Hejőkeresztúr
| Hejőkeresztúr | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Kistérség 2012-ig | Tiszaújvárosi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Demeterné Zeleni Enikő[1] | ||
| Irányítószám | 3597 | ||
| Körzethívószám | 46 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1002 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 97,47 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 10,28 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 47° 57′ 41,87″, k. h. 20° 52′ 59,02″ | |||
| é. sz. 47° 57′ 41,87″, k. h. 20° 52′ 59,02″ | |||
Hejőkeresztúr község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében,a Tiszaújvárosi kistérségben, Miskolctól kb. 12 kilométerre délre. Közeli település: Hejőszalonta (4 km).
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
A terület már a honfoglalás korában is lakott volt, de először csak 1333-ban említik egy pápai jegyzékben, Keresztúr néven. Valószínűleg azonos a korábban Noszkád néven ismert településsel. 1333-ban már temploma is volt. Nagy Lajos király a Czudar családnak adományozta, ők pedig 1387-ben az általuk alapított pálos kolostornak adták. A török időkig a pálosoké volt, 1544-ben azonban a törökök felégették, a mezőkeresztesi csata után pedig elnéptelenedett a falu.
A Rákóczi-szabadságharc után a pálosok újra elkezdték betelepíteni a községet, felvidéki szláv telepesekkel. II. József 1786-ban feloszlatta a szerzetesrendeket, és birtokaik, így a pálos rend birtokai, köztük Keresztúr is az államra szálltak. A falu csak 1848-ban szabadult meg a jobbágyi sorból.
1904-ben vette fel a Hejőkeresztúr nevet.
Népcsoportok [szerkesztés]
A település lakosságának 90%-a magyar, 10%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]
Környező települések [szerkesztés]
Hejőszalonta (3 km), Muhi (7 km), a legközelebbi város: Nyékládháza (kb. 5 km), Miskolc (kb. 18 km), Tiszaújváros(kb. 15 km).
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Hejőkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként

