Abádszalók

Ez a szócikk a településről szól. Hasonló címmel lásd még: Abád (egyértelműsítő lap) és Szalók (egyértelműsítő lap).

Abádszalók
Abádszalók címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Megye	Jász-Nagykun-Szolnok
Kistérség	Tiszafüredi
Rang	város
Polgármester	Kovács Mihály
Irányítószám	5241
Körzethívószám	59
Népesség
Teljes népesség	4141 fő (2010. január 1.) +/-
Népsűrűség	31,32 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	132,23 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Abádszalók Pozíció Magyarország térképén
Abádszalók Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
é. sz. 47° 28′ 30″, k. h. 20° 35′ 56″47.475, 20.5988888889

Abádszalók város az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Tiszafüredi kistérségben.

Fekvése

A Nagykunság északnyugati részén, a Tisza középső szakaszának bal partján, a Tisza-tó mellett fekszik. A Tisza-tó turisztikai régió jelentős városa.

Megközelíthetősége

A várost a Kisújszállás-Kunhegyes-Tiszafüred közötti kőút; és a város határát érintő 102-es számú (Kisújszállás-Kál-Kápolna közötti) vasútvonal kapcsolja be az országos forgalomba.

A közúti tömegközlekedést főleg a Jászkun Volán Zrt. autóbuszai végzik.
Nagyobb városok a környékén: Karcag, Szolnok, Jászberény.

Abádszalók címere, zászlaja, lobogója

Abádszalók város önkormányzati címerét 1996-ban alkotta meg Szekeres István grafikusművész. A címer heraldikai leírása: „álló háromszögű pajzs zölddel és kékkel vágott felső mezejében kiterjesztett szárnyú, fejével jobbra fordult arany sas, csőrében arany koszorút tart; az alsó mezőben középen két függőlegesen lebegő, kifelé ívelt helyzetű ezüst csuka.” A pajzsot és a címer minden részletét fekete vonal határolja. Külső dísz: pajzs felett fekete „ABÁDSZALÓK” felirat.

A zászlóról a rendelet a következőket tartalmazza: „1:2 arányú (90*180 cm) fekvő téglalap ezüst mezővel, a szélein felül zöld, alul kék osztással /1/6, 4/6, 1/6, melyen a címer az első harmadban helyezhető el.”

„A lobogó 2:1 arányú (180*90 cm) álló téglalap a zászlónál megadott színbontásban, alján 10 cm-es arany rojttal; a címer a felső harmadban helyezhető el.”

Színek: Abádszalók a helység színéül a zöld, a fehér és a kék színt választotta, ami elsősorban az önkormányzati zászló és lobogó kék-fehér-zöld sávjában fejeződik ki. Ezek a színek az abádi és a szalóki örökség részei. A kék és fehér kezdettől színi jelképei Jász-Nagykun-Szolnok megyének. A tájnak, az emberi létnek ugyanakkor a levegő – víz – fényen kívül fontos eleme a zöldellő határ, a föld, a termelés is. A zászló fehér színe a tisztaságot, az ártatlanságot, a győzelmet, a tökéletességet jelképezi, utal a fehér ruhában mennybe emelkedő Jézusra, de jelenti a világosságot és az isteni földöntúli fényt is. A kék: az ég, a levegő és a víz színe, a tisztaságot, az igazságot és a hűséget szimbolizálja. A zöld: a tavasznak, a feltámadásnak és a halhatatlanság reményének, a Paradicsomnak a színe. Jelenti a megújuló földi életet, a művelt tájat, az érintetlen természetet, az itteni gazdálkodás fontosságát, az emberi helytállást és a munka értelmét.

Története

1895-ben jött létre Tiszaabádból és Tiszaszalókból.

A Kárpát-medencébe érkező magyar honfoglalók már a kezdeti időszakban tartósan megtelepedtek a mai Abádszalók területén is. A megtelepülők törzsi hovatartozásának kérdése azonban még napjainkban sem egyértelmű. Az ugyanakkor bizonyosnak mondható, hogy Abádszalók földje a 10. század utolsó harmadára Árpád-házi, azaz fejedelmi birtok lett, a rajta lévő fontos átkelőhellyel (rév).

Az Aba nemzetség ősi birtokának részét képező Abád már Szent István alatt bizonyosan a létező települések sorába tartozott. Már Anonymus is említi nevét a Gesta Hungarorum-ban. „Taksony fejedelem pedig fiút nemzett, Géza néven Magyarország ötödik fejedelmét. Ugyanekkor érkezett a besenyők földjéről egy fejedelmi származású vitéz. Név szerint Örkénd apja Tonuzoba, akitől a Tomaj nemzetség származik. Taksony vezértől szálláshelyéül a kemeji vidéktől a Tiszáig terjedő földet nyerte, arrafelé, ahol most az abádi rév található. Az említett Tonuzoba egészen Taksony fejedelem unokája, Szent István király idejéig élt.” Tiszaabádot 1138-ban Obad néven említik először. 1251-ben Abád jelentős tiszai révhely volt és 1332-ben már temploma is volt. A reformáció 1571-ben érte el, de a 15 éves háborúban teljesen elnéptelenedett. 1697-ben a tatárok pusztították el, a templom romja 1,5 km-rel távolabb állt a mai falutól. 1712–1713-ban népesedett be újra, ekkor fatemploma épült, majd 1715-ben tornyot is kapott. A birtokos Papp György telepít ide református családokat.

Szalók is létezett már 1248-ban, 1332-ben volt temploma is, mely a mai falutól délre levő kőkereszt helyén állott. A templom a 17. században a faluval együtt elpusztult, romjai 1772-ben még láthatók voltak. A falu csak 1717-ben népesült be újra, 1733-ban fatemploma is épült. Szintén református telepesek szállták meg. Katolikus népességet nagy számban az 1770-es években telepítettek a községbe, akik csakhamar többségbe kerültek.

1746-ban Szalókon új iskola épül. 1753-ban megkezdődik a református anyakönyvek vezetése Abádon, és 1761-ben Szalókon is. A római katolikus egyháznál ez 1763-ban veszi kezdetét.

Mindkét község 1876-ban nagyközségi státust kap. Tiszaabád és Tiszaszalók 1850-től több alkalommal egyesült és vált szét. A két településrész végleges egyesülésére, közakaratra 1896-ban került sor ABÁD-SZALÓK néven.

Abádszalóknak 1910-ben 7103 lakosa közül 7095 magyar volt, ma 4912-en lakják. Korábban Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Tiszai felső járásához tartozott.

1919. április 11-én megalakult (az ország többi településéhez hasonlóan) a helyi Munkástanács, Direktórium és Vörös Őrség.

A II. világháború vége felé a Tiszafüred-Abádszalók-Tiszabő frontvonal húzódik keresztül a településen. Abádszalók 1944. október 11-én szabadult fel a német megszállás alól.

A Tisza-tó létrehozása, a kiskörei vízlépcső megépítése (1973) jelentősen megváltoztatta a település életét, lehetőségeit. A tó szigetekkel tarkított, duzzasztással létrehozott 127 km2 nagyságú árterületéből a 14] km²-es egybefüggő szabadvíz felülete Abádszalóknál található, ezért itt épült ki a tó idegenforgalmi központja. Mára a vízisportokat, horgászatot, vadászatot kedvelő turisták paradicsomává vált.

2005-ben városi címet kapott.

Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

Egyházi közigazgatás

Római katolikus egyház

Az Egri Főegyházmegye (Egri Érsekség) Székesegyházi Főesperességének Erdőtelek-Kiskörei Esperesi Kerületéhez tartozik. Önálló plébániával rendelkezik. Római katolikus plébániatemplomának titulusa: A Szent Kereszt felmagasztalása.

Református egyház

A Tiszántúli Református Egyházkerület (püspökség) Nagykunsági Református Egyházmegyéjéhez (esperességéhez) tartozik. Önálló anyaegyházközség.

Nevezetességei

• Tiszaabád református temploma 1787 és 1789 között épült.
• Tiszaszalók mai református temploma 1811 és 1822 között épült. 1842-ben tetőzete leégett, majd 1924-ben újjal cserélték ki.
• Tiszaszalók római katolikus temploma 1744-ben barokk stílusban épült. A berendezés: a szószék, a keresztelőkút copf stílusú, és 1790 körül készült. Oltárképeit az abádszalóki születésű Kovács Mihály festette 1870-1873-ban.
• Babamúzeum: A kiállításon a Kárpát-medence 156-féle viselete 360 db babán (56 cm-es hiteles kicsinyített másolatok) látható. Illetve a világ 65 országának 226 db babája is megtekinthető, és a kiállítás folyamatosan bővül.
• Malom-fogadó: A Mikszáth út tiszai strand felé eső részén áll a Malom-fogadó, amely az Eppinger-féle malom volt. Itt működött 1912-1913-tól az abádszalóki gőzfűrész és gőzmalom.
• Lakóház (Mikszáth u. 23.): A XIX. század második felében épült, klasszicista stílusban.
• Lakóház (Mikszáth u. 26.): A XIX. század második felében épült, klasszicista stílusban.
• I. világháborús emlékmű.
• "Kettecskén" című szobor: 2001-ben készítette Morvay László.
• Laki Kálmán mellszobra: Györfi Sándor készítette.
• 1848-as emlékmű.
• "Attila"-kút.
• Kossuth Lajos mellszobra: Györfi Sándor készítette.

Itt születtek

• Udvarhelyi Miklós (Tiszaabád [ma: Abádszalók], 1790. – Pest, 1864. január 14.) színész, a magyar színészet egyik úttörője
• Kovács Mihály (Tiszaabád [ma: Abádszalók], 1818. július 25. - Budapest, 1892. augusztus 3.) festő, festőművész
• Ember Mária (Abádszalók, 1931. április 19. – Budapest, 2001. december 30.) magyar író, újságíró, műkritikus, műfordító, történész, kutató
• Sváby Lajos (Abádszalók, 1935. február 4.) Kossuth-díjas magyar festő, főiskolai tanár.

Lakinger Béla

Lakinger Béla, az „abádszalóki hős” Moldova György írásainak visszatérően emlegetett, de személyesen sohasem megjelenő figurája. (A Lakinger Béla zsebcirkáló). Kilétére, vagy Abádszalókon végrehajtott hőstettének mibenlétére nem derül fény. Mindenki által emlegetett, de senki által nem ismert hőstette emlékére hajót neveztek el róla, a többnyire a Rákos-patak torkolatában horgonyzó Lakinger Béla Zsebcirkálót.

Képgaléria

Néhány kép Abádszalók városáról Abádszalók strandja

Természeti értékek

• Abádi partifecske-telep: Több mint százötven madárfajt azonosítottak ezen a természetvédelmi területen.
• Védelem alatt áll az Erzsébet-ligetben található, a hajdani alföldi erdőségek világát idéző, százéves kocsányos tölgyes is.

Abádszalóki nyár

Abádszalók legfőbb turisztikai vonzerejét a Tisza-tóban tudhatja magáénak. A város erre alapozva hozott létre egy olyan nyári programsorozatot, amellyel nem csak helyiek és a környékbeliek figyelmét hívja fel, hanem az ország egész területéről és külföldről is odavonzza a látogatókat. Elsőként 1982-ben került megrendezésre. A program részét képzik az egész nyár látogatható kiállítások, sportrendezvények, versenyek, koncertek és disco-k, amelyekben kicsik és nagyok egyaránt kedvüket lelik.

Külső hivatkozások

• Abádszalók honlapja
• Abádszalók térképe
• Abádszalók Startlap oldala
• Abádszalók Város hivatalos oldala - facebook
• Kósa Károly: "Szent Móric" kápolna a pusztában
• Abádszalóki nyár