. Vasútállomása a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely/Nyíregyháza-vasútvonalon Mezőnyáráddal közös.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

IV. Béla magyar király a Nyárádhoz tartozó és besenyők lakta földet 1238-ban a jeruzsálemi johannita kereszteslovagoknak ajándékozta. A középkori falu ezekről kapta a nevét.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A terület az őskor óta lakott. A szkíta korból rendkívül értékes leletek kerültek elő a településhez tartozó Zöldhalompusztán, köztük a híres aranyszarvas. A "Csörsz árka" is a közelben húzódott.

A mezőkeresztesi csata egy török miniatúrán

A 14. században Mezőkeresztes a diósgyőri uradalom része volt. V. László 1456-ban városi rangra emelte a települést. A török uralom idején, 1596-ban itt zajlott a mezőkeresztesi csata. A török uralom után a település fejlődésnek indult, de a 19. században veszített jelentőségéből.

Mezőkeresztes város a megye déli csücskének egyik legrégebbi, sok történelmi vihart megért ősi települése. Borsod megye területe már 40 ezer éve lakott, ezen belül Mezőkeresztesé is. Tipikus településmagként, valamikor a történelmi idők előtt jöhetett létre a Kács-Sályi patak partján, a Csincse-patak és a Tardi-ér között. A belterületén ugyan nem végeztek régészeti ásatásokat, de beszakadt vermekből, alapásásokból a bükki barlangi leletekhez hasonló ősrégi használati tárgyak, eszközök kerültek elő. A korai népvándorlás megindulása után a feltételezett szórványtelepülést a szkíták foglalhatták el, akik nagyon érdekes és értékes nyomot hagytak maguk után: az Aranyszarvast. A gyönyörű aranylelet a régebben a településhez tartozó Zöldhalompusztán került elő 1928-ban (Zöldhalompuszta 1995. január 1. óta Csincse része). A 3. században a kelták, az 5. században a jazigok és a szarmaták telepedtek le itt, őket követték az avarok és a hunok.

A 14. században Mezőkeresztes Diósgyőrhöz tartozott. A település 1456-ban V. László királytól városi rangot, címert és pecsétet kapott. Mátyás király 1471-ben további kiváltságokkal ruházta fel a várost. Az egri ostrom után három évvel Bornemissza Gergely itt ütközött meg a nyílt mezőn a törökkel, a sokszoros túlerő miatt azonban csúfos vereséget szenvedett. A törökök őt magát is elfogták, rabláncra fűzve Sztambulba vitték, ahol felakasztották. 1596-ban szintén nagy csatára került sor, ez volt az ún. mezőkeresztesi csata vagy a "borsodi Mohács". Az ütközetben a keresztény hadak fényes diadalt arattak, a török megfutamodott. Sajnos, több okból, mégis fordult a kocka: a zsákmányra éhes zsoldosok nem törődtek a törökök üldözésével, akik egy idő után visszafordultak a menekülésből, és csapást mértek az ellenfélre. Korabeli adatok szerint több mint 30 ezer ember holtteste maradt temetetlenül a csatatéren. A török bosszúvágyában az egész környéket feldúlta, az élet csak kiűzésük után indulhatott meg újra. Mária Terézia 1755-ben minden addigi jogába visszahelyezte a várost, amely azonban a 19. század végére egyre inkább háttérbe szorult. 1950-ben Mezőkeresztes és Keresztespüspöki Mezőkeresztes néven nagyközséggé egyesültek.

2009. július 1-je óta város.[3]

Vályi András szerint "Püspöki. Keresztes Püspöki. Magyar falu Borsod Vármegyében , földes Ura az Egri Püspökség, lakosai katolikusok, fekszik Kereszteshez nem meszsze, határja jól termő, vagyonnyai jelesek, első osztálybéli.[4]

Lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[5]

Év Lakosság (fő)
1930 5517
1941 5622
1949 5391
1960 5443
1970 4861
1980 4674
1990 4510
2001 4192
2010 4220

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarok Nagyasszonya katolikus templom  
Református templom  
A keresztespüspöki Szent Kereszt Felmagasztalása katolikus templom  
Dózsa György utca  
Hoffmann-kastély  

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1950-ben kőolajat találtak a falu határában, amit az 1980-as évekig kitermeltek.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Itt született Jakab István (1798–1876) drámaíró, műfordító, zeneszerző, publicista, az MTA tagja
  • Fekete Gyula író született 1922-ben.
  • Koncz Gábor Kossuth-díjas színész született 1938-ban.
  • Filep Tibor újságíró, történész,nemzetközi sakkmester született 1935-ben.
  • Ádám Zoltán NB I-es labdarúgó.
  • Kudász József szívsebész született 1904-ben az egykori Keresztespüspökin.
  • Nagy László történész, egyetemi tanár (1927 június)
  • Dobrosi István ügyvéd, Kossuth Lajos titkára (1810. november 12.–?)
  • Kozma Károly templomépítő, egri püspök (1824. március 12.–?)
  • Berecz György parasztköltő, Kossuth Lajos barátja, nótaszerző (szül: 1842)
  • Berecz Bertalan (B. György fia) parasztköltő (1884. június 13.)

Környező települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mezőnagymihály kb. 4, Mezőnyárád 4, Szentistván kb. 8 km-re. A legközelebbi nagyobb város, Mezőkövesd 11 km-re található.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Mezőkeresztes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. BOON.HU - Mezőkeresztes és Sajóbábony város lett...
  4. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  5. A nemzetiségi népesség száma településenként

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőkeresztes témájú médiaállományokat.