Fáj
| Fáj | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Magyarország |
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén |
| Kistérség 2012-ig | Encsi |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Dávid József[1] |
| Irányítószám | 3865 |
| Körzethívószám | 46 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 353 fő (2010. jan 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 18,27 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 19,32 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Fáj
Pozíció Magyarország térképén
|
|
Fáj
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
|
|
| é. sz. 48,42098°, k. h. 21,07774° | |
Fáj község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Encsi kistérségben, Miskolctól közúton 50 kilométerre északkeletre.
Tartalomjegyzék |
Története[szerkesztés]
Fáj nevét 1243-ban említették először, Fayként. A Fáy család birtoka volt. A település eredetileg várföld volt, melyet 1243-ban IV. Béla király adott Rugach fia Doynnak és Barnabásnak, és határát is leiratta.
1264-ben az ifjú király Doyntól elvette és [Forrai] Aladár királynéi tárnokmesternek adta, aki 1275-ben IV. Lászlótól bíráskodási kiváltságot is kapott rá. 1275-ben a Forróhoz tartozó Fáj falu tizedét az egri püspök átengedte a káptalannak. 1279-ben Kércsi Detre fiai visszaadták Aladárnak, miután az testvérük Mykou halála után 40 márka vérdíjat kifizetett.
1327-ben az ide való Péter megyei küldött volt.
Népcsoportok[szerkesztés]
A település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]
Környező települések[szerkesztés]
Fulókércs (3 km), Litka (5 km), Novajidrány (8 km), a legközelebbi város: Encs (15 km).
Nevezetességek[szerkesztés]
A barokk kastély magját a Fáy család által 1750 körül épített épület egykori nemesi kúriájának alapjai alkotják, amelyet 19. században klasszicista stílusban építettek át. A mai épület U alaprajzú, cour d'honneur-ös elrendezésű kastély, manzárdtetős épület, amelynek jobb szárnya előtt hosszú gazdasági épület húzódik, amelyet magtárként és gazdasági épületként használtak. A park felé néző, déli homlokzatot az 1930-as években neobarokk stílusban alakították át. Ennek enyhén kiugró középső részét egyszerű, a Fáy címerrel kitöltött timpanon díszíti, a középső három tengely előtt műkőbábos terasz áll. A nagyteremben Marco Casagrande olasz szobrász 1844-1845 között készült klasszicista stukkó domborművei láthatók. 1900 körül készültek az épületben ma is föllelhető cserépkályhák, amelyek neobarokk, szecessziós és neocopf stílusjegyeket viselnek magukon. A kastély körül korábban kisméretű tájképi park húzódott. A kastélyparkban eredetileg egy kisméretű tavat tápláló vízfolyás is fellelhető volt.
Az épület az 1990-es évek közepétől a Műemlékek Nemzeti Gondoksága vagyonkezelésben van.[1]
Források[szerkesztés]
- Györffy György: Abaújvármegye.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Fáj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
