Tiszalök

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tiszalök
Üdülés 048.jpg
Tiszalöki vízerőmű
Tiszalök címere
Tiszalök címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Kistérség Tiszavasvári
Jogállás város
Polgármester Gömze Sándor (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 4450
Körzethívószám 42
Népesség
Teljes népesség 5485 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 96,47 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 58,72 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tiszalök  (Magyarország)
Tiszalök
Tiszalök
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 01′ 11″, k. h. 21° 22′ 41″Koordináták: é. sz. 48° 01′ 11″, k. h. 21° 22′ 41″
Tiszalök  (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Tiszalök
Tiszalök
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Tiszalök weboldala

Tiszalök város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Tiszavasvári kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ÉNy-i részén, a Nyírségben található Tisza-partján fekvő település. Tiszavasvári 7,5 km, Nyíregyháza 25,5 km, Hajdúnánás 20 km, Tiszaeszlár 10,5 km, Rakamaz 23,5 km távolságra található.

Vonattal elérhető a Debrecen–Tiszalök- és az Ohat-Pusztakócs–Nyíregyháza-vasútvonalon.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tiszalök nevét 1325-ben említik először az oklevelek Loktelek néven.

1332-37 -évi pápai tizedlajstromban viszont már Luk-nak írták. 1450-ben pedig a leleszi orsz. levéltár oklevelében már Lök néven találjuk nevét.

A településnek a XIV. században több birtokosa is volt: így 1405-ben a Dobay, 1417-ben az Ibrányi és Jonhos, 1414-ben a Lónyai, 1429-ben a Székely, 1435-ben a Kállay, 1446-ban a Sztritey, 1449-ben a Várday és ruszkai Dobó családok voltak birtokosai.

1452-ben a település birtokosa az ónodi Czudar, majd a sárvány Újfalusi, eszlári és pinczi Jonhos család.[forrás?]

Egy 1469-ből származó, a Kállay család levéltárában őrzött oklevél pedig Nagy- és Kis-Lök néven írta nevét.

Tiszalök (Lök) a 15. század első felében Zemplén vármegyéhez tartozott.

A település birtokosaként találjuk a 18. század második és a 19. század első felében a Kállay, Patay, Ónody és Vay családokat.

1849-ben az orosz sereg gyújtotta fel és rabolta ki a települést.

Tiszalököt a 19. században többször is árvíz pusztította: 1855-ben, 1876-ban és 1888-ban is.

A 20. század elején gróf Dessewffy Miklós, báró Vay Arnold, báró Vay Miklós, Korniss Ferenc és Szomjas Gusztáv volt birtokosa.

Az 1900-as elején a településhez tartozott Hajnalos, Lajostanya, Miklósműve, Képhalma, Kisfás- és Nagyfás-tanya, valamint Rázom puszta is.

A szocializmus idején 1950 -től az ÁVH internáló tábort működtetett itt, melyben főleg a Szovjetunióból hazatérő magyar hadifoglyokat fogtak kényszermunkára a vízerőmű megépítésénél.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a város lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Hírességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Tiszalöki Vízlépcső a Tisza szabályozásának során megépített első jelentős méretű műtárgy. Építésének terve már 1863-ban megfogalmazódott. A vízlépcső 1954-ben, a hajózsilip 1958-ban készült el.

A kiviteli tervekkel megegyezően egyszerre készült el építészetileg mind a Duzzasztómű, mind a villamos energia termelésére alkalmas Vízerőmű. A Keleti-főcsatorna a Duzzasztóműből kapja a vizét.

Ez a vízerőmű abban a korban az ország legnagyobb vízenergiát hasznosító turbináinak biztosított üzemeltetési körülményeket, tette lehetővé elkészülte után a duzzasztás révén rendelkezésre álló vízenergia hasznosítását villamos energia termelésére.

A vízügyi létesítmények elkészültét követően csak két évvel később kezdte el Tiszalökön az első blokk az energia termelését.

A Vízerőművet 1959-ben helyezték üzembe.[1][2]

  • Parkerdő = Arborétum :területe 31 hektár, ahol mintegy 260 féle különböző, érdekes növényfajta található. A Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (TIKÖVIZIG) saját kezdeményezésből hozta létre, a fák telepítése három ütemben történt: 1963-1967, 1972-1977, 1977-1987. években.

Gazdasága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rendezvények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Funreal[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Funreal egy helyi jelentőségű, 2000 óta, szabálytalan időközönként rendezett, önszerveződő cybersport-összejövetel, úgynevezett LAN-parti, túlnyomórészt Tiszavasvári, illetve újabban Tiszalök helyszínnel. Résztvevőinek száma jellemzően 100 fő alatti, hivatalos játéka az Unreal Tournament; rendszere körmérkőzéses. Díjazás a vándorserlegtől eltekintve nincs.

"Széles a Tisza" Térségi Hagyományőrző Találkozó[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetközi Alkotótábor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mezőgazdasági Kiállítás, Város- és Kelet-nap[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Tiszalök települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. Duna TV, Híróra, 2007. július 26. 18:00

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]