Háromhuta
| Háromhuta | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Kistérség | Sárospataki | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Verbovszki Károly[1] | ||
| Irányítószám | 3936 | ||
| Körzethívószám | 47 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 136 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 3,60 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 37,80 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Háromhuta
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Háromhuta
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
|
|||
Háromhuta község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól közúton kb. 70 kilométerre északkeletre.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
A Regéc (akkori nevén Regécke) határához tartozó erdős hegyvidéken II. Rákóczi Ferenc alapított üveghutát 1698-ban, ahol 1916-ig folyt az üveggyártás, tokaji borospalackokat gyártottak itt. Az üveggyárhoz kapcsolódóan alakult ki a három telep, Regéchuta, Középhuta és Új-Regéchuta (mai nevükön Óhuta, Középhuta és Újhuta). Ezek a 19. század utolsó harmadában Regéctől elválva együttesen alakultak önálló községgé Háromhuta vagy Regéci-Háromhuta néven. Az üveggyár bezárása után a falu lakói erdőgazdálkodásból éltek, a mezőgazdaság csak másodlagos szerepet töltött be, ezért a téeszesítés is elkerülte a települést, és vele együtt a modernizáció is. A II. világháború után sok szlovák származású lakó vándorolt el a csehszlovák-magyar lakosságcsere következtében.
[szerkesztés] Népcsoportok
A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága van.[3]
[szerkesztés] Környező települések
Erdőhorváti (9 km), Komlóska (13 km), Regéc (9 km), a legközelebbi város: Sárospatak (kb. 30 km).
[szerkesztés] Nevezetességek
- A Középhután álló 1870-ben épült római katolikus templom
