Abaújszántó

A településen világörökségi helyszín található

Abaújszántó
Abaújszántó címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Megye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Kistérség	Abaúj–Hegyközi
Rang	város
Polgármester	Madár György
Irányítószám	3881
Körzethívószám	47
Népesség
Teljes népesség	3123 fő (2010. január 1.) +/-
Népsűrűség	65,94 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	47,36 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Abaújszántó Pozíció Magyarország térképén
Abaújszántó Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
é. sz. 48° 16′ 42.67″, k. h. 21° 11′ 15.07″48.2785194444, 21.1875194444
Abaújszántó weboldala

Abaújszántó város az Észak-Magyarországi régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Abaúj-Hegyközi kistérségben. A tokaj-hegyaljai borvidék egyik települése. Miskolctól közúton kb. 40 kilométerre fekszik.

Fekvése és éghajlata

Természetföldrajzilag az Északi-középhegységben, a Zempléni-hegység nyugati lábánál, a Cserehát és a Zempléni-hegység között, a Hernád völgyében, a Szerencs-patak mellett fekszik. Szomszédos települések: Abaújkér, Abaújalpár, Tállya, Golop, Felsődobsza, Pere.

Éghajlata mérsékelten meleg és mérsékelten száraz. Az évi középhőmérséklet kb. 9 - 9,5 °C. Az éves napfénytartam kb. 1900 óra, az évi átlagcsapadék kb. 600 mm.

Megközelítése

Közúton a Szerencset (37-es főút) Gönccel összekötő, a Hernád bal partján vezető mellékúton érhető el. Szintén megközelíthető még Encs (3-as főút) és a Zempléni-hegység keleti oldalán fekvő Erdőbénye felől is.

A közúti tömegközlekedést a Borsod Volán Zrt. autóbuszai végzik.

Vonattal a MÁV 98-as számú, Szerencs-Hidasnémeti közötti vonalán érhető el.

Önkormányzat

A település képviselő-testülete (a polgármesterrel együtt) 7 főből áll. Újsága a Szántói Hírlevél. A településen 4-4 fővel cigány, ill. ukrán Kisebbségi Önkormányzat is működik.

Történet

Főbb közigazgatás-történeti adatok 1900 óta
Rangja
1950-ig	nagyközség
1950–1971	önálló tanácsú község
1971–1984	önálló tanácsú nagyközség
1985–1990	nagyközségi közös tanács székhelye
1990–2004	nagyközség
2004 óta	város
Hozzá tartozó települések
1943 óta	Cekeháza
Területi beosztása
1921-ig	Abaúj-Torna vármegye, Gönci járás
1921–1945	Abaúj-Torna vármegye, Abaújszántói járás
1945–1950	Abaúj vármegye, Abaújszántói járás
1950–1962	Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Abaújszántói járás
1962–1983	Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Szerencsi járás
1984–1990	Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Szerencsi városkörnyék
1990 óta	Borsod-Abaúj-Zemplén megye
1994–2004	Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Szerencsi kistérség
2004 óta	Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Abaúj–Hegyközi kistérség
Központi szerepköre
1921-ig	Gönci járás székhelye
1921–1962	Abaújszántói járás székhelye
2004 óta	Abaúj–Hegyközi kistérség központja

Abaújszántó az ősidők óta lakott, magyarok pedig a honfoglalás óta lakják. Több mint 600 éven át város, illetve mezőváros volt, majd a helyi közigazgatás 1871-es rendezésekor, a mezővárosi rang országos megszüntetésekor nagyközséggé alakult, de a mezővárosi címet még egy ideig használta.

Első írásos említése 1275-ből származik, Zamthou néven.

A XV. században a Szapolyai család kapta zálogba. Ebben az időben lett mezőváros, Gönc és Kassa után a vármegye 3. legnépesebb települése. Századokon át a Hernád-menti kereskedelmi út egyik fontos állomása volt.

1590-től a Rákóczi-uradalomhoz tartozott.

1711 után Trautson herceg, majd 1780-tól a Bretzenheim család tulajdona lett.

A 19. század végén Kassa után a megye legnépesebb települése.

1921-ig a Gönci járás, azután 1962-ig az Abaújszántói járás székhelye, de a trianoni békeszerződés utáni évtizedekben a térségbeli vezető szerepet fokozatosan a közeli Encs vette át tőle.

2004 júniusában kapott újra városi rangot.

Több híres ember neve is megemlíthető Abaújszántóval kapcsolatban; iskolamesterként itt tanított 1567 és 1568 között Ilosvai Selymes Péter, voltak itt birtokai Bakócz Tamásnak, de Károli Gáspár élete is több pontot kapcsolódik a városhoz (a bibliafordításban szántói református lelkészek is segítettek neki). Balassi Bálint 1585 júliusában több napot is itt töltött, innen keltezte barátjához, Sövényházi Móricz Balázshoz írott levelét, amelyben támogatását kérte az ellene felhozott vádak tisztázásához. 1906-ban néhány hónapon át Nagy Lajos töltötte be a község szolgabírói tisztét, erről „A lázadó ember” című önéletrajzában említést tesz.

Népcsoportok

A településen a lakosságnak 97%-át magyar és az 3%-át cigány származású emberek alkotják. Ezenkívül 3-an németnek vallották magukat.

Lakosságszám alakulása

• 2010: 3123 fő
• 2001: 3433 fő
• 1990: 3565 fő
• 1983: 3647 fő
• 1948: 4693 fő
• 1940: 4903 fő
• 1910: 4698 fő
• 1840: 3795 fő

Vallás

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosok 58%-a római katolikus, 26,5%-a református, 8,5%-a görög katolikus és 0,5%-a evangélikus vallású, míg 1,5%-a más egyházhoz vagy felekezethez tartozik. A többiek nem tartoznak egyetlen egyházhoz sem, vagy nem válaszoltak.

Római katolikus egyház

Az Egri Főegyházmegye (érsekség) Abaúj-Zempléni Főesperességében lévő Gönci Esperesi Kerülethez tartozik, mint önálló plébánia. Plébániatemplomának titulusa: Gyümölcsoltó Boldogasszony. Római katolikus anyakönyveit 1735-től vezetik.

Görög katolikus egyház

A Miskolci Apostoli Exarchátus Abaújszántói Esperesi Kerületébe tartozik, mint önálló paróchia. A településen 1791-ben alakult meg az egyházközség, görög katolikus anyakönyveit is ekkortól vezetik. Templomának titulusa: Urunk mennybemenetele. Filiaként hozzátartozik Abaújkér, Golop és Tállya görög katolikus vallású lakosai.

Református egyház

A Tiszáninneni Református Egyházkerület (püspökség) Abaúji Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik, mint önálló anyaegyházközség.

Evangélikus egyház

Az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Borsod-Hevesi Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Tállya-Abaújszántó-Tokaj-Sátoraljaújhelyi Missziói Evangélikus Egyházközségbe tartozik.

Természeti értékek

Növényföldrajzi értelemben a magyar flóratartomány (Pannonicum) északi középhegységi flóravidékének egyik önálló flórajárásához (Tokajense) tartozik.

• Sátor-hegy: Az egykori pannon erdős-sztyepp-vegetáció maradványai itt még viszonylag nagy kiterjedésben lelhetők fel. Legértékesebb területei a molyhos tölgyes, karsztbokorerdő-foltokkal váltakozó lejtősztyeppek. Rengeteg ritka és védett növény található itt: pl. a hegyi, a csinos, a bozontos és a kunkorgó árvalányhaj, a magyar szegfű, a leánykökörcsin és a hegyi kökörcsin.
• Aranyos-völgy: természeti értékekben gazdag terület, fontosabb növénytársulásai: sziklai- és törmeléklejtő-erdők, patakparti égerligetek, égerláp, sztyepprétek és sziklagyepek. Itt is található sok védett növény, pl. a szálkás pajzsika, a farkasboroszlán, a hegyi árvalányhaj és a turbánliliom. A környéken több emlősfaj is él, ebből legalább 15 faj védett, és 1 faj fokozottan védett. Megtalálható itt - többek között - a hazánkban csak elvétve előforduló hiúz, a farkas és a vadmacska. A hüllők közül az alpesi gőte és a keresztes vipera tömegesen előfordul itt. Madártani szempontból a völgy és környéke hazai és európai viszonylatban is egyaránt egyedülálló: a madarak közül 19 faj fokozottan védett, és 10 fészkel is a területen.

Nevezetességei

• Termálvizes fürdőtelep: A medencét termálvizes forrásra építették. A medence vízcseréjét a működő forrás adta.
• Pincesorai a világörökségbe tartoznak. Pincesor több helyen található, az egyik a fürdőtelep fölött.
• Patay-kastély: A Cekeházán álló épületet a Patay család építtette 1820 körül, klasszicista stílusban.
• Római katolikus (Gyümölcsoltó Boldogasszony-) templom: XIV-XV. században épült, gótikus stílusban; késő barokk formáját 1804-ben kapta, Ignatz Franz tervei alapján. Késő gótikus szentségháza csipkés toronyban zárul. Jelenlegi főoltára neogótikus.
• Görög katolikus (Urunk mennybemenetele-) templom: 1792-ben épült, késő barokk stílusban. Copf ikonosztáza 1811-ben készült, képeit Miklóssy József festette 1830-ban. A görög katolikus templom 19. századi ikonosztáza sértetlenül vészelte át a sok viszontagságos évet. A templom mennyezetét az 1950-es években Sümegi tanár úr festette, ami eltűnt az évek során. A paróchus (lelkész) 2010 júliusa óta Galambvári Péter atya. A templom mindig megakadályozta, hogy a Rákóczi utcát elárassza a Szerencs patak.
• Református templom: 1752-ben épült, barokk stílusban. A templomot 1865-ben újjáépítették.
• Lakóház (Rákóczi u. 73.): A XIX. sz. elején épült, népies barokk stílusban.
• Helytörténeti Gyűjtemény: A XVIII. századi eredetű Ulánus-ház termeiben a község történetét, a mezőváros híres kisiparát bemutató kiállítás tekinthető meg. Az épületet 1820-30 között, klasszicista stílusban átépítették. L alaprajzú, földszintes épület. Udvari homlokzata oszloptornácos.
• Volt zsinagóga: 1896-ban épült.
• Evangélikus templom: 1798-99-ben épült, copfstílusban.
• Ilosvai Selymes Péter Általános Iskola: A XX. században épült, szecessziós stílusban.
• Kopjafa.
• Mezőgazdasági Szakközépiskola: Az 1930-as években épült, az északi népek építési stílusában.
• Fakereszt (Sátor-hegy).
• A fent említetteken kívül még kb. 39 épület tartozik helyi önkormányzati védelem alá.

Híres emberek

• Itt született 1891. október 6-án Kalocsay Kálmán orvos, eszperantista

Testvérvárosok

• Bad Schwalbach, Németország
• Oberlungwitz, Németország

Külső hivatkozások

• Abaújszántó Önkormányzatának honlapja
• Térképkalauz – Abaújszántó