Abaszéplak

Abaszéplak (Krásna nad Hornádom)
szent Cirill és Metód temploma
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Kassai IV.
Első írásos említés	1143
Polgármester	Vladimír Saxa
Irányítószám	040 18
Körzethívószám	055
Népesség
Teljes népesség	4420 fő (2011) +/-
Népsűrűség	498 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	192 m
Terület	8,88 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Abaszéplak Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 40′ 20″, k. h. 21° 19′ 00″48.6722222222, 21.3166666667
Abaszéplak weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Abaszéplak (szlovákul Krásna (nad Hornádom), korábban Syplak) egykor önálló község, ma Kassa város része Szlovákiában, a Kassai kerület Kassai IV. járásában. 2011-ben 4420 lakosából 3609 szlovák volt.

Fekvése

Közigazgatásilag Kassához tartozik, a központtól 7 km-re délkeletre a Kassai-medence szívében, a Hernád partján fekszik.

Története

A település a 12. században keletkezett nem sokkal azután, hogy 1143-ban az Aba nemzetség bencés kolostort alapított itt. 1219-ben "Zeploc" néven említik először. Nevének előtagját a kolostoralapító Aba nemzetségről kapta. A kolostor, melynek maradványait feltárták a 16. századig állt fenn. Közvetlenül a mohácsi csata után, 1530 körül elpusztult. A helyén és környékén a 17. – 18. században temető volt. A jezsuita rend itteni gazdaságába érkezett a 17. század elején Kőrösi Márk jezsuita atya a kassai vértanúk egyike, akit 1619. szeptember 7-én két társával együtt Rákóczi György hajdúi kegyetlenül halálra kínoztak. A mai település két részének a Hosszúszernek és a Rövidszernek egyesüléséből jött létre, a szlovákok 1945-ben Széplakapátit is hozzácsatolták. 1910-ben 1064 lakosából 831 szlovák, 213 magyar volt. 1920 előtt Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott.

Fényes Elek szerint "Apáthi, Hosszú Szer, Rövid Szer, három összeolvadt tót-magyar falu, Abauj vgyében, mellyek közönségesen csak Széplaknak neveztetnek. Számlál 906 r. kath., 50 görög kath., 37 evang., 132 ref., 26 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Termékeny föld, erdõ. Van itt b. Meskónak egy kastélyja, egy szép nagy kerttel együtt. F. u. az elsõ helységnek a Sz. István seminariuma, másodiknak az egri káptalan, a harmadiknak b. Meskó. Ut. p. Kassa."

Abaúj-Torna vármegye monográfiája szerint "Széplak-Apáti és Abauj-Széplak egymással összeépült községek. Az előbbinek 45 háza, 370 magyar és tót lakosa van, székhelye a körjegyzőségnek. Az utóbbinak 146 háza, 1019 tót lakosa van. A posta helyben, távirója Bárczán van. Itt van Widder Mórnak megyeszerte hires tisztavérü pinzgaui tehenészete és nagy tejgazdasága és az esztergomi papnevelő intézet uradalmi főtisztsége. A falu mellett a megye legnagyobb czigánytelepe van. Széplakot Thököly Imre 1678-ban elfoglalta."

Abaszéplakot 1945-ben Széplakapátival egyesítették. 1976-ban Kassához csatolták. Ma a városrésznek 3740 lakosa van. A település első iskolája a kastély épületében nyílott, ezután építették fel a mai épületet. Az iskola később Kőrösi Márk nevét vette fel. A városrésznek futballpályája is van, mely az ötödik ligás FK Hornád Krásna otthona. Itt játssza mérkőzéseit a harmadik ligás Lokomotíva Košice csapata is.

Nevezetességei

• Az 1143-ban alapított széplaki bencés apátság romjai.
• A település kastélyát 1780-ban építették barokk-klasszicista stílusban, az épületet 1988-ban megújították.
• Rokokó kúriáját 1773-ban építették, majd a 19. században klasszicista stílusban bővítették.
• Szent Cirill és Metód tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1935-ben épült.

További információk

• Abaszéplak weboldala
• Abaszéplak Szlovákia térképén