Nyékládháza
| Nyékládháza | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Kistérség 2012-ig | Miskolci | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Urbán Sándorné (Független)[1] | ||
| Irányítószám | 3433 | ||
| Körzethívószám | 46 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 4978 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 201,78 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 24,67 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 47,99175°, k. h. 20,83706° | |||
| é. sz. 47,99175°, k. h. 20,83706° | |||
Nyékládháza város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Miskolci kistérségben, Miskolctól 14 kilométerre délre. Közúton elérhető a Budapest vagy Miskolc felől a 3-as főúton, Debrecen felől a 35-ös főúton; vonattal a Budapest–Miskolc–Sátoraljaújhely- és a Tiszapalkonya-Erőmű–Tiszaújváros–Miskolc-vasútvonalon.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
A terület már az őskortól lakott, fontos bronzkori, vaskori régészeti leleteket találtak a térségben, többek között szarmata cserépedényeket, és egy avar temetőt.
Mezőnyék a honfoglaló Nyék törzsről kapta a nevét. Mezőnyék és Ládháza települések a honfoglalás körül jöhettek létre, elsőként 1270-ben és 1293-ban említik őket, bár Mezőnyéket ekkor még más néven – a több névváltozáson keresztülment falut a 14. századtól említik Mezőnyék néven. A történelem során mindkét település sok pusztulást látott – a tatár és a török többször felégette – de mindig újra benépesültek. 1852-ig „nyéki puszta” néven ismeretes a hely.
Ládháza neve a Lád személy- vagy nemzetségnévből ered. A névváltozások is annak a jelei lehetnek, hogy a falvakat a történelem során többször elpusztították. 1741 körül Miskolc város református családokkal telepítette be. Ezáltal gyors fejlődésnek indult. Mindkét falura a mezőgazdasági jelleg jellemző. Már a második világháború előtt a Lenz József itt lévő birtokain exportra is termelt sárgabarackot, almát és szőlőt. Úgyszintén Lenz József építette a Szent István utcai római katolikus templomot, ahol fia, vitéz Lenz József van eltemetve.
1932-ben a két település egyesült, ekkortól Nyékládháza a neve. 2003-ban városi rangot kapott.
A Városházban, Lenz József lánya, Lenz Klára gobelinművész kollekciójának egy része állandó kiállításon látható.
Népcsoportok [szerkesztés]
A település lakosságának közel 100%-a magyar.[3]
Látnivalók, programok [szerkesztés]
- Szepessy-Egri kastély
- Késő barokk református templom
- Nyéki-tó
- Nyékládházi Napok pünkösdkor
- Nyék-Rock fesztivál júniusban [1]
- Nyékládházi Nyár és Nyékládházi Búcsú augusztusban
- Lovasnapok szeptemberben
Közép-Európa legnagyobb kavicsbányája 1917-ben "Mezőnyéki Kavicsbánya" néven indult be. A kavicsbányászat következtében 750 hektáros vízfelület alakult ki. A tó kiváló lehetőséget biztosít a vízi sportok kedvelőinek és a horgászoknak.
Nyékládháza a Bükki borvidék része. A kitűnő adottságokat kihasználva számos borászat és borpince található a hegyen.
Híres nyékládháziak [szerkesztés]
- Dargay Attila rajzfilmrendező és képregényrajzoló
- Furmann Imre magyar jogász, költő, az MDF alapító tagja
- Kiss Mari színésznő
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Nyékládháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
További információk [szerkesztés]
- Nyékládháza hivatalos honlapja
- Az olh.hu ismertetője
- Nyékládháza az utazom.com honlapján
- Nyékládháza.lap.hu - linkgyűjtemény

