Karácsond
| Karácsond | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Heves | ||
| Kistérség 2012-ig | Gyöngyösi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Földi Csaba[1] | ||
| Irányítószám | 3281 | ||
| Körzethívószám | 37 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3128 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 98,99 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 31,60 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Karácsond
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Karácsond
Pozíció Heves megye térképén
|
|||
| é. sz. 47,730°, k. h. 20,027° | |||
| Karácsond weboldala | |||
Karácsond község Heves megyében, a Gyöngyösi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Gyöngyöstől 10 kilométerre található. Felszínét tekintve az egyik legváltozatosabb község a megyében. Északi része a Mátra déli lejtőjére épült, míg déli része már az Alföldön fekszik. Földje ennek megfelelően csodálatos értékeket rejt. Északi részén, a tűzhányók láva talaján tüzes, kiváló szőlő terem, a déli, alföldi része pedig a gabona és mezőgazdasági termények számára nyújt optimális feltételeket. A falu alatt szénréteg, lignit terül el. Itt ered a Büge-patak. A község lakosságát négy artézi kút látja el tisztított, jó minőségű ivóvízzel.
Éghajlata [szerkesztés]
Éghajlata mérsékelten meleg-száraz, a csapadék évi átlaga 600–700 mm, az évi középhőmérséklet 9,5-10°C, míg a napsütéses órák száma évente 1900-1950 között van.
Domborzat [szerkesztés]
A táj, hegységelőtéri dombság. Legnagyobb tengerszint feletti magassága 180 méter (Tarógyius és az "Adácsi hegy").
Növényzet és állatvilág [szerkesztés]
Természetes növényzete cseres, valamint lágyszárú fajokból áll. A csenkeszek és a parajfélék már az alföldi hatást jelzik. Állatai kisvadak: mezei nyúl, fácán, őz és a különböző madárfajok. Ötven éve még túzok is élt az Olga major táján. Erdőterülete 6-7%, talaja agyagos löszön képződött barna erdőtalaj. A föld alatt szénmező és gyógyvíz rejtőzik.
Megközelíthető [szerkesztés]
A település a Miskolc–Budapest vasúti fővonal mellett fekszik, de ezen kívül megközelíthető a területén áthaladó M3-as autópályán, a 3-as főúton, a Mátra – Gyöngyös - Tisza-tó összekötő úton is.
Története [szerkesztés]
A településen ősidők óta van emberi élet, ezt bizonyítják a Puky-tónál fellelt régészeti leletek.
Az első hiteles oklevél 1323-ból említi Karachund néven. Az Aba nemzetség szállásbirtoka volt, majd leszármazottaik, a Csobánkák birtokolták, 1325-ben a Kompolti családnak adományozták. 1421-ben királyi birtokrész volt, melyet a Kompolt család kapott meg Isaszegért cserébe. 1522-ben örökösödési szerződés értelmében az Ország családé lett. A török adókönyvek szerint 1549-ben 19 lakott és 3 néptelen ház állt itt; 5 adóköteles, 4 elszegényedett és 6 elpusztult jobbágytelket írtak össze. 1589-ben az egri vár fenntartására szolgáltatták be a főpapi tizedet.
Az 1770-es évek körül kisszámú magyar lakta a települést. A kuruc háború után 5 szlovák családot telepítettek a faluba. 1741-ben több földbirtokosa is volt: többek között Haller Sámuel, gróf Esterházy, gróf Draskovics családok, majd őket követték az Orczy, Gönczi, Puky családok.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején Kossuth seregében 9 karácsondi jobbágy harcolt.
1871-től a falu nagyközségi rangra emelkedett. A 20. század első felében is nagyközségként szerepel a gyöngyösi járás területén. 1950-től önálló tanáccsal bíró község, majd 1984-től Gyöngyös városkörnyéki községe.
Népcsoportok [szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességei [szerkesztés]
- Római katolikus templom. Az 1770-es években épült. A templom berendezései közül a főoltár copf stílusú, a 18. század végéről való, a keresztelőkút klasszicista, 1810 után készült. A főoltárkép Szent Miklós püspököt ábrázolja. A templom mögötti ligetben álló Nepomuki Szent János szobrát az 1800-as évek körül emelték.
- A temetőben 1838-ból való kőkereszt áll. Anyaga: mészkő.
- Itt található a templomot építő plébános, Josephus Sabó 1791-ből való sírkőmaradványa, mely késői barokk stílusú.
- 1809-ből származik Tari Örzsébet tölgyfából készült sírkeresztje.
- Itt van eltemetve Puky Miklós földbirtokos, 1848-as politikus.
- Első világháborús emlékmű és katonaszobor
- Millenniumi Park. A Kertészeti Egyetem végzős diákjai tervezték.
- Polgármesteri Hivatal. 80 éve épült, 2000-ben renoválták belülről.
- Csiszár-kastély
Ismert emberek [szerkesztés]
Karácsondon születtek, éltek [szerkesztés]
- A falu híres birtokosa volt Gönczy Pál pedagógus, kinek nevét a község általános iskolája őrzi.
- A 19. században itt élt Berényi Andrásné Nagy Rozália parasztírónő, akinek visszaemlékezéseit könyv alakban is kiadták.
- Molnár Mátyás (1923 Karácsond – 1982 Vaja), népművelő, múzeum igazgató, a vajai Vay Ádám Múzeum megalapítója.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Karácsond települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
|||||||
