Szakáld
| Szakáld | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Magyarország |
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén |
| Kistérség | Tiszaújvárosi |
| Rang | község |
| Polgármester | Dr. Barnóczki Károly[1] |
| Irányítószám | 3596 |
| Körzethívószám | 46 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 545 fő (2010. január 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 47,81 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 11,40 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Szakáld
Pozíció Magyarország térképén
|
|
Szakáld
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
|
|
Szakáld község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Tiszaújvárosi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Szakáld község a tiszaújvárosi kistérség északkeleti részén található a Sajó-folyó és a Hejő-patak között. A főútvonalaktól elzárt kis település mellett 1-1,5 km-re, a Hejőszalonta felé vezető utat keresztezi a mezőcsáti vasúti szárnyvonal, itt volt Hejőszalonta néven egy vasúti megálló, de 2007. március 4-étől megszűnt a forgalom. Hejőbábától 5 km-re, a Hejőszalonta mellett található mezőcsáti úttól 4 km-re található. Szakáld tehát a 35-ös számú főút és a Miskolc-Mezőcsát vonal közötti bekötőúton fekszik, amely nem kedvez a község gazdasági életének.
[szerkesztés] Története
Történelme visszanyúlik az ősidőkig, amelyet a régészek által feltárt szkíta telepek is bizonyítanak. A község neve a Szakál(l) személynévből keletkezett, annak akkori -d kicsinyítőképzős alakjából. Első említése 1332-ből való, ekkor Ernye bán birtokolta. Később a diósgyőri vár egyik tartozéka, mely után tulajdonosai gyakran váltakoztak, de a török uralom után visszakerült a diósgyőri várhoz.
A falut a török időkben elpusztították, így egy jó időre elnéptelenedett. A visszatelepülők között nemcsak az egykori lakók leszármazottjai, hanem szlovák jobbágyok is voltak. Községi rangját csak a XIX. század elején nyeri vissza.
A XIX. században majorság volt, amelyhez egy rövid utca tartozott, ez zsákutca volt, nyitott végén állt – s áll még ma is – a görög katolikus templom. Tiszaújváros alapkövét egy szakáldi lakos, Heitzmann János rakta le.
[szerkesztés] Népcsoportok
A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága van.[3]
[szerkesztés] Nevezetességei
Kis település révén a község nem bővelkedik a látnivalókban. Fő nevezetessége a görög katolikus templom, amely a muhi csata emlékére épült. Védőszentje Szent Anna, Szűz Mária édesanyja. Ennek tiszteletére minden évben július utolsó vasárnapján tartják a templomi búcsút. -Szarvasok, fácánok és nyulak rengetegen vannak a hatalmas legelőn. A belvizek megtöltötték azokat üres medreket, amelyek azelőtt kisebb tavak, folyók voltak.
