Mezőkövesd

Mezőkövesd címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Észak-Magyarország

Megye

Borsod-Abaúj-Zemplén

Kistérség 2012-ig

Mezőkövesdi

Jogállás

város

Polgármester

Dr. Fekete Zoltán (FIDESZ-KDNP)^[1]

Irányítószám

3400

Körzethívószám

49

Népesség

Teljes népesség

16 770 fő (2010. jan 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

166,77 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

100,56 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Mezőkövesd

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 47° 48′ 24,52″, k. h. 20° 33′ 53,78″

Mezőkövesd

Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén

é. sz. 47° 48′ 24,52″, k. h. 20° 33′ 53,78″

Mezőkövesd kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A Mezőkövesdi kistérség központja. A Bükk hegység déli lábánál, az Alföld és az Északi-középhegység találkozásánál fekszik. Egertől 20, Miskolctól 50 kilométerre található.

Története[szerkesztés]

A Szt. László-templom

A terület már a népvándorlás korában lakott volt. Az első magyar település a honfoglalás korában jött létre, de 1275-ben egy egyházi összeírás lakatlan faluként utal rá, feltehetőleg a tatárjárás idején pusztult el. A 14. századtól a diósgyőri uradalom legdélibb települése. A 15. században már mezővárosként említik.

1450. március 28-án itt kötötte meg Hunyadi János és Hédervári László püspök a huszitákkal a mezőkövesdi békét. A mezőkövesdi béke értelmében Giskra megtarhatja a bányavárosokat. 1464-ben Mátyás királytól pecsétet, később más kiváltságokat kapott. A romantikus legenda szerint a város és a környező falvak népének, a matyó népcsoportnak a neve is a Mátyás névből származik (valójában az elnevezés a 18. században alakult ki; az északabbi területek protestáns lakossága által alkalmazott, a terület katolikus népességére utaló, megkülönböztető név volt).

1544-től török hódoltság alatt állt a város, 1552-ben – az egri vár ostromának évében – elpusztult, az 1596-os mezőkeresztesi csata után évekre lakatlan maradt, és nem is nyerte vissza régebbi népességszámát a török idők végéig.

1784-ben Mezőkövesd megváltotta magát hűbérurától, a magyar koronától. 1849. február 28-án a kápolnai csatában vereséget szenvedett honvéd hadsereg a település határában Kmety György, Aulich Lajos és Guyon Richárd vezetésével győztes ütközetet vívott a császáriakkal.

A település virágzott, jó hatással volt rá a vasútvonal kiépülése (1860-as évek). A lakosság számát tekintve az 1941-es év tartja a rekordot, a népszámlálás szerint csaknem 21 000 lakosa volt.

1939-ben olajkutató talapfúrás alkalmával 800 méter mélyből tört elő a 72 fokos kéntartalmú gyógyvízforrás Zsóry Lajos országgyűlési képviselő családi birtokán. A víz elősegíti a reumás betegségek, a különböző kopások és ízületi gyulladások, a sérülések és ortopédiai beavatkozások kezelését, de alkalmas nőgyógyászati panaszok enyhítésére is. Itt épült meg a Zsóry Gyógy- és Strandfürdő, rövidebben Zsóry-fürdő.

Napjaink Mezőkövesdje őrzi népi hagyományait „Matyóföld fővárosa”-ként, ugyanakkor iskoláival, sportlétesítményeivel és más intézményeivel megfelel a 21. század városaival szemben támasztott követelményeknek is.