Mád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vilagorokseg logo ff tif.png  A településen világörökségi helyszín található 
Mád
Mád légifotó2.jpg
Légifelvétel
Mád címere
Mád címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Szerencsi
Kistérség Szerencsi
Jogállás község
Polgármester Tatárka József[1]
Irányítószám 3909
Körzethívószám 47
Népesség
Teljes népesség 2260 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 68,64 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 31,86 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mád  (Magyarország)
Mád
Mád
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 11′ 23″, k. h. 21° 16′ 36″Koordináták: é. sz. 48° 11′ 23″, k. h. 21° 16′ 36″
Mád  (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Mád
Mád
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Mád weboldala

Mád község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Szerencsi járásban. A település Miskolctól közúton 44 kilométerre keletre, a Tokaji borvidéken található. A legközelebbi város a 10 km-re levő Szerencs, környező települések még Mezőzombor, Rátka (kb. 5 km), Tállya (kb. 7 km). A falu a Szerencs–Hidasnémeti-vasútvonal mentén fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A terület az őskor óta lakott, bronzkori edénymaradványait a budapesti Magyar Nemzeti Múzeum őrzi. Az i. sz. 400. év környékéről már szőlőtermesztésre utaló leletek is előkerültek.

A település a 13. században már létezett. Már a legrégebbi oklevelekben is mezővárosként említik. A 15. században a tokaji várhoz tartozott, majd a regéci várhoz. 1541-ben a tállyai uradalom részeként említik.

1567-ben a törökök felégették a falut, de ismét felépült, a 16. század végére Zemplén vármegye hetedik legnépesebb települése lett. 1627-ben már vásártartási joga is volt. 1637-ben a törökök újra felégették. Védekezésül a falusiak megerősítették a templomot.

1645-ben pestisjárvány pusztított a faluban, 1694-ben pedig sáskajárás sújtotta a mádiakat. Ezt 1695-ben egy jégeső követte. A sok csapás után a település újra fejlődésnek indult. II. Rákóczi Ferenc és nővére, Rákóczi Julianna 1700-ban megvásárolta a települést. Maga a fejedelem is gyakran járt Mádon, különösen szüret idején. Mád ekkor már híres bortermelő helynek számított, még Thököly Imre is hazaengedte katonáit szüretre.

1739-ben újabb pestisjárvány sújtotta a falut. A Napóleon elleni háborúk idején a tokaj-hegyaljai hadak Mádnál gyülekeztek. A század végére a település elszegényedett, főként az adók és a rossz időjárás miatt.

1795-ben építették a barokk stílusú mádi zsinagógát. Európában a mádi zsinagógán kívül hasonló stílusú csak egy van. Az átépítése során a barokk és copf építészeti stílus keveredése jött létre, ettől vált egyedivé és Magyarország egyik legszebb zsinagógájává. A zsinagóga mellett épült rabbiház teljes felújítása 2006-ban kezdődött el.

19. század első felében ismét járványok pusztítottak.

Az 1848-49-es szabadságharc során sok mádi vesztette életét, köztük a tizenöt éves Koroknay Dániel, a szabadságharc gyermek-hőse. Nevét ma a mádi általános iskola viseli.

  • 1904-ben bevezették az áramot a településre.
  • 1909-ben érte el a vasút a települést.
  • 2004-ben fejeződött be a zsinagóga teljes restaurálása. Europa Nostra-díjat kapott.
  • 2005 félmilliárdos kárral járó árvíz

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tokaji borvidék részeként világörökségi helyszín.

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres mádiak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Mád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A nemzetiségi népesség száma településenként

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]