Saca

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Saca (Šaca)
Hospital Kosice Saca.jpg
Kórház a sacai városrészen
Saca zászlaja
Saca zászlaja
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Kassai II.
Turisztikai régió Kassai
Rang Kassa településrésze
Első írásos említés 1275
Polgármester Rudolf Reštei
Irányítószám 040 15
Körzethívószám 055
Népesség
Teljes népesség 5612 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 117 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 256 m
Terület 47,9 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Saca  (Szlovákia)
Saca
Saca
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 38′, k. h. 21° 10′Koordináták: é. sz. 48° 38′, k. h. 21° 10′
Saca weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Saca (szlovákul: Šaca), Kassa város része Szlovákiában, közigazgatásilag a Kassai kerület Kassai II. járásához tartozik. Területe 47,87 km², lakosainak száma 2003-ban 4767 volt. 2011-ben 5612 lakosából 4121 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Saca fekvése Kassa városában

Kassa óvárosától 15 km-re délnyugatra, a Kassai-medencében fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1275-ben "Ida" néven említik először. Későbbi említései: 1275 - Ida, 1280 - terra Eghazas Ida, 1319 - poss. Saticha, 1328 - poss. Zethyce, 1344 - Setyche, 1379 - poss. Sathicha, 1385 - Sathicha, 1409 - Sethyche, 1424 - villa Saczcza, 1427 - poss. Sechcha, Secha, 1428 - poss. Sathcza, 1469 - poss. Sacza, 1514 - Saccza, 1553 - Sacha. 1427-ben birtokosa a Semsey család volt akik a falu fölé emelkedő magaslatra várat építettek. A várat Mátyás király parancsára a kassaiak rombolták le nehogy a husziták kezére kerüljön. A falu területén a középkor óta vízimalmok működtek.

Vályi András szerint "SACZA. Elegyes falu Abaúj Várm., földes Ura Semsey Uraság, a’ kinek lakó helyével díszesíttetik; fekszik Kassához mintegy mértföldnyire; határja jó termékenységű, vagyonnyai külömbfélék." [2]

Fényes Elek szerint "Sacza, tót falu, Abauj vgyében, Nagy-Idához 1 órányira, az Ida pataka mellett, 680 kath., 3 evang., 7 ref., 4 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Ékesiti ezen helységet a földes uraság, t. i. Semsey Lajos k. kamarás szép izlésű kastélya s pompás angol kertje, egy üvegházzal, méhes szinnel, s 3 csatorna által ősszeköttetett kis tócskával. Van itt továbbá derék veteményes-kert, emeletes plébánia, kórház, 2 három kerekü malom, pálinkafőző ház, sok és szép gazdasági épület. A hat szakaszos váltógazdaság kitűnő haszonnal üzetik; a juhok egyátaljában megnemesitettek, s az erdő rendes vágásokra van felosztva. Ut. posta Kassa." [3]

Abaúj-Torna vármegye monográfiája szerint "Sacza község, 75 házzal 532 magyar és tót lakossal. Postája Buzinka. A község fölött hajdan vár emelkedett, melyet Kassa városa a XV. században leromboltatott, hogy a cseh husziták, kiknek fészke volt, hasznát ne vehessék. Kath. temploma a reformáció előtti időből való; egy ideig a protestánsok birtokában volt, s 1738-ban kapták vissza a katholikusok. Semsey András kir. kamarás 1779-ben restauráltatta. A Semsey családnak itt régi nagy kastélya van." [4]

1910-ben 571, többségben magyar lakosa volt, jelentős szlovák kisebbséggel. 1920 előtt Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott.

A második világháború után Sacán építették fel a Keletszlovákiai Vasművet az ország legnagyobb kohászati üzemét. Az építés több mint 8 km²-es területen 1960-ban indult meg és 1965-ben kezdődött el a termelés. A vasműhöz széles nyomtávú vasútvonalat építettek a Szovjetunióból.

Saca 1970-ben lett Kassa város huszonkettedik városrésze.

2000-ben új korszak kezdődött az üzem történetében, amikor a vezető amerikai acéltársaság, a United States Steel Corporation vásárolta meg.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római katolikus templom.
  • A Semsey család rokokó kastélya.
  • A Kassai Vasmű az ország legnagyobb kohászati üzeme.
A Semsey-kastély
A Kassai Vasmű

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Saca témájú médiaállományokat.