Abaújalpár
| Abaújalpár | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Kistérség | Encsi | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Zinger Zsolt[1] | ||
| Irányítószám | 3882 | ||
| Körzethívószám | 47 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 74 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 8,73 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 8,48 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Abaújalpár
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Abaújalpár
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
|
|||
| Abaújalpár weboldala | |||
Abaújalpár törpefalu az Észak-Magyarországi régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Encsi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Az Északi-középhegységben, a Zempléni-hegység nyugati részén fekszik. Encstől 9 km-re délkeletre, Miskolctól, a megyeszékhelytől kb. 50 km-re északkeletre található. Területe: 848 hektár, ebből 22 ha belterület, 826 ha külterület, többnyire erdő.
[szerkesztés] Megközelíthetősége
Közúton a 3-as főútról Encs felől, a 37-es főútról Szerencs-Abaújszántó, illetve Szegilong-Erdőbénye felől érhető el. A közúti tömegközlekedést a Borsod Volán Zrt. autóbuszai végzik. Vasútállomása nincs, de a településtől mindössze 3 km-re található a Szerencs-Hidasnémeti vasútvonalon fekvő Abaújkér állomása.
[szerkesztés] Története
"Alpár, magyar falu, Abauj vármegyében, Bodókő-Váraljához 1 3/4 órányira: 61 r. kath., 10 g. kath., 5 evang., 200 ref., 50 zsidó lak. Ref. szentegyház. Szőlő-hegy. Erdő. F. u. többen."[3]
"ALPÁR. Középszerű magyar falu Abauj Vármegyében, birtokosai több Nemes Urak, lakosai reformátusok, fekszik Tzekeházához nem meszsze. Határja termékeny, ’s jó szőlő hegyei vagynak; de legelője szoross, ’s épűletre való fája sem lévén, második Osztálybéli."[4]
A települést először 1330-ban említik Alpar néven. Ekkor még az Aba nemzetség birtoka, később 1370-től az Alpáryaké. Egykori földesrura, Alpáry Sámuel volt, aki az 1551-1565-os nemesi felkelés vezéreként lett ismert. Az Alpáry-család kihalása után a Szemere és Darvas családok birtokába került. A török hódoltság idején a falu elpusztult, az 1715-ös összeírás idején nem került fel a lakott helyek listájára. 1720-ban az ismételt felmérés szerint jobbágylakosság nélküli kúriális helység, egy nemes lakója Gadnai István. Az 1730-as évek körült települt be a falu református vallású magyarokkal. Az 1828-ban földesurai a Darvas és Szánky családok voltak.
Mai nevét 1905-ben kapta a község. Ekkor több nemesi család kúriája is itt állt. Ezek a 2. világháború után enyészetnek indultak, mivel főleg mezőgazdasági épületekként használták azokat.
[szerkesztés] Címer leírása
Arannyal és vörössel hasított, az alapban hullámvonallal vágott katonai pajzs, melynek jobb oldali arany mezejében egy vörös szőlőfürt egy szőlőlevéllel lebeg. A bal oldali vörös mezőben pedig a helyi református templom stilizált alakja – felette a betlehemi csillaggal – lebeg.
A címer fő elemei egy részről a község 1857. évi pecsétnyomójának újragondolt szimbóluma, a szőlő. Másrészt, pedig a helybeli 14. századi templom, amely nem csak a múltban, hanem a mában is Abaújalpár polgárainak fontos szimbóluma. A pajzs talpát vágó hullámvonal a meglévő gyógyhatású vizet jelképezi.
[szerkesztés] Önkormányzat
- cím: 3882, Abaújalpár, Petőfi út 11.
- tel.: 47/330-165
[szerkesztés] Egyházi közigazgatás
[szerkesztés] Római katolikus egyház
Az Egri Főegyházmegye (Egri Érsekség) Abaúj-Zempléni Főesperességének Gönci Esperesi Kerületéhez tartozik. Nem önálló plébánia, hanem Boldogkőújfalu filiája.
[szerkesztés] Református egyház
A Tiszáninneni Református Egyházkerület (püspökség) Abaúji Református Egyházmegyéjébe (esperességébe) tartozik. Önálló anyaegyházközség.
[szerkesztés] Látnivalók
- Református templom, amely a 15. században épült, gótikus stílusban. A templom 1696-ban még katolikus használatban volt, de 1733-ra reformátusoké lett és 1734-ben felújították. Ekkor készült a faragott, festett szószék és a szószékkorona valamint festett famennyezete. A padok 1820-ban készültek, 70 kg-os harangját pedig Weird György öntötte 1640-ben, Eperjesen. Nyugati bejárata fölött egy három méteres nyeregtorony található. [1]
- Kapy-kúria, népies klasszicista épület, mely a 19. század első felében épült [2]
- Aranyosi-völgy (kedvelt kirándulóhely)
[szerkesztés] Környező települések
Abaújkér (5 km), Boldogkőújfalu (5 km); legközelebbi város: Abaújszántó (5 km).
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Források
- Magyar nagylexikon I. (A–Anc). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1993. 14. o. ISBN 963-05-6612-5
