Nyékládháza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyékládháza
Nyékládháza címere
Nyékládháza címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Miskolci
Kistérség Miskolci
Jogállás város
Polgármester Urbán Sándorné (Független)[1]
Irányítószám 3433
Körzethívószám 46
Népesség
Teljes népesség 4868 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 201,78 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 24,67 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nyékládháza (Magyarország)
Nyékládháza
Nyékládháza
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 59′ 30″, k. h. 20° 50′ 13″Koordináták: é. sz. 47° 59′ 30″, k. h. 20° 50′ 13″
Nyékládháza (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Nyékládháza
Nyékládháza
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén

Nyékládháza város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Miskolci járásban, Miskolctól 14 kilométerre délre. Közúton elérhető a Budapest vagy Miskolc felől a 3-as főúton, Debrecen felől a 35-ös főúton; vonattal a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely/Nyíregyháza- és a Tiszapalkonya-Erőmű–Tiszaújváros–Miskolc-vasútvonalon.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szepessy-Egry kastély
A Lenz József által építetett és adományozott római katolikus templom.

A terület már az őskortól lakott, fontos bronzkori, vaskori régészeti leleteket találtak a térségben, többek között szarmata cserépedényeket, és egy avar temetőt.

Mezőnyék a honfoglaló Nyék törzsről kapta a nevét. Mezőnyék és Ládháza települések a honfoglalás körül jöhettek létre, elsőként 1270-ben és 1293-ban említik őket, bár Mezőnyéket ekkor még más néven – a több névváltozáson keresztülment falut a 14. századtól említik Mezőnyék néven. A történelem során mindkét település sok pusztulást látott – a tatár és a török többször felégette – de mindig újra benépesültek. 1852-ig „nyéki puszta” néven ismeretes a hely.

Ládháza neve a Lád személy- vagy nemzetségnévből ered. A névváltozások is annak a jelei lehetnek, hogy a falvakat a történelem során többször elpusztították. 1741 körül Miskolc város református családokkal telepítette be. Ezáltal gyors fejlődésnek indult. Mindkét falura a mezőgazdasági jelleg jellemző.

A városközpontban az Egry-Szepessy kastély helyezkedik el, amelyet 1790-1801 között építetett klasszicista stílusban a református felekezetű Négyesi Szepessy család köznemesi ága (volt egy katolikus bárói ága a családnak is). Az építése a korabeli egyidőben folyhatott a település református templomának építésével, amelyet Klir Vencel miskolci építőmester irányított. Az épület homlokzata a barokk stílusjegyek láthatóak és a copf stílusú ablakrácsokkal ellátott manzárdtetős épület földszinti helyiségei teknőboltozatosak. Botházi Egry Zoltánné Négyesi Szepessy Aranka asszony, Négyesi Szepessy András (1835 - 1890)[3] és Okolicsnai Okolicsányi Mária (1839 - 1884) lánya,[4] a kastély utolsó tulajdonosa volt. Férje halálát (1941-ben) követően,[5] lakóhelye és birtoka államosítása után is benn lakhatott a kastélyban, egy helyiség a rendelkezésére állt egészen a haláláig.[6]

Már a második világháború előtt a Lenz József kereskedelmi tanácsos itt lévő birtokain exportra is termelt sárgabarackot, almát és szőlőt. Úgyszintén 1944-ben elkészült a Lenz József által építetett Szent István utcai római katolikus templom, ahol fia, vitéz Lenz József van eltemetve.[7]

1932-ben a két település egyesült, ekkortól Nyékládháza a neve. 2003-ban városi rangot kapott.

Lenz József kereskedelmi tanácsos lánya, Boldogfai Farkas Endréné Lenz Klára gobelinművész kollekciójának egy része állandó kiállítása látható a Szepessy-Egry kastélyban.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település lakosságának közel 100%-a magyar.[8]

Látnivalók, programok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szepessy-Egri kastély
  • Késő barokk református templom
  • Nyéki-tó
  • Nyékládházi Napok pünkösdkor
  • Nyék-Rock fesztivál júniusban [1]
  • Nyékládházi Nyár és Nyékládházi Búcsú augusztusban
  • Lovasnapok szeptemberben

Közép-Európa legnagyobb kavicsbányája 1917-ben "Mezőnyéki Kavicsbánya" néven indult be. A kavicsbányászat következtében 750 hektáros vízfelület alakult ki. A tó kiváló lehetőséget biztosít a vízi sportok kedvelőinek és a horgászoknak.

Nyékládháza a Bükki borvidék része. A kitűnő adottságokat kihasználva számos borászat és borpince található a hegyen.

Híres nyékládháziak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]