Egerfarmos
| Egerfarmos | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Heves | ||
| Kistérség 2012-ig | Füzesabonyi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Poczokné Blanár Gabriella[1] | ||
| Irányítószám | 3379 | ||
| Körzethívószám | 36 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 718 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 30,17 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 23,80 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Egerfarmos
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Egerfarmos
Pozíció Heves megye térképén
|
|||
| é. sz. 47,719°, k. h. 20,536° | |||
| Egerfarmos weboldala | |||
Egerfarmos község Heves megye Füzesabonyi kistérségében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Heves megye északkeleti részén, az Eger-patak partján fekszik. Siroktól 18 kilométerre, Egertől 23 kilométer távolságra.
Története [szerkesztés]
Egerfarmos Árpád-kori település, nevét a tatárjárás után, 1261-ben említette először oklevél Fornos néven. Az 1261-es oklevélben IV. Béla király az Egri Püspökség birtokának határait írta le akképpen, hogy az a béli nemesek földjétől a szemerei és a farnosi nemesek területéig terjed.
1317-ben Fornas, 1333-ban Farnos néven írták.
A település a 15–16. században Borsod,később pedig Heves Vármegyéhez tartozott, Borsod vármegye határa a régi térképeken az Eger-patakig tartott.
1405-ben a falu egy része királyi birtok lett, e részt borosjenői Bor Pál fia, László kapta meg Zsigmond királytól adomány címén, majd Rozgonyi Simon és öccse László nyerte el.
Később Báthory András, a Barius család, Bosnyák Tamás, a Kandó család, majd a 18. századtól az Atkári-Szalay, a Polgár és Kovács, Pocska, Forgách, Szegő Brezovay, majd Vitéz, Prónay, Oláh család lett birtokosa.
1550-ben a töröknek fizettek adót, 1675-ben pedig egytelkes kisnemesek lakták a falut jobbágyaikkal.
1680-ban a falu pusztává vált, lakói még Eger törökök által való megszállása előtt elszéledtek. 1696-ban Pocska Levin egri hadi élelmezési biztos kapta meg a lakatlan pusztát 1450 forint váltságdíjért.
1701-ben már 6 felnőtt jobbágy férfi lakott a faluban.
1786-ban a falu 10 közbirtokosé; többek között a gróf Károlyi, báró Orczy, Subicz, Brezovay és más családok birtoka volt.
Az1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt a Tiszához, Poroszlóra való visszavonuláskor egy farmosi ember vitte át a mocsáron éjjel a Klapka hadtestéhez tartozó Máriássy huszárokat, hogy biztosítsák Dembinszky tábornok számára a visszavonulás útját.
1852-ben úrbéri birtokrendezés ment végbe a településen.
1910-ben 1130 lakosából 1099 magyar, 31 román volt. Ebből 1052 római katolikus, 34 görög katolikus, 34 református volt.
A 20. század elején Borsod vármegye Mezőkövesdi járásához tartozott.
Az 1950-es megyerendezésig Borsod megyéhez tartozott. Nevét írásban először egy 1261-ben kelt oklevél említi Fornos néven. Később előfordul Fornas, Farnos és Furnus néven is. 1902 óta Egerfarmos a neve.
Népcsoportok [szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességei [szerkesztés]
- Római katolikus templom. 1874-ben épült késő barokk stílusban. Szent Adalbert tiszteletére felszentelt.
Ismert emberek [szerkesztés]
Egerfarmosi és sztregovai doktor Kandó Kálmán (Pest, 1869. július 8. – Budapest, 1931. január 13.) magyar mérnök, a nagyfeszültségű háromfázisú váltakozóáramú vontatás első alkalmazója mozdonyoknál, a fázisváltó kidolgozója, a vasút-villamosítás úttörője. Talán még a műszaki tudományokban járatosak közül is kevesen tudják, hogy a vasút-villamosítás úttörője, a villanymozdony feltalálója egerfarmosi származású. Pedig Kandó Kálmán szívesen viselte az Egerfarmosy előnevet, mivel családja Egerfarmoson élt, s a feltaláló is mindig büszke volt kötődésére, ezért a településen élők is őrzik emlékét. Nevét ma egy alapítvány, alakját egy köztéri alkotás őrzi.
Itt született 1947. július 16-án Csörgő Sándor magyar matematikus, az MTA tagja.
Hivatkozások [szerkesztés]
- ↑ Egerfarmos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
