Mezőkövesd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mezőkövesd
Mezőkövesd címere
Mezőkövesd címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Mezőkövesdi
Kistérség Mezőkövesdi
Jogállás város
Polgármester Dr. Fekete Zoltán (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 3400
Körzethívószám 49
Népesség
Teljes népesség 16 644 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 166,77 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 100,56 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mezőkövesd  (Magyarország)
Mezőkövesd
Mezőkövesd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 48′ 25″, k. h. 20° 33′ 54″Koordináták: é. sz. 47° 48′ 25″, k. h. 20° 33′ 54″
Mezőkövesd  (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Mezőkövesd
Mezőkövesd
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén

Mezőkövesd kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A Mezőkövesdi járás központja.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Bükk hegység déli lábánál, az Alföld és az Északi-középhegység találkozásánál fekszik. Egertől 20, Miskolctól 50 kilométerre található.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szt. László-templom

A terület már a népvándorlás korában lakott volt. Az első magyar település a honfoglalás korában jött létre, de 1275-ben egy egyházi összeírás lakatlan faluként utal rá, feltehetőleg a tatárjárás idején pusztult el. A 14. századtól a diósgyőri uradalom legdélibb települése. A 15. században már mezővárosként említik.

1450. március 28-án itt kötötte meg Hunyadi János és Hédervári László püspök a huszitákkal a mezőkövesdi békét, melynek értelmében Giskra megtarhatta a bányavárosokat. 1464-ben Mátyás királytól pecsétet, később más kiváltságokat kapott. A romantikus legenda szerint a város és a környező falvak népének, a matyó népcsoportnak a neve is a Mátyás névből származik (valójában az elnevezés a 18. században alakult ki; az északabbi területek protestáns lakossága által alkalmazott, a terület katolikus népességére utaló, megkülönböztető név volt).

1544-től török hódoltság alatt állt a város, 1552-ben – az egri vár ostromának évében – elpusztult, az 1596-os mezőkeresztesi csata után évekre lakatlan maradt, és nem is nyerte vissza régebbi népességszámát a török idők végéig.

1784-ben Mezőkövesd megváltotta magát hűbérurától, a magyar koronától. 1849. február 28-án a kápolnai csatában vereséget szenvedett honvéd hadsereg a település határában Kmety György, Aulich Lajos és Guyon Richárd vezetésével győztes ütközetet vívott a császáriakkal.

A település virágzott, jó hatással volt rá a vasútvonal kiépülése (1860-as évek). A lakosság számát tekintve az 1941-es év tartja a rekordot, a népszámlálás szerint ekkor csaknem 21 000 lakosa volt.

1939-ben olajkutató talapfúrás alkalmával 800 méter mélyből tört elő a 72 fokos, kéntartalmú gyógyvízforrás Zsóry Lajos országgyűlési képviselő családi birtokán. A víz elősegíti a reumás betegségek, a különböző kopások és ízületi gyulladások, a sérülések és ortopédiai beavatkozások kezelését, de alkalmas nőgyógyászati panaszok enyhítésére is. Itt épült meg a Zsóry Gyógy- és Strandfürdő, rövidebben Zsóry-fürdő.

Napjaink Mezőkövesdje őrzi népi hagyományait „Matyóföld fővárosa”-ként, ugyanakkor iskoláival, sportlétesítményeivel és más intézményeivel megfelel a 21. század városaival szemben támasztott követelményeknek is.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Matyó népviselet - Országos Bélyegkiállítás, Budapest (1960)

A település lakosságának 70%-a magyar nemzetiségűnek vallja magát;[3] cigány közösség is található a településen.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mezőgazdasági Gépmúzeum
Mezőkövesdi népviselet (19. század)

Testvértelepülései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Partner-települései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres mezőkövesdiek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Mezőkövesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. A nemzetiségi népesség száma településenként

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőkövesd témájú médiaállományokat.