Zempléni-hegység

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zempléni-hegység
Tokaji-hegység
Károlyfalva látképe.jpg
A Zempléni-hegység Károlyfalva irányából

Magasság 895 m
Hely  Magyarország, Borsod-Abaúj-Zemplén megye
Hegység Északi-középhegység, Kárpátok
Legmagasabb pont Nagy-Milic
Típus vulkanikus
Terület ~ 1000 km2
Elhelyezkedése
Zempléni-hegységTokaji-hegység (Magyarország)
Zempléni-hegységTokaji-hegység
Zempléni-hegység
Tokaji-hegység
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 24′ 00″, k. h. 21° 25′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 24′ 00″, k. h. 21° 25′ 00″
Térkép
HU mesoregion 6.7. Tokaj–Zempléni-hegyvidék.png
Pozíció Magyarország térképén

A Zempléni-hegység vagy Tokaji-hegység a Bodrog és a Hernád között húzódó Eperjes–Tokaji-hegység déli, Magyarországon található része. A Nagy-Milictől Tokajig húzódik.[1]

Elnevezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hegységet hivatalosan Zempléni-hegységnek, a földtani irodalomban Tokaji-hegységnek nevezik. Ez utóbbi pontosabbnak tekinthető, mivel a hegység keleti fele található csak Zemplénben, a nyugati Abaúj területére esik, a névadó Zemplén település pedig ma Szlovákiában található.[1] A Zempléni-hegység elnevezés az I. világháború után kezdett elterjedni, először a turistatérképeken.[2]

Domborzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Északi-középhegységhez tartozik. Legmagasabb hegyeként a Nagy-Milicet (895 m) szokták megjelölni.[3][4] A 100 legmagasabb magyar hegycsúcs listáján 4 zempléni található.

Vulkanikus eredetű, kőzetanyaga riolit és andezit, illetve ezek tufája. A vulkánosság fiatalabb, mint az Északi-középhegység többi tagjáé, a miocén korszak végén alakult ki. Leglátványosabban fennmaradt vulkáni tevékenység tanújelét mutató hegye a Kopasz-hegy (Tokaji-hegy). Délkeleti és délnyugati része puha tufa, amelyet vastag lösz borít, ez a Hegyalja nevű híres szőlőtermő vidék.

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Zempléni-hegység meredek csúcsaira várakat építettek, sok közülük romos:

Hegyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Zempléni-hegység hegyeinek listája

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Dr. Gyarmati Pál: 5.5. Tokaji-hegység (magyar nyelven). Magyarország tájainak rövid földtani leírása. Magyar Állami Földtani Intézet. (Hozzáférés: 2011. március 4.)
  2. Karátson Dávid: Zempléni-hegység? (magyar nyelven). A földgömb, 2009. július 26. (Hozzáférés: 2011. március 4.)
  3. A füzéri sasfészek, Élet és Tudomány
  4. A Nagy-Milic csak geopolitikai szempontból tekinthető a Zempléni-hegység részének, mivel geológiailag a szomszédos Szalánci-hegység déli nyúlványa.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Izápy Gábor: Magyarország forrásainak katasztere, IV/1.kötet: A Zempléni-hegység, Budapest, OVF-VITUKI Rt. Hidrológiai Intézete, 1999
  • Egri Kiss Tibor: Zempléni-hegység és környéke, Turistatérkép, Nyír-Karta Bt., Nyíregyháza, 2005, ISBN 963 9549 00 2 CM
  • Frisnyák Sándor, Gál András, Horváth Gergely: A Zempléni-hegység földrajzi lexikona, Nyíregyházi Főiskola Turizmus és Földrajztudományi Intézete, 2009, ISBN 978 963 7336 86 7
  • Boros László, Frisnyák Sándor: Zempléni-hegység, Turistakalauz, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Idegenforgalmi Hivatal, 1983, ISBN 963 253 802 1
  • Balogh Gyula, Burkus Mihály: Zempléni-hegység, Útikalauz, Sport, Budapest, 1967

Szakcikkek:

  • Szerényi Gábor: A Zempléni-hegység ösvényein: a Gyertyán-kúti rétek, Természetbúvár, 2011. (66. évf.) 3. sz. 20-23. oldal
  • Boros László: Frisnyák Sándor-Gál András-Horváth Gergely - A Zempléni-hegység földrajzi lexikona, Földrajzi Közlemények, 2009. (133. évf.) 3. sz. 361-362. oldal
  • Szlabóczky Pál: Természeti értékek a Tokaj-Zempléni-hegység felhagyott kőbányáiban, Vizeink: Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság kiadványa, 2006. (51. évf.) 4. sz. 16-18. oldal
  • Simon Tibor: A Zempléni-hegység botanikai értékei, Folia historico-naturalia Musei Matraensis, 2006. 30. évf. 407-414. oldal
  • Szakáll Sándor: A Zempléni (Tokaji)-hegység földtani viszonyai, Zempléni múzsa - társadalomtudományi és kulturális folyóirat, 2004. (4. évf.) 4. (16.) sz. 43-48. oldal
  • Tuba Zoltán: A Zempléni-hegység növényzetének áttekintése, Természettudományi közlemények, 2003. (3. évf.) 1. sz. 235-242. oldal
  • Pifkó Dániel - Somlyay Lajos - Lőkös László: Adatok a Zempléni-hegység flórájához, Kitaibelia, 2003. (8. évf.) 1. sz. 187. oldal
  • Egey Antal: A Zempléni-hegység élővilága, védett természeti ritkaságai, Zempléni múzsa - társadalomtudományi és kulturális folyóirat, 2002. (2. évf.) 1. (5.) sz. 33-41. oldal
  • Somlyay Lajos - Lőkös László: Új érdekes adatok a Zempléni-hegység flórájához, Kitaibelia, 1997. (2. évf.) 2. sz. 241-242. oldal
  • Tamás Edit: A Zempléni-hegység nemzetiségi viszonyainak változása a 18. századtól napjainkig, Szülőföldünk, 1994. 21-22. sz. 79-80. oldal
  • Hoitsy György: A Zempléni-hegység vízrendszereinek halfaunisztikai felmérése, Halászat, 1994. (87. évf.) 4. sz. 156-159. oldal
  • Konkolyné Gyuró Éva: A tájhasználat és a népesség alakulása a Zempléni-hegység térségében, Gazdálkodás, 1991. (35. évf.) 4. sz. 26-32. oldal
  • Konkolyné Gyúró Éva: A Zempléni-hegység települései és népessége a második világháborúig, A Herman Ottó Múzeum évkönyve, 1991. 28-29. évf. 339-350. oldal
  • Járási Lőrinc: A Zempléni-hegység erdőgazdálkodásának történeti áttekintése, Erdészettörténeti Közlemények (ISSN: 0134-1308), 1990. 18. sz. 101-102. oldal
  • Boros László: A Zempléni (Tokaji-)hegység vízrajza, Borsodi művelődés - közoktatási és közművelődési szakmai folyóirat, 1989. (14. évf.) 3. sz. 12-31. oldal
  • Frisnyák Sándor: Adalékok a Zempléni-hegység történeti földrajzához (18-19. század), Földrajzi értesítő, 1984. (33. évf.) 1-2. füz. 65-86. oldal
  • Horváth Róbert: A Zempléni-hegység madárvilága, Búvár (1960-1989), 1983. (38. évf.) 10. sz. 453. oldal
  • Tózsa István - Somogyi Szilvia: A Zempléni-hegység műholdról nézve, Földrajzi értesítő, 1982. (31. évf.) 2-3. füz. 301-305. oldal
  • Ikvai Nándor: Földművelés a Zempléni hegység középső részén, Műveltség és hagyomány : a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Intézetének évkönyve, 1967. 9. köt. 11-201. oldal
  • Pantó Gábor: A Tokaji-Szalánci-hegység és a Zempléni dombvidék földtani megismeréséről, Földtani Közlöny, 1966. (96. évf.) 2. sz. 143-154. oldal

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zempléni-hegység témájú médiaállományokat.