Karácsond

Karácsond
Római katolikus templom
Karácsond címere Karácsond zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Heves
Járás	Gyöngyösi
Jogállás	község
Polgármester	Földi Csaba (független)
Irányítószám	3281
Körzethívószám	37
Népesség
Teljes népesség	2794 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	91,87 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	31,6 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 43′ 48″, k. h. 20° 01′ 37″47.73, 20.027
Karácsond Pozíció Heves vármegye térképén
Karácsond weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Karácsond témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Karácsond község Heves vármegyében, a Gyöngyösi járásban.

Fekvése

Gyöngyöstől 10 kilométerre található. Felszínét tekintve az egyik legváltozatosabb község a vármegyében. Északi része a Mátra déli lejtőjére épült, míg déli része már az Alföld északi szélén, a Gyöngyösi-sík táhegységben fekszik. Földje ennek megfelelően csodálatos értékeket rejt. Északi részén, a tűzhányók láva talaján tüzes, kiváló szőlő terem, a déli, alföldi része pedig a gabona és mezőgazdasági termények számára nyújt optimális feltételeket. A falu alatt szénréteg, lignit terül el. Itt ered a Büge-patak. A község lakosságát négy artézi kút látja el tisztított, jó minőségű ivóvízzel.

A szomszédos települések: észak felől Visonta, északkelet felől Halmajugra, kelet felől Ludas, délkelet felől Nagyfüged, délnyugat felől Adács, nyugat felől pedig Gyöngyöshalász.

Éghajlata

Éghajlata mérsékelten meleg-száraz, a csapadék évi átlaga 600–700 mm, az évi középhőmérséklet 9,5-10 °C, míg a napsütéses órák száma évente 1900-1950 között van.

Domborzata

A táj, hegységelőtéri dombság. A legnagyobb tengerszint feletti magassága 180 méter (Tarógyius és az "Adácsi hegy").

Növényzete és állatvilága

Természetes növényzete cseres, valamint lágyszárú fajokból áll. A csenkeszek és a parajfélék már az alföldi hatást jelzik. Állatai kisvadak: mezei nyúl, fácán, őz és a különböző madárfajok. Ötven éve még túzok is élt az Olga major táján. Erdőterülete 6-7%, talaja agyagos löszön képződött barna erdőtalaj. A föld alatt szénmező és gyógyvíz rejtőzik.

Megközelítése

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Gyöngyöst Hevessel összekötő 3204-es út, mely végighalad a belterületén − a központját délnyugat felől elkerülve −, ezen érhető el mindkét végponti város irányából.

Az ország távolabbi részei felől az M3-as autópályán vagy a 3-as főúton közelíthető meg a legegyszerűbben. A sztrádáról (megközelítési iránytól függően) a Gyöngyös-kelet−Mátrafüred−Adács csomópontnál vagy a Heves−Nagyfüged−Ludas csomópontnál letérve lehet eljutni a településre, a 3-as útról pedig a 94-es kilométertáblánál lévő elágazásnál lekanyarodva. Karácsond területén található egyébként az autópálya Borsókúti pihenőhelye.

A hazai vasútvonalak közül a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt; Karácsond megállóhely a belterület délkeleti szélén helyezkedik el, a 3204-es út vasúti keresztezésétől keletre, közúti elérését az abból kiágazó 32 304-es számú mellékút biztosítja.

Története

A településen ősidők óta van emberi élet, ezt bizonyítják a Puky-tónál fellelt régészeti leletek.

Az első hiteles oklevél 1323-ból említi Karachund néven. Az Aba nemzetség szállásbirtoka volt, majd leszármazottaik, a Csobánkák birtokolták, 1325-ben a Kompolti családnak adományozták. 1421-ben királyi birtokrész volt, melyet a Kompolt család kapott meg Isaszegért cserébe. 1522-ben örökösödési szerződés értelmében az Ország családé lett. A török adókönyvek szerint 1549-ben 19 lakott és 3 néptelen ház állt itt; 5 adóköteles, 4 elszegényedett és 6 elpusztult jobbágytelket írtak össze. 1589-ben az egri vár fenntartására szolgáltatták be a főpapi tizedet.

Az 1770-es évek körül kisszámú magyar lakta a települést. A kuruc háború után 5 szlovák családot telepítettek a faluba. 1741-ben több földbirtokosa is volt: többek között Haller Sámuel, gróf Esterházy, gróf Draskovics családok, majd őket követték az Orczy, Gönczi, Puky családok.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején Kossuth seregében 9 karácsondi jobbágy harcolt.

1871-től a falu nagyközségi rangra emelkedett. A 20. század első felében is nagyközségként szerepel a gyöngyösi járás területén. 1950-től önálló tanáccsal bíró község, majd 1984-től Gyöngyös városkörnyéki községe.

2015-ben adták át a falu 1,5 milliárd forintból épült szennyvízhálózatát. A település 1200 háztartását rákötötték a szennyvízhálózatra. Az építkezés 2013 szeptemberében kezdődött.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Számel István (független)
• 1994–1998: Debrei Mátyás (független)
• 1998–2002: Debrei Mátyás (független)
• 2002–2006: Debrei Mátyás (független)
• 2006–2010: Debrei Mátyás (független)
• 2010–2014: Földi Csaba (független)
• 2014–2019: Földi Csaba (független)
• 2019-től: Földi Csaba (független)

A településen a 2006. október 1-jén megtartott önkormányzati választás érdekessége volt, hogy az országos átlagot jóval meghaladó számú, összesen 8 polgármesterjelölt indult. Ilyen nagy számú jelöltre abban az évben az egész országban csak öt település lakói szavazhattak, ennél több (9 vagy 10) aspiránsra pedig öt másik településen volt példa.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között

Lakosok száma	3028	2967	2911	2823	2822	2794
	2013	2014	2015	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,9%-a magyarnak, 6,7% cigánynak, 0,2% németnek, 0,4% románnak mondta magát (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54,1%, református 4,1%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 16,6% (22,9% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 90,3%-a vallotta magát magyarnak, 5,2% cigánynak, 0,3% németnek, 0,1% románnak, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 37% volt római katolikus, 3,2% református, 0,3% görög katolikus, 0,1% evangélikus, 3,1% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 15,7% felekezeten kívüli (39,3% nem válaszolt).

Nevezetességei

A karácsondi kastély hátsó oldala légi felvételen

Csiszár-Puky-kastély bejárata, Karácsond, légi fotó

• Római katolikus templom. Az 1770-es években épült. A templom berendezései közül a főoltár copf stílusú, a 18. század végéről való, a keresztelőkút klasszicista, 1810 után készült. A főoltárkép Szent Miklós püspököt ábrázolja. A templom mögötti ligetben álló Nepomuki Szent János szobrát az 1800-as évek körül emelték.
• A temetőben 1838-ból való kőkereszt áll. Anyaga: mészkő.
• Itt található a templomot építő plébános, Josephus Sabó 1791-ből való sírkőmaradványa, mely késői barokk stílusú.
• 1809-ből származik Tari Örzsébet tölgyfából készült sírkeresztje.
• Itt van eltemetve Puky Miklós földbirtokos, 1848-as politikus.
• Első világháborús emlékmű és katonaszobor
• Millenniumi Park. A Kertészeti Egyetem végzős diákjai tervezték.
• Polgármesteri Hivatal. 80 éve épült, 2000-ben renoválták belülről.
• Csiszár-kastély
• Szent István király fából készült mellszobra.
• Kossuth Lajos mellszobra.
• 1965-os emlékmű.

Ismert emberek

Karácsondon születtek, éltek

• A falu híres birtokosa volt Gönczy Pál pedagógus, kinek nevét a község általános iskolája őrzi.
• A 19. században itt élt Berényi Andrásné Nagy Rozália parasztírónő, akinek visszaemlékezéseit könyv alakban is kiadták.
• Molnár Mátyás (Karácsond, 1923 – Vaja, 1982), népművelő, múzeumigazgató, a vajai Vay Ádám Múzeum megalapítója.
• Pecze Tibor Csongor politikus (1971–)

További információk

• Karácsond honlapja