Olaszliszka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vilagorokseg logo ff tif.png  A településen világörökségi helyszín található 
Olaszliszka
Olaszliszka légifotó2.jpg
Légifotó
Olaszliszka címere
Olaszliszka címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Sárospataki
Kistérség Sárospataki
Jogállás község
Polgármester Kerekes Attila[1]
Irányítószám 3933
Körzethívószám 47
Népesség
Teljes népesség 1723 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 42,59 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 39,49 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Olaszliszka (Magyarország)
Olaszliszka
Olaszliszka
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 14′ 34″, k. h. 21° 26′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 14′ 34″, k. h. 21° 26′ 00″
Olaszliszka (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Olaszliszka
Olaszliszka
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Olaszliszka weboldala

Olaszliszka község Borsod-Abaúj-Zemplén megye Sárospataki járásában, Miskolctól 57 kilométerre keletre, a Bodrog jobb partján, szőlődombok mellett, a Tokaj-hegyaljai borvidéken.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1239-ben említik először, IV. Béla magyar király egyik levelében, LYSKA néven. IV. Béla olasz – más forrás szerint vallon [3]szőlősgazdákat telepített a környékre, innentől Olaszliszka a neve. A betelepült szőlőművesek a Burgundia nevű falurészben éltek.

A település és határa ekkor királyi birtok volt, 1243-ban azonban a király a szepesi prépostságnak adományozta. 1320-ban Károly Róbert király szabad piacot engedélyezett az ekkor már Liszka Olaszi néven említett településnek.

1466-ban Mátyás király városi rangra emelte Liszka Olaszit, évi három szabad vásárt engedve neki.

A török idők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település a török hódítás idején, a 16. és 17. században rendkívül nehéz helyzetbe került geopolitikai helyzete miatt: pont azon a területen feküdt, ahol az országon osztozó három hatalom érdekei ütköztek.

Szapolyai János, aki a mohácsi csatavesztés után az ország keleti felében uralkodott, 1530-ban vámmentességet adott a városnak és 12 mérföldes körzetének. 1538-ban a várost és vidékét a váradi béke a Habsburg I. Ferdinándnak, Ausztria és Magyarország nyugati fele uralkodójának juttatta.

1546-ban a város határában ütközet zajlott, Serédy Gáspár és Perényi Péter hadai közt. A környékért folyt a harc a nyugati és a keleti királyság közt, végül 1560-ban a Habsburg-párti Schwendli Lázár elfoglalta és a tokaji vár birtokaihoz csatolta a várost. Hamarosan azonban az észak felé előrenyomuló törökök elpusztították.

1567-ben a szepesi prépostság visszakapja mint birtokát. 1601. szeptember 2-án Rudolf megerősítette a Mátyástól kapott kiváltságokat és hozzájuk még pallosjogot is adott a városnak. 1606-ban a bécsi béke alapján Bocskai István fejedelem uralma alá került a város.

A városban 1831-ben, majd később még egyszer, 1871-ben kolerajárvány pusztított. Olaszliszkán 1848. október 4-én átvonult a szabadságharc zempléni önkéntes zászlóalja és sokan csatlakoztak hozzá.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A településen a lakosságnak 80%-át magyar, a 20%-át cigány származású [4] emberek alkotják. Ezenkívül 2 ruszin is él a településen.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gótikus templom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar templomok közt különlegesnek számító tornya 1632-ben készült katonai őrtoronynak. (Az építő, az eperjesi Stenczel Dániel munkájáért 400 forintot és 20 köböl búzát kapott.) A toronyban két harang van, delente megkonduló nagyharang másfél tonnát nyom. A harang pajzsán lévő felirat szerint a 17. század legnevesebb harangöntője, az eperjesi Georg Wierd készítette 1633-ban.

Más látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Környező települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szegilong (3 km), Vámosújfalu, a legközelebbi városok: Sárospatak (12 km ) és Szerencs (kb. 22 km).

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A templomot 1772-ben kirabolták. A monda szerint az arany kegytárgyakat a rablók a Bodrogba rejtették, de azok felemelkedtek a víz színére és így megtalálták őket. Az eset emlékére kőkeresztet illesztettek a sekrestye falába.
  • 1805. december 5-én egy éjszakát Olaszliszkán pihent a Szent Korona, amikor Pozsonyból Napóleon császár közelgő seregei elől Keletre, Munkácsra menekítették.
  • A liszkai közhit szerint itt született 1802. szeptember 19-én Kossuth Lajos (és nem a hivatalosan születési helyének tartott Monokon, ahol csak anyakönyvezték), miközben apja, várandós feleségével úton volt haza Monokra a sátoraljaújhelyi tiszti értekezletről.
  • Tokaj hegyalja egyik legnagyobb szőlőtermelő területe.
  • Itt zajlott le az országszerte elhíresült kegyetlen olaszliszkai lincselés, amely során életét vesztette egy tanár, Szögi Lajos.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Friedländer Herman, az „olaszliszkai csodarabbi”, aki 1920 nyarán tanácsaival dúsgazdaggá tett egy svájci tőzsdei spekulánst.
  • Csiky Tibor szobrászművész
  • Varkoly László képzőművész (szül. 1960 02. 16. Olaszliszka) a 80-as évek képzőművészetének jelentős alakja.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Olaszliszka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. [1]
  4. http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/04/tabhun/tabl11/load11005.html

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]