Szúcs

Szúcs
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Megye	Heves
Kistérség	Bélapátfalvai
Rang	község
Polgármester	Egyed Zsigmond
Irányítószám	3341
Körzethívószám	36
Népesség
Teljes népesség	423 fő (2010. január 1.) +/-
Népsűrűség	49,82 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	8,49 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szúcs Pozíció Magyarország térképén
Szúcs Pozíció Heves megye térképén
é. sz. 48.047° k. h. 20.248°48.047, 20.248

Szúcs község Heves megye Bélapátfalvai kistérségében.

Fekvése

A Mátra és a Bükk hegység között a 25-ös főút mellett, egy kis völgyben található.

Története

Szúcs nevét 1349-ben említette először oklevél, mint Bellyényi Laczk fia István birtokát, aki a birtokot a Bél nemzetségbeli Bökény fia Tamásnak adta zálogba 12 aranyforintért.

Az 1546-ban több nemes család birtoka volt, és az ez évi adóösszeírásba 6 portát vettek itt fel, majd 1552-ben 4, 1554-ben 3, 1564-ben szintén 3 portát számoltak itt össze.

1589–1590-ben az egri vár fenntartására szolgáltatta be a főpapi tizedet, az 1635. évi összeírásban 1, 1647-ben szintén 1, 1686-ban fél portát írtak össze itt.

1693-ban Pap László birtoka volt, akinek itt 3 jobbágya és serfőzdéje is volt, kívüle még Gosztony István és Gyürky István is birtokos volt itt.

1741-ben a gróf Keglevich család és Berthóthy István birtoka, a 19. század első felében Draskóczy Sámuelnek volt itt földesúri joga, később a Lipthay család volt birtokosa.

1910-ben 759lakosából 610 magyar, 66 német, 26 szlovák volt. Ebből 662 római katolikus, 35 református, 20 evangélikus volt.

A 20. század elején Heves vármegye Pétervásári járásához tartozott.

Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának 89%-a magyar, 11%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

Nevezetességei

• Római katolikus temploma

Források

• Borovszky Samu: Heves vármegye