Leánykökörcsin
 |
||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Leánykökörcsin |
||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||
| Magyarországon védett Eszmei érték: 10 000 Ft |
||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
|
||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Pulsatilla grandis Wender. |
||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Leánykökörcsin témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Leánykökörcsin témájú médiaállományokat. |
A leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó, selymesen gyapjas évelő növényfaj. Népies nevei: lókökörcsin, kikirics, kükörics, tikdöglesztő, alamuszvirág, kokasharang, varjúkikerics.[1]
Március-áprilisban nyíló virágai kékesibolya színűek, élénksárga porzókkal. A felálló kehelyszerű virágot, mely borús időben gyakran bókol, alul sallangos murvalevelek veszik körbe, hat, 4–5 cm hosszú kékeslila csészelevél díszíti. A szár csak a virágzás vége felé nyúlik meg, ekkor jelenik meg rajta a 3 örvösen álló, gallérozó fellevél, 2–8 mm-es, behajlított, keskeny sallangokkal. A terméskék egymagvúak, tollasak. A kifejlett növény 10–40 cm-re nő meg. Sztyepperéteken, szikla- és pusztafüves lejtőkön, erdőspuszta-réteken fordul elő.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Felhasználása
|
|||||
Mérgező.
[szerkesztés] Népi gyógyászat
Teájával az asztmatikus görcsöket csillapították, fejfájás enyhítésére itták. Vesebetegségek, köszvény, csúz gyógyítására ritkán még ma is használják.[2]
[szerkesztés] Homeopátia
Létezik homeopátiás szer a Pulsatilla grandisból, mely azonban ritka.[3] A Pulsatilla pratensisből[4] készült a Pulsatilla-ként ismert szer.
