Novaj
| Novaj | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Magyarország |
| Megye | Heves |
| Járás 2013-tól | Egri |
| Kistérség 2012-ig | Egri |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Fodor Péter[1] |
| Irányítószám | 3327 |
| Körzethívószám | 36 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1435 fő (2010. jan 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 77,48 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 18,52 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Novaj
Pozíció Magyarország térképén
|
|
Novaj
Pozíció Heves megye térképén
|
|
| é. sz. 47,858°, k. h. 20,478° | |
Novaj község Heves megye Egri kistérségében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Egertől 12 km-re délkeletre, a Bükk lábánál, két domb völgyében fekszik Novaj az azonos nevű patak mentén. A környéket szántók, szőlők, rétek és ősgyepek jellemzik, az erdősültség minimális (hozzávetőlegesen 2,7%), helyenkénti kultúrerdőkkel, melyekben az akác a domináns fafaj.
A terülten szép számmal élnek apróvadak (főleg mezei nyúl és fácán), nagyvadfajaink közül megtalálható a vaddisznó és az őz, sőt alkalmanként egy-egy szarvas is ide látogat. A talajt jellemzően barnaföld és erdőtalaj alkotja, de homoklelőhelyeket is találunk. Növényei között fellelhető a védett árvalányhaj és a tavaszi hérics. A falu határában több gyurgyalag madárfészket őriz a Novaji Zöldszíves Csoport. Az évi átlagos csapadékmennyiség 630 mm, az évi középhőmérséklet mintegy 10 °C, a napsütéses órák száma 1900 körüli. Területe hegységelőtéri dombság, 130–230 m tengerszint feletti magassággal.
A falut a Novaj patak szeli ketté, míg délnyugatra az Ostoros patak képezi a határt. Gárdonyi Géza A novaji asszony című írásában így határozta meg a falu földrajzi helyét: „Novaj kisfalu. Andornaktól kocsin alig egynegyed óra a járás.” A község az M3-as autópályáról a kerecsendi leágazásnál Eger városán keresztül, illetve a 3-as főútvonalról Mezőkövesd irányából közelíthető meg. A legközelebbi szomszéd település Ostoros (5 km).
Története [szerkesztés]
A község határában kora bronzkori és honfoglalás kori régészeti emléket találtak.
Első okleveles említése Nouy névalakban 1275-ből való. 1494-ben Noway, 1546-ban Nowaj, 1648-ban Novaj néven jelölik, míg 1773-tól a ma is használt Novajként nevezik. Az Egri Püspökség birtokához tartozott. 1430-tól a legújabb időkig az egervári prépostság javadalmának része volt. 1552-ben a törökök felégették, de újranépesült. A kispréposttól 1698 és 1701 között a Buttler család bérelte a birtokot. Ennek a kornak emlékét őrzi a faluban felállított faragott kemény kőből készült ismeretlen korú, úgynevezett "török emlékmű". A török hódoltság megszűntével 1669-ben 9 telekgazdaságból és 11 zsellérből állt a falu népessége. 1687-ben az Eger visszavételéért folytatott harc során ismét elpusztult. Alig épült fel, a kuruc kor végén 1713-ban és 1722-ben Zorger János egri kisprépost a néptelen Novaj benépesítése érdekében telepítési szerződést adott ki. 1754-ben a javadalom birtokosa, az építtető hajlamú Hubert Mátyás kisprépost. Ekkor a telkes jobbágy- és zsellérháztartások száma 50 volt. Az 1771. évi úrbér-rendezés során a falu határát első osztályúnak minősítették, s 28 kishold szántóföldet és 8 kaszás rétet mértek ki minden egész jobbágytelekhez. A tagosítást 1865-ben hajtották végre, s ennek során a rétek túlnyomó részét szántóföldben adták a gazdáknak.
Népcsoportok [szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességei [szerkesztés]
A templom [szerkesztés]
A falu első temploma vélhetően 1288-ban épült, melyet török pusztítás után újraépítettek. Az 1696-os Hevenessy-féle összeírás szerint a romos kőtemplom a kálvinisták kezén volt. 1756-ban új sekrestyét és oratóriumot építettek hozzá. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc céljaira felajánlották a templom egy használaton kívüli harangját, melyet addig mérete miatt a paplakban őriztek. 1944-ben a németek a templomot felrobbantották, 1947-ben építették újra, ez látható ma is. Védőszentje a Magyarok Nagyasszonya. A templom kertjében található az első világháborús emlékmű.
Egyéb látnivalók [szerkesztés]
- A plébániaház már 1332-ben fennállott, a mai épület a 19. század derekáról való. A török emlék a falu déli részén található.
- Már a 17. században létezett nevezetes kőfejtője. A nem mindennapi minőségű vöröses-barna, kitűnően faragható, kemény andezit tufát már a törökök is felhasználták. Ebből a kőből épült 1664 előtt az Egri minaret.
- Jellegzetesek a falutól északra eső völgyben a riolittufába vágott borospincék.
- Kiemelten szépek, a falu régi építésű házai, melynek egyik legszebbikét az Apponyi út 1.sz. alatt láthatjuk.
- 2010-ben a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban felépült egy Novajról elszállított régi parasztház.
- A faluházban megtekinthető az a közel 600 képből álló album, mely a 1895-től kezdődően tartalmaz képeket a faluról és lakóiról.
A novaji asszony
Gárdonyi Géza novellagyűjteményében, a Krisztus Bankójában (1914-1915) olvasható A novaji asszony c. írás, mely „Tudós Kati”-ról szól (Hegyi Józsefné Nagy Katalin). Az akkoriban a faluban lakó asszony az írás és a helyi mondák szerint is látta a holtakat, az elhunytak lelkeit. A hajdani Egerbe vezető út mentén keresztet emeltetett, melyet halála óta csak „Tudós Katyi keresztjeként” ismernek, és jelenleg is látható a falu északi részén lévő erdős részen.
Hagyományok, népszokások
- Remélés
Farsang „farkán” a helybéli fiúk, férfiak alkotta csoport házról házra járva bekormozza a lányok arcát, hirdetve a tavaszt. A kormozásért szalonnát, tojást, hurkát, kolbászt kapnak, melyből megrendezik az utolsó farsangi lakomát. A bekormozattak a tisztálkodással nem csak a port mossák le magukról, hanem a betegségeket, valamint a rontásokat is. Az álarcos csoportban különböző alakoskodók vesznek részt: menyasszony, vőlegény, várandós asszony. A népszokást, mely egyedülálló a megyében, napjainkban is tartják.
Kultúra, sport és civil élet [szerkesztés]
Novaji Asszonykórus [szerkesztés]
A helyi népi hagyományokat a Novaji Asszonykórus ápolja, melynek megalakulását a palóckutatás segítette 1971-ben. A kórus népviselete a századforduló viseletét őrzi, sajnos már csak az idősebb kórustagok viselik ünnepnapokon. "A novaji asszonykórus története" címmel nyílt kiállítás 2013-ban a könyvtárban, mely az asszonykórus történetét, tevékenységét, sikereit hivatott bemutatni.
Novaji Zöldszíves Csoport [szerkesztés]
A Novaji Zöldszíves Csoport 1990-ben kezdte meg működését az általános iskola keretein belül. Nemsokára a gyerekek mellett már szülők, nagyszülők is csatlakoztak. Angliában nemzetközi környezetvédelmi konferencián képviselték Magyarországot. Túráznak, fákat ültetnek, szemetet szednek, vízvizsgálatokat folytatnak, nyáron táboroznak, versenyeken, pályázatokon sikeresen szerepelnek, őrzik a néphagyományokat, feltérképezik a védett növények és állatok élőhelyeit, mint például az agárkosbor, az árvalányhaj, a bíboros kosbor, a leánykökörcsin, a nagy ezerjófű, a piros kígyószisz, a tavaszi hérics és gyurgyalag.
A Zöld Szív történetében először Novaj nyerte el 1999-ben a Zöldszíves falu kitüntetést.
Labdarúgás [szerkesztés]
A községben labdarúgó sportkör működik megyei szintű 3 csapattal (felnőtt, ifi, serdülő).
Majorett [szerkesztés]
A falu majorett csoportjai nemcsak Novajon, de felkérésre más települések különféle rendezvényein is szívesen fellépnek.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Novaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
