Kisköre
| Kisköre | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Heves | ||
| Kistérség | Hevesi | ||
| Rang | város | ||
| Polgármester | Magyar Csilla (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 3384 | ||
| Körzethívószám | 36 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2818 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 41,19 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 68,42 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Kisköre
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Kisköre
Pozíció Heves megye térképén
|
|||
Kisköre város Heves megye Hevesi kistérségében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Heves megye déli részén, a Tisza-tó mellett.
Vonattal elérhető a Kál-Kápolna–Kisújszállás-vasútvonalon.
Autóbusszal az Eger-Kisköre-Gyula
Gyöngyös-Kisköre-Gyula
Gyöngyös-Kisköre-Debrecen
Budapest-Kisköre-Tiszafüred
Eger-Kisköre-Békéscsaba
[szerkesztés] A nevének eredete
Első írásos említése Kure alakban 1323-ban történik. Később (XIV-XV. század) találkozunk még a Kerey és Kywre névvel is. A Kisköre nevet 1901-től viseli, korábban a név Kis-Köre alakját használták.
[szerkesztés] Története
Első írásos említése Kure alakban 1323-ban történik. Később (XIV-XV. század) találkozunk még a Kerey és Kywre névvel is. A Kisköre nevet 1901-től viseli, korábban a név Kis-Köre alakját használták. Több mint 700 éves történelme során többször is elnéptelenedett. A környék településeinek jelentős részéhez hasonlóan előbb az egri, utána a szatmári püspökséghez tartozott, utóbbihoz egészen 1804-ig. Lakosai főként református vallásúak voltak, megélhetésüket elsősorban a Tisza biztosította, de sokan kényszerültek szülőfalujuktól távol napszámosnak szegődni, hogy el tudják tartani családjukat. A település ma is őrzi a paraszti kultúra hagyományait, melyre rendszeres hagyományőrző találkozókkal emlékeznek. Későbarokk műemlék templomát 1777-ben építették. A múlt tárgyi emlékeit, a népművészeti értékeket ma egy műemlék jellegű lakóházból kialakított Falumúzeumban őrzik. A város életénkben döntő változást az itt épülő, 1975-ben átadott vízlépcső jelentett, amely gyökeresen megváltoztatta nem csak Kisköre, hanem a Közép-Tisza vidék, az Alföld életét is. Kisköre a Tisza-tavi régió egyik legnagyobb, 2005-ben városi rangot is kapott települése. Gazdag turisztkai kínálatával, látnivalóival a környék egyik meghatározó központja.
A településtől délre éri el a Tiszát a szarmaták által 324 és 337 között épített, a Dunát a Tiszával összekötő Csörsz árok nyomvonala.
[szerkesztés] Infrastuktúra
Kisköre neve országos ismertségre a Tisza II. vízerőmű megépítésekor tett szert. A létesítmény Magyarország legnagyobb vízerőműve.[3] Az erőművet 1967-ben kezdték építeni, üzembehelyezésére 1974-ben került sor.[4]
[szerkesztés] Demográfiai adatok
[szerkesztés] Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[5]
[szerkesztés] A népesség alakulása
Népességszám alakulása: 1996. - 3336 fő 1997. - 3303 fő 1998. - 3272 fő 1999. - 3258 fő 2000. - 3211 fő 2001. - 3211 fő 2002. - 3213 fő 2003. - 3184 fő 2004. - 3180 fő 2005. - 3168 fő 2006. - 3160 fő 2007. - 3157 fő 2008. - 3102 fő 2009. - 3095 fő 2010. - 3129 fő
[szerkesztés] Média
[szerkesztés] Nevezetességei
- Tájház
- Későbarokk templom
- Kiskörei vízlépcső
- Szabadvizű strand
[szerkesztés] Források
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
||||||||||||||||||||
|
||||||||||
 |
Ez a Heves megye településéről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
