Mónosbél
| Mónosbél | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Magyarország |
| Megye | Heves |
| Kistérség | Bélapátfalvai |
| Rang | község |
| Polgármester | Varga Sándorné[1] |
| Irányítószám | 3345 |
| Körzethívószám | 36 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 450 fő (2010. január 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 32,66 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 13,78 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Mónosbél
Pozíció Magyarország térképén
|
|
Mónosbél
Pozíció Heves megye térképén
|
|
| Mónosbél weboldala | |
Mónosbél község Heves megye Bélapátfalvai kistérségében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A Bükk-hegység délnyugati oldalán, a Mónos-patak két oldalán helyezkedik el. Bélapátfalvától 3 kilométerre, Egertől 19 kilométer távolságra.
[szerkesztés] Nevének eredete
Nevének Mónos előtagját egykori malmairól kapta, míg nevének bél utótagja egykori birtokosának, a Bél nemzetségnek nevéből ered.
[szerkesztés] Története
Mónosbél a Bél nemzetség birtoka volt a 13. században. Eger 1552-es török ostroma idején elpusztult és csak a 17. században népesült be újra.
Nevét 1261-ben említette először oklevél Beel, majd Albeel néven.
1332-1337-ben nevét a pápai tizedjegyzék is említette Monosbeel' néven. Nevének Monos előtagját egykori malmairól kapta.
1552-ben az Egri vár ostromakor a törökök teljesen elpusztították és még a 17. században is csak néhány család lakott iit, majd a század végén a Béky család bírtoka lett, de 1687-ben a törökök kiűzésekor ismét elpusztult, és ettől kezdve két évszázadon keresztül csak puszta volt, melynek szántóföldjeit, rétjeit, sertéshízlalásra alkalmas makkos erdeit, számos - a Mónos patakon levő - malmát a közbirtokosok a török időktől kezdve bélapátfalvai gazdáknak adták bérbe, heteddézsma ellenében.
A 18. század elején Mónosbél-puszta néven volt ismert, birtokosa ekkor a Szabó család volt, a kevés számú lakosa pedig urasági cseléd volt.
A Mónosbél feletti kőbányában nagy mennyiségben bányásztak mészkövet is.
1910-ben 296 lakosából 292 magyar volt. Ebből 255 római katolikus, 3 görög katolikus, 18 református, 18 izraelita volt.
A 20. század elején Borsod vármegye Sajószentpéteri járásához tartozott.
[szerkesztés] Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
[szerkesztés] Nevezetességei
- Római katolikus templom. Nepomuki Szent János tiszteletére felszentelt. 1785-ben épült.
