Mónosbél

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mónosbél
Mónosbél címere
Mónosbél címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Heves
Járás Bélapátfalvai
Kistérség Bélapátfalvai
Jogállás község
Polgármester Varga Sándorné[1]
Irányítószám 3345
Körzethívószám 36
Népesség
Teljes népesség 375 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 32,66 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 13,78 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mónosbél  (Magyarország)
Mónosbél
Mónosbél
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 02′ 06″, k. h. 20° 20′ 02″Koordináták: é. sz. 48° 02′ 06″, k. h. 20° 20′ 02″
Mónosbél  (Heves megye)
Mónosbél
Mónosbél
Pozíció Heves megye térképén
Mónosbél weboldala

Mónosbél község Heves megye Bélapátfalvai járásában.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Bükk-hegység délnyugati oldalán, a Mónos-patak két oldalán helyezkedik el. Bélapátfalvától 3 kilométerre, Egertől 19 kilométer távolságra. A falu keleti szélén a Bükk hegyei emelkednek: az 570 méter magas Kis-szoros tető, az 548 méter magas Hársas tető és az 543 méter magas János-hegy. [3]. Az Eger–Putnok-vasútvonalon két megállása is volt a vonatoknak (Mónosbél[4] és Tardosi kőbányák[5]), az utóbbi azonban már megszűnt.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevének Mónos előtagját egykori malmairól kapta, míg nevének bél utótagja egykori birtokosának, a Bél nemzetségnek nevéből ered.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mónosbél a Bél nemzetség birtoka volt a 13. században. Eger 1552-es török ostroma idején elpusztult és csak a 17. században népesült be újra.

Nevét 1261-ben említette először oklevél Beel, majd Albeel néven.

1332-1337-ben nevét a pápai tizedjegyzék is említette Monosbeel néven. Nevének Monos előtagját egykori malmairól kapta.

1552-ben az Egri vár ostromakor a törökök teljesen elpusztították és még a 17. században is csak néhány család lakott iit, majd a század végén a Béky család birtoka lett, de 1687-ben a törökök kiűzésekor ismét elpusztult, és ettől kezdve két évszázadon keresztül csak puszta volt, melynek szántóföldjeit, rétjeit, sertéshízlalásra alkalmas makkos erdeit, számos - a Mónos-patakon levő - malmát a közbirtokosok a török időktől kezdve bélapátfalvai gazdáknak adták bérbe, heteddézsma ellenében.

A 18. század elején Mónosbél-puszta néven volt ismert, birtokosa ekkor a Szabó család volt, a kevés számú lakosa pedig urasági cseléd volt.

A Mónosbél feletti tardosi kőbányában nagy mennyiségben bányásztak mészkövet is[6].

1910-ben 296 lakosából 292 magyar volt. Ebből 255 római katolikus, 3 görög katolikus, 18 református, 18 izraelita volt.

A 20. század elején Borsod vármegye Sajószentpéteri járásához tartozott.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[7]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római katolikus templom. Nepomuki Szent János tiszteletére felszentelt. 1785-ben épült.
  • 2011-ben egy közmunka program keretében kitakarítottak egy gyümölcsöst a település templomának kertjében, amit 1785-ben telepítettek szervita szerzetesek. A fák a következő évben – hosszú idő után – újra termést hoztak, ami ilyen idős fák esetében szakértői vélemény szerint ritkaság. Az almás felfedezése és új életre kelése egyedülálló lehetőséget teremt kertészeti szakembereknek, hogy a közel 230 éves állapotukban megmaradt növényeket genetikai és kertészeti szempontból megvizsgálják.[8]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Mónosbél települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. Mónosbél története. (Hozzáférés: 2013. szeptember 14.)
  4. http://vasutallomasok.hu/allomas.php?az=monb
  5. http://vasutallomasok.hu/allomas.php?az=tard
  6. http://kisvasut.hu/showgallery.php?i=14638&t=
  7. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  8. Példátlan génkincset találtak a Bükk lábánál – hirado.hu (2013. április 25.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Reinel compass rose.svg Mikófalva Bükkszentmárton Bélapátfalva Héraldique meuble compas.svg
Egerbocs

Észak
Nyugat  Mónosbél  Kelet
Dél

Bükki Nemzeti Park
Bátor Szarvaskő Felsőtárkány