Varannó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Varannó (Vranov nad Topľou)
Vranov nad Topľou1.JPG
Varannó főtere a Szabadság-tér.
Varannó címere
Varannó címere
Varannó zászlaja
Varannó zászlaja
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Varannói
Turisztikai régió Felső-Zemplén
Rang város
Első írásos említés 1270
Polgármester Ján Ragan
Irányítószám 093 16
Körzethívószám 057
Népesség
Teljes népesség 23 250 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 677 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 134 m
Terület 34,35 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Varannó  (Szlovákia)
Varannó
Varannó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 53′ 30″, k. h. 21° 41′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 53′ 30″, k. h. 21° 41′ 00″
Varannó weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Varannó (szlovákul Vranov nad Topľou, németül Frö(h)nel/Vronau an der Töpl) város Szlovákiában, az Eperjesi kerület Varannói járásának székhelye. Csemernye tartozik hozzá. 2011-ben 23 250 lakosából 19 045 szlovák, 963 roma és 143 ruszin volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eperjestől 46 km-re déleletre, Homonnától 25 km-re délnyugatra, a Tapoly völgyében fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kőkorszakban is éltek emberek.

A városhoz tartozó Lomnica-völgyben a 7. és 10. század között terjedelmes szláv település volt. Kenyérsütő és égető kemencék, vermek maradványai és számos cseréptöredék került elő erről a területről.

A Lomnica-völgyet már 1229-ben említik, így a város részei közül erről található a legrégibb írásos forrás. V. István király 1270-ben kelt adománylevele Rajnald királyi lovászmesternek több felvidéki birtokot adományoz, melyek között a csicsvai uradalomhoz tartozó Hosszúmező is szerepel, amely ma szintén Varannó részét képezi. Csemernye első említése 1282-ben történt. Varannót, mint önálló települést csak az 1332 és 1337 között kelt pápai tizedjegyzék említi először, ekkor már állt Szent István király tiszteletére szentelt régi temploma is, melynek István nevű papját is említik. A város területe eredetileg királyi birtok volt. 1270-ben királyi adományként Rajnald mester a Rozgonyiak őse kapott itt birtokot, melyet aztán a család kihalásáig, 350 évig évig meg is tartottak (Rozgonyi István 1523-ban halt meg). Varannó kiváltságait 1350 körül I. Lajos királytól kapta, ez alapján szabad vásártartási joggal és pallosjoggal is rendelkezett. Városként (civitas) 1363-ban szerepel először oklevélben.

A Kisboldogasszony templom a volt pálos kolostorral

A városkának a 14. században temploma és ferences kolostora volt, melyek a 16. században elpusztultak. Alapjaik a város központjában levő parkban találhatók. A 15. században vásártartási joggal rendelkező város és vámszedőhely, kereskedelmi központ fejlett kézművességgel. Vámszedési jogát 1458-ban Hunyadi Mátyástól kapta. 1472-ben Rozgonyi Rajnald itteni udvarházát királyi engedéllyel várszerűen erősítette meg. 1619-ben említik az erődített udvarházat, amely azonban az 1491-1492 közötti lengyel-magyar harcokban elpusztult. Helyére a 18. század második felében barokk kastélyt építettek. 1523-ban kihalt a Rozgonyi család, így 1524-től új birtokosai lettek a városnak a Báthoryak. Báthori István királybíró és főispán 1570-ben megalapította az evangélikus gimnáziumot, Báthori Eufrozina pedig 1580-ban felépíttette az evangélikus templomot. Így településnek a 16. század végén egy a régi templom helyett épített katolikus szlovák és egy evangélikus magyar temploma volt. 1605-ben Báthori István utód nélkül halt meg, a város új birtokosai a Nádasdy, a Drugeth és a Nyáry családok lettek. Később az Eszterházi, Zichy, Barkóczi és Forgách családok szereztek itt birtokot. 1672-ben Thököly serege a katolikus szlovák templomot lerombolta (alapjai még a 20. század elején is látszottak), mire a kegyúr a magyar templomot adta a szlovákoknak. 1672-ben a rekatolizáció hatására Drugeth György özvegye Eszterházi Mária pálos szerzeteseket hívott a településre. Az ide települő pálosok a ferences templom helyén felépítették a pálos templomot, melyet 1676-ban a kurucok kifosztottak, majd 1682-ben Thököly elűzte a pálosokat, akik 1686-ban Barkóczy Ferenc hívására tértek vissza. 1718-ban a várossal együtt a templomot is tűzvész pusztította, 1735 és 1745 között renoválták. A 18. században főként Galiciából nagyszámú zsidó lakosság települt ide. 1778 decemberében és 1779 áprilisában földrengés okozott károkat a városban. 1831-ben lakói részt vettek a kolerajárványt követő parasztfelkelésben. A 19. század végétől sok lakója vándorolt ki a tengerentúlra.1910-ben 2145 lakosából 1417 magyar, 589 szlovák és 124 német volt. A trianoni békeszerződésig Zemplén vármegye Varannói járásának székhelye volt.

A református templom

Vályi András szerint "VARANNÓ. Vrano. Tót Mezőváros Zemplén Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, és másfélék is, zsidók igen sokan vannak benne, fekszik kies helyen, Topoly vizének bal partyán, Csemernyének is szomszédságában, Gálszétshez 2 mértföldnyire. Hajdan sokkal népesebb, és gazdagabb is vala, mert a’ régi Királyoktól külömbféle jeles szabadságokkal szerentséltetett, mellyek szerént a’ Lengyelekkel nevezetes kereskedések vólt. Megerőssítették vólt szabadságaikat a’ több Királyok után MÁTYÁS 1461, és RUDOLF 1607, ’s hogy a’ külső országi portékáknak letévő helye vala, megtetszik a’ hazai Törvényekből is. Lásd 1569. Art. 18. Hajdani bírtokosai Bátoriak vóltak, kik alatt kemény ostromot szenyvedtek; azután Homonnaiak bírták. Ezek is ki halván, a’ sok hazai viszontagságok miatt lassan lassan eltsekélyesedett a’ Város. Homonnaiak után Gr. Barkóczi, Gr. Forgách, Gr. Zichy, B. Szentiványi, ’s Reviczky Uraságoknak bírtokokba jutott, kiknek kastéllyaik is ékesítették e’ Várost. A’ R. Sz. Pál Szerzeteseinek is vala itten Rezidentziájok, kik Eszterházi Mária, Homonnai Györgynek Hitvese által szerentséltettek itten. Az előtt a’ Minoritáknak is vala itten Klastromjok. Határja 3 nyomásbéli, terem búzát, és gabonát, szántóföldgyei hegyeken, ’s vőlgyeken vannak, erdeje nints, a’ hegyekből lefolyó záporok egy átalagnyi kövekkel is béhordgyák a’ Város’ útszáit; a’ Városnak óldalát egy nagy tó mossa, melly halakkal, és szárnyas állatokkal bővelkedik. E’ tó Varannó, és Tsemernye között foly Toplya vizébe." [2]

A déli városrész plébániatemploma

Fényes Elek szerint "Varanó, tót mezőváros, Zemplén vmegyében, a Tapoly völgyén, ut. p. Eperjeshez 4 1/4 mfd. Egy része a városnak hegy tövében, egy része hegyen fekszik; fő utczája nem rég rendbe hozatott, de mellékutczái rendetlenek, s esős időben járhatlanok. Határa 3099 hold, mellyből beltelek 207, szántóföld 1546, rét 929, erdő 71, haszonvehetlen 346 hold. Ebből ismét 4 3/8 telek és 36 zsellér urbériség volna ugyan, de a rendbeszedés még meg nem történvén, 34 gazdának van külső tartozmánya, s ezek egyaránt 15 hold földet és 6 embervágó rétet birnak; azonban a többi lakosok kezein is vannak földek, de ezek irtásoknak tekintetnek; földesuri majorság nagyon kevés. Szántóföldjei dombon és hegyeken, rétjei rónaságon feküsznek, s a Csicsva árok által gyakran beborittatnak. Földe a déli oldalban megtermi a tiszta buzát és a gabona minden nemeit, a magasabb hegyeken azonban főleg zabot terem. Lakja a várost 2291 romai, 830 gör. katholikus, 447 evang., 8 ref., 683 zsidó. Mesteremberei számosak, mert 10 kontáron kivül 145-en vannak, kik közt 73 czizmadia. Kereskedő van 8. Vize a Tapoly és Csicsóka, ezenkivül 3 patak, mellyek a várost iszapolják. Diszére szolgál a gr. Forgách család kastélya, melly egy régi várkastély romjaira épült, mint ezt számos düledékek és pinczeüregek tanusitják. Van egy nagyszerü romai kath. temploma, melly hajdan paulinusoké volt, s hozzá monostor is vala ragasztva, de ez négyszögre levén épitve, a nyugoti szeglet vagy soha ki nem épült, vagy lerontatott. E klastrom nem rég adatott át az eperjesi g. kath. püspökségnek, s igen czélszerü lenne iskolának. Található még itt egy synagóga, gyógyszertár. Országosvásárt 5 tart, s minden hétfőn népes hetivásárokat. Hegyeiben 2 nevezetes kőnem találtatik; egyik fejér, könnyen törő, s felette könnyü; másik sárga szinü, sok nedvességgel biró, s mivel az épületek jobbára ebből épültek, ritka szoba száraz. A szomszéd hegyen látható a régi elpusztult csicsvai vár. Ebben a várban tartották az ismeretes csicsvai könyvet, melly képtelen hazugságokkal tele levén irva; ha valaki nem igazat mondott, közpéldabeszédben ezzel feleltek: „Na ezt is be lehetne irni a csicsvai könyvbe.” Birják a várost gr. Forgách, gr. Barkóczy, Vladár, Eperjesy, stb." [3]

2004-ben 34 347 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város látképe
A második világháborús hősök emlékműve
  • Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1580-ban épült még evangélikus templomként. A 18. század első felében barokk stílusban építették át. 2008-ban „basilica minor” rangra emelték.
  • Pálos temploma 1672-ben épült, 1718-ban a tűzvészt követően újjáépítették. Szentélyében Madonna-kegykép látható, amely a genazzanói kegykép másolata. A templom búcsújáróhely.
  • A zsidó temető a 18. században létesült. Legrégibb sírkövei az 1780-as évekből származnak, de a sírok zöme 19. századi. A temetőt 1963-ban védett kulturális műemlékké nyilvánították.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Varannó témájú médiaállományokat.