Szuhogy
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
| Suhogy | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Kistérség | Edelényi | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Fehér Gábor[1] | ||
| Irányítószám | 3734 | ||
| Körzethívószám | 48 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1228 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 72,24 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 17,00 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Suhogy
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Suhogy
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
|
|||
Szuhogy község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
[szerkesztés] Környező települések
Alsótelekes (4 km), Felsőtelekes (5 km); a legközelebbi városok: Rudabánya (5 km) és Szendrő (4 km).
[szerkesztés] Története
Szuhogy Árpád-kori település, nevét 1229-ben említették először az oklevelek Zymhud néven.
A település első ismert birtokosai a Balassák és a Csákányiak ősei voltak.
II. András király 1229-ben adományozzta Borsod vár 10 ekényi itteni földjét Detricus zólyomi kormányzónak, aki a Balassák és a Csákányiak őse volt.
1317-1319-ben dézsmáját az egri püspök a káptalannak adta át.
A pápai tizedjegyzék feljegyzése szerint 1332-1335 között papja 5-5 garas pápai tizedet fizetett.
[szerkesztés] Népcsoportok
A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága van.[3]
[szerkesztés] Nevezetességei
[szerkesztés] Források
- Györffy György: Borsodvármegye.
