Rakacaszend
| Rakacaszend | |||
 |
|||
| A református templom | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Kistérség 2012-ig | Edelényi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Lukács Attiláné[1] | ||
| Irányítószám | 3826 | ||
| Körzethívószám | 48 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 335 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 21,32 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 15,71 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Rakacaszend
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Rakacaszend
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
|
|||
| é. sz. 48,46039°, k. h. 20,83830° | |||
Rakacaszend község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi kistérségben. Szendrőtől 18 kilométerre, Miskolctól 56 kilométerre északra. A 27-es, illetve a 3-as főútról Hidvégardó felé lekanyarodó útról egyaránt eljuthatunk a településre.
Tartalomjegyzék |
Nevének eredete [szerkesztés]
Régi neve Szend volt, amely először Zenth alakban fordult elő (1274-ben). Erről sokáig azt gondolták,[3] hogy szentet jelenthetett; jelenleg[4] úgy vélik, hogy az ősi magyar Zem személynévből származhat (az pedig a „szem” főnévből). A Rakaca- előtagot a rajta átfolyó patakról kapta.
Története [szerkesztés]
A 13. században már falu volt, de egyházáról csak a 14. század elejéről van híradás. Középkori tulajdonosa a falu nevét felvevő Szendi család volt. 1264-ben IV. Béla és fia, István ifjabb király háborúskodása idején Tekus ispán Bács nevű fivére, aki valószínűleg tornai ispánként Szádvár kapitánya volt, megnyitotta a vár kapuit a király serege előtt. Ezért a vidék visszafoglalása után István a „hűtlen árulónak” minősített Bácsot és testvéreit megfosztotta vagyonuktól (Dénes, 1983). E birtokokat, köztük Szendet is 1273-ban IV. László király már Tekus fiainak adta vissza (Györffy, 1963).
1300-as évek elején Szádvár Aba Amádé kezére jutott és a király csak 1312-ben tudta elvenni tőle. Nem tudni, hogy ez idő tájt kié volt a falu; mindenesetre egy 1335. évi oklevél már a Kovácsiban is birtokos Kovácsiakat (egy bizonyos Chydboy fiait) említi Rakacaszend új uraiként (HOTE).
Az 1332–1335 közötti évekből fennmaradt pápai tizedjegyzékek szerint Szend papja nemcsak az országos, de a megyei átlagnál is kevesebbet, évi 7 ¾ garast fizetett.
A Buda elfoglalása utáni harcokban a törökök elfoglalták és elpusztították. A 16-17. század fordulóján újra benépesült falunak számos tulajdonosa volt, közöttük a Lorántffyak, Rákócziak.
Népcsoportok [szerkesztés]
A település lakosságának 75%-a magyar, 25%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[5]
Látnivalók [szerkesztés]
1. A község déli részén egy kis emelkedőn álló román kori ikertemplomot az 1970-es években tárták fel és állították helyre. A jelenlegi református templom két szakaszban épült: a 12. században egy kis téglatemplom, amelynek déli oldalfalához a 13. században egy valamivel nagyobb, kőből falazott templomot építettek hozzá. Ilyen kettős templommal Szentpéter-Dörgicsén találkozhatunk, romos állapotban. A 12. századi épületrészt 1820-ban elbontották; déli falának maradványai a ma is álló későbbi épületrész északi falában láthatók.
Toldaléka 1820-ból származik.
A szentélyben és a diadalívben középkori, valószínűleg 15. századi festménytöredékek láthatók. Deszkából alakított festett famennyezete 1657-ben készült, díszítményeinek kompozíciója különösen értékes.
Berendezései közül a legértékesebb a 17. századi Mózes-szék és az 1824-ben készült faragott családi padok.
2. A magas dombra épült görög katolikus templomot a 2000-es években teljesen felújították.[6]
Környező települések [szerkesztés]
Meszes (6 km), Rakaca (6 km), a legközelebbi város: Szendrő (18 km).
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Rakacaszend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ H. Szabó B. (1979): Árpád-kori emlékek Borsodban. Miskolc
- ↑ Hadobás S., 2003: Az Aggteleki Nemzeti Park és környéke kultúrtörténeti értékei I. Építészeti emlékek. 2., javított kiadás. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, p. 13.
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
- ↑ utazzitthon.hu
Források [szerkesztés]
- H. Szabó B. (1979): Árpád-kori emlékek Borsodban. Miskolc
- Hadobás S., 2003: Az Aggteleki Nemzeti Park és környéke kultúrtörténeti értékei I. Építészeti emlékek. 2., javított kiadás. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, p. 13–14.
- HOTE: Rakacaszend református templomának 14. századi freskói. Herman Ottó Tudományos Közhasznú Egyesület, Miskolc
- Györffy, 1963: Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I. Budapest, 1963.
- Dénes, 1983: Dénes György: A Bódvaszilasi-medence 700 éves története. Herman Ottó Múzeum, Miskolc, 1983. p. 43–46.
