Boldogkőváralja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Boldogkőváralja
Várrom (2684. számú műemlék) 6.jpg
Boldogkőváralja a várból
Boldogkőváralja címere
Boldogkőváralja címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Gönci
Kistérség Abaúj–Hegyközi
Jogállás község
Polgármester Kóczián Gyula[1]
Irányítószám 3885
Körzethívószám 46
Népesség
Teljes népesség 1123 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 52,25 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 22,03 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Boldogkőváralja (Magyarország)
Boldogkőváralja
Boldogkőváralja
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 20′ 23″, k. h. 21° 14′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 20′ 23″, k. h. 21° 14′ 20″
Boldogkőváralja (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Boldogkőváralja
Boldogkőváralja
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Boldogkőváralja weboldala

Boldogkőváralja község Borsod-Abaúj-Zemplén megye Gönci járásában, Miskolctól 52 kilométerre északkeletre, a Zempléni-hegység nyugati részén, a Hernád völgyének peremén.

Környező települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Boldogkőújfalu (2 km), Arka (3 km), Hernádcéce (5 km), Abaújkér (7 km), Vizsoly (8 km), a legközelebbi városok Abaújszántó (9 km) és Encs (14 km).

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu a levegőből

Fényes Elek szerint „Bodó-Ko-Váralja, (Pod-Boldok), magyar-orosz mezováros, Abauj vármegyében, Kassához délre 6 mfdnyire: 1221 r. kath., 258 g. kath., 19 zsidó lak. Rom. és gör. kath. paroch. templomok. Van itt egy csinos kastély és kert, sok gazdasági épület, sweiczi tehenészet, hires bort termo szolohegy, szép erdo. – Régi várát a Rákócziak épitették. F. u. gr. Péchy Józsefné. Ut. postája Tállya.”[3]

A település a boldogkői várról kapta nevét, mely a Bodókő nevű sziklán áll. A falu története szorosan összeforrt a váréval. Boldogkőváralja első írásos említése egy 1282-ben kelt oklevélben található, ahol Castrum Boldua néven utalnak a várra.

A vár a tatárjárás után épült, a Hernád-völgy legjelentősebb erődítményeként. 1300-ban Bolduaku, Buldo ku, 1301-ben Bulduakev, 1331-ben Bolduaku, 1332-ben Boldolken, 1335-ben Buldwakw alakban írták.

Boldogkőváralja a Tomaj nemzetséghez tartozó Jaak fiának, Tyba ispánnak vára és faluja volt. 12721290 között IV. László cserébe szerezte meg Tyba ispántól.

Az Árpád-ház kihalása után a Károly Róbert ellen lázongó Aba Amadéék birtoka lett, tőlük a király elkobozta és a Drugeth családnak adományozta. Ők építették az öregtorony köré a vár többi részét. Az elkövetkezendő évszázadokban a várat több nemesi család is birtokolta. A 15. században két szakaszban tovább bővítették. Mohács után gyakran cserélt gazdát, hol Ferdinánd, hol János király birtokában volt.

A 17. században a vár hadászati jelentőségét elvesztette. A század elején II. Lipót parancsára robbantani kezdték, később azonban a Péchy család neogótikus stílusban helyreállította.

Boldogkőváralja a 19. század elején mezővárosi rangban állott és vásártartási joggal is rendelkezett.

A vár jelenleg az önkormányzat kezelésében van. 2002-ben nagy rekonstrukciós munkálatok kezdődtek a várban.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1828-ban készült országos felmérés 1387 lakosról számol be, 1851-es adatok szerint 1496-an lakták a falut, melyből 1221 római katolikus, 258 görög katolikus és 17 izraelita vallású. 1939-es adatok szerint a falunak 1180 lakosa volt, melyből 1165 magyar, 9 német, 4 szlovák és 2 horvát anyanyelvű volt. Az 1180 lakos felekezetileg a következőképpen oszlott meg: 925 római katolikus, 164 görög katolikus, 50 református, 13 evangélikus és 28 izraelita.[4]

A településen a lakosságnak 84%-át magyar, a 16%-át cigány nemzetiségű[5] emberek alkotják.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A várat a tatárjárás után emelte Árpád-házi IV. Béla király ösztönzésére a környező vidéken élő Tomaj nemzetségből származó Jaak fia Tyba ispán vagy családjának egyik tagja.

A kastély építtetője Péchy Gábor (1705–1786) királyi tanácsos és szeptemvir (septemvir, hétszemélynök) volt. Péchy 1753-ban vásárolta meg a jezsuitáktól a várat és vele együtt a falut. Borsod-Abaúj-Zemplén megye (az edelényi és a füzérradványi után) harmadik legnagyobb kastélyát 1768-ban építették fel. A kastély U alaprajzú, 2500 négyzetméter alapterületű. A kastélyhoz szintén U alaprajzú melléképületek csatlakoznak nagyméretű díszudvart közrezárva. A melléképületek két sarkán egy-egy zsindelyfedésű, négyzetes alaprajzú, manzárdtetős saroktorony áll.

A kastély

A bábos kőkorláttal (balusztráddal) szegélyezett bejárati teraszra széles lépcső vezet. Az egyemeletes épület ablakait szemöldökpárkány díszíti.

A kastély utolsó Péchy tulajdonosának egyetlen leánya, Péchy Jacqueline (1846–1915) 1864-ben feleségül ment Zichy Rudolfhoz (Rezső). Ma a kastélyban egészségügyi gyermekotthon működik, nem látogatható.

A kastély több hektáros parkja – mely a francia és angol kertépítészet jegyeit hordozza magán – védett. A park különleges mikroklímájának kialakításában nagy szerepet játszik a Tekeres-patak által táplált tó. A magas fallal körülkerített parkban idős tiszafák, fenyőfák, hársak és juharok mellett ritka madárfajok, gőték és folyami rákok is megtalálhatók.

Szintén műemléki védelmet élvez az egykori Péchy-kúria, mely a kastély megépülte előtt biztosított szállást a Péchy családnak. Jelenleg romos állapotban van, felújítása megkezdődött.[6]

  • Tájház

A tájház a településen belül, a vár hegyének lábánál helyezkedik el egy, a régi tájépítészet jegyet magán viselő parasztházban. A tájház kiállításai bemutatják a térség hajdani életét, történetét, természeti értékeit, eszközeit. Látogatása során szakvezető mutatja be a kiállításokat, ahol megtekinthető egy helytörténeti gyűjtemény, egy kovácsműhely és bemutatják a Zempléni-hegység természeti értékeit is.[7]

A tájház

Belépőjegy: A Boldogkői Várban kapott belépőjegy ingyenes belépést biztosít a Tájházba!

Cím: 3885 Boldogkőváralja, Arany János u. 1.

  • Szent Kereszt felmagasztalása római katolikus templom

Építtetője szintén Péchy Gábor volt. A barokk stílusú hagymasisakos templom 1768–1773 között épült, a bejárat felett a Péchy-címer látható. A templom 1882-ben tűzvész áldozata lett, helyreállítására 1898-ban került sor. Berendezése szintén 18. századi, rokokó, barokk és copf stílusú. A szentélyben található barokk főoltár Golgotajelentet ábrázol, a barokk mellékoltár Szent Anna-képpel díszített, a szószék rokokó, a keresztelőkút pedig copf stílű.

A családi kripta
  • Sírbolt avagy kripta

1861-ben Péchy Manó építtette a római katolikus templom tőszomszédságában. A sírboltot többször kifosztották, majd egy külföldön élő leszármazott kívülről helyreállíttatta, az ablakokat befalaztatta és a szétszórt csontokat eltemettette.

Az építtető Péchy Manón kívül a sírboltban nyugszik többek mellett felesége, Meskó Zenaida (–1861), testvére, Péchy Konstatin Szilárd (1818–1866), császári és királyi főhadnagy a 3. század dzsidás (ulánus) ezredben, sógornője, Péchy Konstantin Szilárdné Forgách Irma (1822–1872), Konstantin és Forgách Irma gyermekei, Konstantin (1848–1898), tibolddaróci földbirtokos, borsod megyei virilista, a főrendiház tagja[8] – feleségével, Fáy Karolával (1854–1921) – és László (1850–1872), valamint Konstantin fia, Kálmán (1880–1909).

A sírbolt előtt áll a 2003 szeptemberében meggyilkolt 79 éves római katolikus plébános, Nyitrai István fából faragott emlékoszlopa.[9]

  • Istenszülő születése görög katolikus templom

A templom 1762-ben épült,[10] benne találhatók a leégett fatemplomból kimentett ikonok a 18–19. század fordulójáról.

  • Szent Donát kápolna

A vár lábainál 1861-ben felépített kápolnát a jégverés ellen emelték Szent Donát tiszteletére.

Péchy Manó építette a feleségéről Zenaidának elnevezett iskolát; lánya, Zichyné építtette 1892-ben a kisdedóvót és leányiskolát, amit az irgalmas nővérek vezetésére bízott.[11]

A római katolikus templom tornya

Nevezetes lakói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A várban élő emberek közül említésre méltó Balassi Bálint, aki a várban írta Borivóknak való című versét. Balasssi az 1580-as években tartózkodott e tájon, bizonyítja ezt egy 1584-ben Szikszón és egy 1585-ben Abaújszántón kelt levele is. A várban is prédikált az akkor még katolikus Dévai Bíró Mátyás, akit „magyar Luther”-ként is emlegetnek. A vallási élet képviselői közé tartozott a vár egykori birtokosa, Fráter György bíboros is.

A falu nevezetes lakója volt Péchy Manó, erdélyi kormánybiztos is, továbbá a Péchy család korábbi tagjai, akik részt vettek az országos ügyek intézésében, illetve a környék településeinek életében.

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Boldogkőváralja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851
  4. Abaúj-Torna Vármegye 1939
  5. A nemzetiségi népesség száma településenként
  6. A kúria a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2014. április 23.)
  7. A tájház honlapja
  8. ORSZÁGGYŰLÉSI ALMANACH - FŐRENDIHÁZ, 1887
  9. 2003 - www.katolikus.hu
  10. Miskolci Apostoli Exarchátus - G-Portál
  11. Borovszky Samu: Abaúj-Torna vármegye (Abaúj-Torna Vármegye, 1939) 168. oldal

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Györffy György: Abaújvármegye
  • Abaúj-Torna Vármegye, 1939
  • Boldogkőváralja – Történeti emlékek, 1986

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Boldogkőváralja témájú médiaállományokat.