Bodrogolaszi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vilagorokseg logo ff tif.png  A településen világörökségi helyszín található 
Bodrogolaszi
Bodrogolaszi címere
Bodrogolaszi címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Sárospataki
Kistérség Sárospataki
Jogállás község
Polgármester Kovács József[1]
Irányítószám 3943
Körzethívószám 47
Népesség
Teljes népesség 928 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 45,75 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 20,61 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bodrogolaszi  (Magyarország)
Bodrogolaszi
Bodrogolaszi
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 17′ 15″, k. h. 21° 31′ 02″Koordináták: é. sz. 48° 17′ 15″, k. h. 21° 31′ 02″
Bodrogolaszi  (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Bodrogolaszi
Bodrogolaszi
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén

Bodrogolaszi település Borsod-Abaúj-Zemplén megye Sárospataki járásában.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Miskolctól 75 kilométerre keletre, a Bodrog partján; a 37-es főút és a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely/Nyíregyháza-vasútvonal mellett.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A települést 1244-ben említik először, amikor IV. Béla olasz vincelléreket telepített ide, de templomát már 1201-ben is említették.

1404-ben a Perényi család birtokai közé tartozott, de 1444-ben rajtuk kívül a Pálócziaknakj is volt itt birtokuk, majd 1504-ben Perényi Imre a maga birtokrészét a terebesi pálosoknak adományozta.

A középkorban mezőváros volt, különféle szabadalmakkal és vásártartási engedéllyel felruházva.

A török hódoltság idején elpusztult, 1567-ben a törököktől elpusztított helységként vették fel az adólajstromba, később azonban újra felépült. Előbb Nagy Balázst, 1581-ben Bárczy Pált, 1592-ben pedig Feőldy Pált iktatták be egyes részeibe, 1598-ban pedig a terebesi pálosok szerepetnek ismét birtokosaiként.

1606-ban Olaszit Bocskay István foglalta el, de 1610-ben a pálosok visszakapták, majd 1651-ben az újhelyi pálosok vették át a terebesi pálosok birtokait; közöttük Olaszit is, majd 1786 után a vallásalapé lett.

1739-ben pestisjárvány pusztított a községben, mely a falu 201 lakosának a halálát okozta.

A 19. században a Lónyay család birtoka lett; 1808-ban Lónyay Gábor, az 1900-as évek elején pedig gróf Lónyay Elemér és neje Stefánia főhercegnő volt a birtokosa, akinek itt szép kastélya volt, melyet Lónyai Elemér atyja: Lónyay Ödön, az 1860-as években építtetett. A kastélyt egykor díszes park vette körül. Miután a család kihalt, az egyház, pontosabban a Pannonhalmi apátság örökölte a kastélyt, és az azt övező területet. A 80-as években kollégiumként működött az épület, manapság kihasználatlan.

A település határában fekvő Csókfölde nevezetű dűlőhöz egy monda fűződik; mely szerint a területet Báthory Zsófia, a pataki nagyassszony, egy csókért adományozta az ujhelyi pálos-atyáknak. Szarkakút néven - egy gyógyvízű forrás is található volt itt, amelynek vizét köszvény ellen használták.

A 20. század elején elején Zemplén vármegye Tokaji járásához tartozott.

1910-ben 1175 lakosából 1166 magyar volt. Ebből 423 római katolikus, 273 görög katolikus, 437 református volt.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága van.[3]

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Környező települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sárazsadány (kb. 5 km), a legközelebbi város: Sárospatak (kb. 6 km).


Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Bodrogolaszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. A nemzetiségi népesség száma 2001

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]