Tiszalök

Tiszalöki vízerőmű

Tiszalök címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Észak-Alföld

Megye

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Kistérség 2012-ig

Tiszavasvári

Jogállás

város

Polgármester

Gömze Sándor (FIDESZ-KDNP)^[1]

Irányítószám

4450

Körzethívószám

42

Népesség

Teljes népesség

5665 fő (2010. jan 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

96,47 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

58,72 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Tiszalök

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 48° 1′ 11,21″, k. h. 21° 22′ 40,58″

Tiszalök

Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén

é. sz. 48° 1′ 11,21″, k. h. 21° 22′ 40,58″

Tiszalök weboldala

Tiszalök város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Tiszavasvári kistérségben.

Fekvése [szerkesztés]

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ÉNy-i részén, a Nyírségben található Tisza-partján fekvő település. Tiszavasvári 7,5 km, Nyíregyháza 25,5 km, Hajdúnánás 20 km, Tiszaeszlár 10,5 km, Rakamaz 23,5 km távolságra található.

Vonattal elérhető a Debrecen–Tiszalök- és az Ohat-Pusztakócs–Nyíregyháza-vasútvonalon.

Története [szerkesztés]

Tiszalök nevét 1325-ben említik először az oklevelek Loktelek néven.

1332-37 -évi pápai tizedlajstromban viszont már Luk-nak írták. 1450-ben pedig a leleszi orsz. levéltár oklevelében már Lök néven találjuk nevét.

A településnek a XIV. században több birtokosa is volt: így 1405-ben a Dobay, 1417-ben az Ibrányi és Jonhos, 1414-ben a Lónyai, 1429-ben a Székely, 1435-ben a Kállay, 1446-ban a Sztritey, 1449-ben a Várday és ruszkai Dobó családok voltak birtokosai.

1452-ben a település birtokosa az olnodi Czudar, majd a sárvány Újfalusi, eszlári és pinczi Jonhos család.

Egy 1469-ből származó, a Kállay család levéltárában őrzött oklevél pedig Nagy- és Kis-Lök néven írta nevét.

Tiszalök (Lök) a XV. század első felében Zemplén vármegyéhez tartozott.

A település birtokosaként találjuk a XVIII. század második és a XIX. század első felében a Kállay, Patay, Ónody és Vay családokat.

1849-ben az orosz sereg gyujtotta fel és rabolta ki a települést.

Tiszalököt a XIX. században többször is árvíz pusztította: 1855-ben, 1876-ban és 1888-ban is.

A XX. század elején gróf Desserwffy Miklós, báró Vay Arnold, báró Vay Miklós, Korniss Ferenc és Szomjas Gusztáv volt birtokosa.

Az 1900-as elején a településhez tartozott Hajnalos, Lajostanya, Miklósműve, Képhalma, Kisfás- és Nagyfás-tanya, valamint Rázom puszta is.

A szocializmus idején 1950 -től az ÁVH internáló tábort működtetett itt, melyben főleg a Szovjetunióból hazatérő magyar hadifoglyokat fogtak kényszermunkára a vízerőmű megépítésénél.

Népcsoportok [szerkesztés]

2001-ben a város lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[3]

Hírességei [szerkesztés]

D. Nagy Lajos a Bikini együttes énekese
Bolek Zoltán, a Magyar Iszlám Közösség elnöke
Bónis Sámuel
Mosonyi Emil, az erőmű fő építője
Somló Lipót költő, szerkesztő
Teleki Blanka
Vilt Tibor
TÉJLOR - Szabó László, képregényrajzoló, karikaturista
Hory Miklós a Magyar Vasút Baráti Kör Egyesület elnöke

Nevezetességei [szerkesztés]

Református temploma - a XVIII. század-ban épült.
Római katolikus temploma - 1887-ben épült.
Vízerőmű.

A Tiszalöki Vízlépcső a Tisza szabályozásának során megépített első jelentős méretű műtárgy. Építésének terve már 1863-ban megfogalmazódott. A vízlépcső 1954-ben, a hajózsilip 1958-ban készült el.

A kiviteli tervekkel megegyezően egyszerre készült el építészetileg mind a Duzzasztómű, mind a villamos energia termelésére alkalmas Vízerőmű. A Keleti-főcsatorna a Duzzasztóműből kapja a vizét.

Ez a vízerőmű abban a korban az ország legnagyobb vízenergiát hasznosító turbináinak biztosított üzemeltetési körülményeket, tette lehetővé elkészülte után a duzzasztás révén rendelkezésre álló vízenergia hasznosítását villamos energia termelésére.

A vízügyi létesítmények elkészültét követően csak két évvel később kezdte el Tiszalökön az első blokk az energia termelését.

A Vízerőművet 1959-ben helyezték üzembe.[1][2]

Parkerdő = Arborétum :területe 31 hektár, ahol mintegy 260 féle különböző, érdekes növényfajta található. A Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (TIKÖVIZIG) saját kezdeményezésből hozta létre, a fák telepítése három ütemben történt: 1963-1967, 1972-1977, 1977-1987. években.

Gazdasága [szerkesztés]

Vízlépcső
Szennyvíztisztító telep
Lakópark
A város mellett működik az ország első PPP (Public Private Partnership) konstrukcióban épült 700 férőhelyes „magánbörtöne”, a Tiszalöki Országos Büntetés-végrehajtási Intézet.^[4]

Rendezvények [szerkesztés]

Funreal [szerkesztés]

A Funreal egy helyi jelentőségű, 2000 óta, szabálytalan időközönként rendezett, önszerveződő cybersport-összejövetel, úgynevezett LAN-parti, túlnyomórészt Tiszavasvári, illetve újabban Tiszalök helyszínnel. Résztvevőinek száma jellemzően 100 fő alatti, hivatalos játéka az Unreal Tournament; rendszere körmérkőzéses. Díjazás a vándorserlegtől eltekintve nincs.

"Széles a Tisza" Térségi Hagyományőrző Találkozó [szerkesztés]

Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Nemzetközi Alkotótábor [szerkesztés]

Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Mezőgazdasági Kiállítás, Város- és Kelet-nap [szerkesztés]

Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Lábjegyzet [szerkesztés]

↑ Tiszalök települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
↑ Duna TV, Híróra, 2007. július 26. 18:00