Nyékládháza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyékládháza
Nyékládháza címere
Nyékládháza címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Miskolci
Kistérség Miskolci
Jogállás város
Polgármester Urbán Sándorné (Független)[1]
Irányítószám 3433
Körzethívószám 46
Népesség
Teljes népesség 4965 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 201,78 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 24,67 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nyékládháza  (Magyarország)
Nyékládháza
Nyékládháza
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 59′ 30″, k. h. 20° 50′ 13″Koordináták: é. sz. 47° 59′ 30″, k. h. 20° 50′ 13″
Nyékládháza  (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Nyékládháza
Nyékládháza
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén

Nyékládháza város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Miskolci járásban, Miskolctól 14 kilométerre délre. Közúton elérhető a Budapest vagy Miskolc felől a 3-as főúton, Debrecen felől a 35-ös főúton; vonattal a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely/Nyíregyháza- és a Tiszapalkonya-Erőmű–Tiszaújváros–Miskolc-vasútvonalon.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A terület már az őskortól lakott, fontos bronzkori, vaskori régészeti leleteket találtak a térségben, többek között szarmata cserépedényeket, és egy avar temetőt.

Mezőnyék a honfoglaló Nyék törzsről kapta a nevét. Mezőnyék és Ládháza települések a honfoglalás körül jöhettek létre, elsőként 1270-ben és 1293-ban említik őket, bár Mezőnyéket ekkor még más néven – a több névváltozáson keresztülment falut a 14. századtól említik Mezőnyék néven. A történelem során mindkét település sok pusztulást látott – a tatár és a török többször felégette – de mindig újra benépesültek. 1852-ig „nyéki puszta” néven ismeretes a hely.

Ládháza neve a Lád személy- vagy nemzetségnévből ered. A névváltozások is annak a jelei lehetnek, hogy a falvakat a történelem során többször elpusztították. 1741 körül Miskolc város református családokkal telepítette be. Ezáltal gyors fejlődésnek indult. Mindkét falura a mezőgazdasági jelleg jellemző. Már a második világháború előtt a Lenz József itt lévő birtokain exportra is termelt sárgabarackot, almát és szőlőt. Úgyszintén Lenz József építette a Szent István utcai római katolikus templomot, ahol fia, vitéz Lenz József van eltemetve[3].

1932-ben a két település egyesült, ekkortól Nyékládháza a neve. 2003-ban városi rangot kapott.

A Városházban, Lenz József lánya, Lenz Klára gobelinművész kollekciójának egy része állandó kiállításon látható.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település lakosságának közel 100%-a magyar.[4]

Látnivalók, programok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szepessy-Egri kastély
  • Késő barokk református templom
  • Nyéki-tó
  • Nyékládházi Napok pünkösdkor
  • Nyék-Rock fesztivál júniusban [1]
  • Nyékládházi Nyár és Nyékládházi Búcsú augusztusban
  • Lovasnapok szeptemberben

Közép-Európa legnagyobb kavicsbányája 1917-ben "Mezőnyéki Kavicsbánya" néven indult be. A kavicsbányászat következtében 750 hektáros vízfelület alakult ki. A tó kiváló lehetőséget biztosít a vízi sportok kedvelőinek és a horgászoknak.

Nyékládháza a Bükki borvidék része. A kitűnő adottságokat kihasználva számos borászat és borpince található a hegyen.

Híres nyékládháziak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Nyékládháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. http://www.hadisir.hu/?bejegyzesek=adatlap&id=474068872630596648
  4. A nemzetiségi népesség száma településenként

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]