Rakacaszend
| Rakacaszend | |||
 |
|||
| A református templom | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Kistérség | Edelényi | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Lukács Attiláné[1] | ||
| Irányítószám | 3826 | ||
| Körzethívószám | 48 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 335 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 21,32 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 15,71 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Rakacaszend
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Rakacaszend
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
|
|||
Rakacaszend község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi kistérségben. Szendrőtől 18 kilométerre, Miskolctól 56 kilométerre északra. A 27-es, illetve a 3-as főútról Hidvégardó felé lekanyarodó útról egyaránt eljuthatunk a településre.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
Régi neve Szend volt, amely először Zenth alakbanfordult elő, feltehetően Szent jelentéssel. A 13. században már falu volt, de egyházáról csak a 14. század elejéről van híradás. Középkori tulajdonosa a falu nevét felvevő Szendi család volt. Buda elfoglalása utáni harcokban a törökök elfoglalták és elpusztították. A 16-17. század fordulóján újra benépesült falunak számos tulajdonosa volt, közöttük a Lorántffyak, Rákócziak.
[szerkesztés] Népcsoportok
A település lakosságának 75%-a magyar, 25%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]
[szerkesztés] Látnivalók
A község református temploma két szakaszban épült. A korábbi a 12. században, amely később elpusztult és mellé építették a ma is álló templomot, még a középkorban. Ilyen kettős templommal Szentpéter-Dörgicsén találkozhatunk, romos állapotban. Több évszázad művészeti kincseinek tára a román kori, a 12. században emelt templom, melyhez a 13. században egy nagyobb templomot építettek. Belsejében középkori festménytöredékek is láthatók.
A község déli részén egy kis emelkedőn álló román kori ikertemplomot az 1970-es években tárták fel és állították helyre. Toldaléka 1820-ból származik.
A szentélyben és a diadalívben középkori, valószínűleg 15. századi festménytöredékek láthatók. Deszkából alakított festett famennyezete 1657-ben készült, díszítményeinek kompozíciója különösen értékes. Berendezései közül a legértékesebbek a 17. századi Mózes-szék és az 1824-ben készült faragott családi padok.
[szerkesztés] Környező települések
Meszes (6 km), Rakaca (6 km), a legközelebbi város: Szendrő (18 km).
[szerkesztés] Irodalom
H. Szabó B. (1979): Árpád-kori emlékek Borsodban. Miskolc
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
