Serédi Gáspár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Serédi Gáspár
Serédi Gáspárnak a szentgyörgyi templomban levő síremléke
Serédi Gáspárnak a szentgyörgyi templomban levő síremléke
Születettnem ismert
nem ismert
Elhunyt1553. március 1.
nem ismert
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • nagybirtokos
  • hadvezér
SablonWikidataSegítség

Serédi Gáspár (? – ?, 1553. március 1.), nagybirtokos nemes.

Életrajza[szerkesztés]

Serédi Gáspár pontos születési helye és ideje nem ismert. Tanulmányait Itáliában végezte, majd unokaöccsét, Alaghy Jánost, ki 1558 a Serédyek regéczi várnagya, majd Regéc várának ura lett Wittenbergbe küldte tanulni. A mohácsi csata után I. Ferdinánd mellett állt. 1526-tól 1553-ig a felsőmagyarországi főkapitányi tisztségét viselte és a hivatala utolsó éveiben az alkapitánya a versíró Sziráky Balázs volt.[1] 1528-ban János királytól fegyverrel elfoglalta Likava, Trencsén, 1530-ban pedig Eger várát.

Serédi Gáspárnak Ferdinánd nagy birtokadományokat adott szolgálatai jutalmaként, 1541-ben Tokaj várát kapta meg,[2] 1542-ben pedig neki adta az erdélyi püspökséget is.

Unokaöccse Serédy Gáspár halála népmese (Szeredy Gáspár) ihletőjévé is vált.[3] Halála helyén, a Bártfai úton, lánya Zsuzsanna állíttatott emlékművet.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Irodalomtörténeti Közlemények, epa.oszk.hu
  2. Vitéz idők tanúja - Tokaj nemes vára, hirmagazin.sulinet.hu
  3. Benedek Elek gyűjtése (Magyar mese- és mondavilág 3. kötet)
  4. Tátray 1838: Télszaki utazás Gallicziában I. Rajzolatok a társas élet és divatvilágból 4/20, 163 (március 11.); vypadni.sk; seredcity.sk

Források[szerkesztés]