Hernádkércs
| Hernádkércs | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Kistérség 2012-ig | Szikszói | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Varga Vince[1] | ||
| Irányítószám | 3846 | ||
| Körzethívószám | 46 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 268 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 36,17 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 7,41 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Hernádkércs
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Hernádkércs
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
|
|||
| é. sz. 48,24165°, k. h. 21,04869° | |||
Hernádkércs község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól 30 kilométerre északkeletre.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
Hernádkércs (Kércs) és környéke már a bronzkorban is lakott hely volt, határában az 1800-as években bronzkori leletek kerültek felszínre.
Kércs Árpád-kori település, Nevét az oklevelek 1262-ben említették először Kerch néven.
Kércs a magyar Kér törzs tagjainak települése volt, és abaúji várföld volt, mely a tatárjárás alatt lakatlanná vált.
1262-ben István ifjabb király a lakatlanná vált várföldet a jászói prépostságnak adta.
Kércs másik része a Kinizs nemzetséghez tartozó Cybryan fia Myxa adományos és vásárolt birtoka volt, mely halála után rokonaira Kinizsi Jánosra és Julára szállt, akik azt közösen birtokolták.
Népcsoportok [szerkesztés]
A település lakosságának 94%-a magyar, 6%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]
Látnivalók [szerkesztés]
- Római katolikus templom (barokk)
- Fáy-kúria
Környező települések [szerkesztés]
Felsődobsza (4 km), Kiskinizs (2 km), Nagykinizs (2 km), a legközelebbi város: Abaújszántó (13 km).
Források [szerkesztés]
- Györffy György:Abaújvármegye.
- Borovszky Samu: Abaúj-Torna vármegye.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Hernádkércs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
