Magyar Iszlám Közösség
| Magyar Iszlám Közösség |
|
| Vallás | iszlám |
| Nemlelkészi vezető | Bolek Zoltán |
| Tisztsége | elnök |
| Tagság | 1250 |
| Alapítva | engedélyezés 1988 |
| Székhely | 1135 Budapest, Róbert Károly krt. 104. |
| Technikai szám | 0554 |
|
|
|
| A(z) Magyar Iszlám Közösség hivatalos honlapja | |
A Magyar Iszlám Közösséget (MIK) 1988-ban jegyezte be egyházként az akkori Állami Egyházügyi Hivatal, majd 1990-ben a Fővárosi Bíróság bejegyzése ezt megerősítette. Az alapító Mihálffy Balázs volt. 2012-ben Bolek Zoltán vezetésével elismert egyházi jogokkal bíró szervezetként regisztrálták, ill. ismerte el a magyar Országgyűlés.
Tartalomjegyzék |
A Magyar Iszlám Közösség megalakulása [szerkesztés]
Az 1931-ben létrejött Gül Babáról Elnevezett Magyar Mohamedán Egyházközség volt a jogelődje a Magyar Iszlám Közösségnek. E korai iszlám közösségnek volt a kulturális főtitkára Germanus Gyula, Abdul Karim. 1949-től felszámolták a vallási összejöveteleiket. A Kádár-rendszerben a külföldi muszlim diákok megtarthatták imáikat. Erre a célra jött létre a Muszlim Diákok Egyesülete, mely a Zsombolyai utcában tartott fenn mecsetet. A hatóság emberei igyekeztek tőlük távol tartani a 70-es évektől áttérő magyar muszlimokat. Ekkor lett muszlim Mihálffy Balázs, aki az első olyan magyar muszlim, aki lefordította a Koránt. Ő volt a Magyar Iszlám Közösség névadója és emírje. Szintén ekkor lett muszlim a Magyar Iszlám Közösség mai elnöke, Bolek Zoltán.
A Magyar Iszlám Közösséget 1988 augusztusában jegyezték be húsz taggal. Miután az 1916-os törvényt[J 1] nem érvénytelenítették, ezért nem új közösség alakult, hanem az Állami Egyházügyi Hivatal elismerte a jogfolytonosságot.
A Magyar Iszlám Közösség története 1988-tól napjainkig [szerkesztés]
Az elmúlt években a MIK-nek számos imaháza volt. Imádkoztak a Mikó utcában, a Teréz körúton, s számos más helyen. 1988-tól a magyar muszlimok száma folyamatosan gyarapodott, ami az iszlám vallásra történő áttérésekből adódott. 1996 végén a birtokukba került a Budapest XIII. kerület Róbert Károly körút 104. szám alatt lévő ingatlan, amely régen gyógyszertárként üzemelt. Ezt az ingatlant felújították, s ma is ez a Magyar Iszlám Közösség központja. A Magyar Iszlám Közösségnek 600 tagja van. Elnöke: Bolek Zoltán. Alelnöke: Tóth István, egykoron pedig: Rózsa-Flores Eduardo.[J 2] Az új egyházügyi törvény a Magyar Iszlám Közösséget megerősítette egyházi státuszában a Magyarországi Muszlimok Egyházával együtt közösen létrehozott Magyarországi Iszlám Tanács égisze alatt.
A Magyar Iszlám Közösség célkitűzései és kapcsolatai [szerkesztés]
A Magyar Iszlám Közösség vezetői és aktív tagjai zömmel magyar muszlimok, akik kinyilvánították, hogy elzárkóznak minden szélsőségtől. Keresik az ábrahámi vallásokkal való együttműködést. Kapcsolatot ápolnak többek között a MAZSIHISZ-szel is, a Magyar Református Egyházzal, de más keresztény felekezetekkel is. [J 3]2009-ben a nyilvántartott híveink száma meghaladja az 1200 főt, ebből legalább háromszázan külföldön élnek: Egyiptomban, Ausztriában, Angliában, Romániában. A külföldön élők is mind magyar állampolgárok. A regisztráció alapfeltétele a legális, tartós magyarországi jelenlét. [J 4]
A MIK az elmúlt években számos segélyakciókban vett részt több száz milliós értékű szállítmány ment Szudánba, Irakba, Boszniába, Pakisztánba és Indonéziába, Szíriába, de a határon túli magyaroknak is. Ezen kívül arabot és iszlámot tanítanak, börtönmissziót működtetnek, konferenciát szerveznek.
Az egyház szociális munkásai segítik a budapesti hajléktalanokat. Iskolákat,iskolai tanulókat támogat játékok, tanszerek ingyenes osztásával. Legfontosabb külföldi projektje egy szudáni kis kórház felszerelése, működtetése. Gondozzák a budapesti iszlám temetőt, hivatalos fenntartóként vannak bejegyezve. A 90-es években komoly pénzösszegekből tisztálkodó helyiségeket építettek a pécsi Jakováli Hasszán Dzsámihoz, a 21. század első évtizedében a Magyarországi Muszlimok Egyházával közösen üzemeltetnek.2013-ban vették át a miskolci Huba u. 30 alatt lévő imaházat, s jelenleg folyik egy győri imaház létesítése is. A soproni hősi temető muszlim hőseinek sírjait is gondozzák, de komoly munkában kutatják a hazai iszlám történelmet és a hozzá kapcsolódó értékek megmentésén is fáradoznak. A Közösségnél folyik a Korán magyar nyelvre való újabb fordítása, magyarázattal együtt. Havi lapja 2003 óta jegyzett. (Hívó Szó) Két éve adják át a Gül Baba Díjat olyan nem muszlim hazai közéleti személyiségeknek, akik támogatják a MIK bel- és külföldi karitatív munkáit. Bolek Zoltán 1995-ben elismerő oklevelet kapott a Bosnyák-Horvát Föderációtól karitatív munkájáért.
2009 végére a Magyar Iszlám Közösség súlyos pénzügyi helyzetbe került, és belső viták is nehezítették a közösségi munkát. Bolek Zoltán magánemberként különböző parlamenti pártokkal próbált kapcsolatokat teremteni, ezt a hívők egy része a vallással összeegyeztethetetlennek tartotta. A 2010. év végére az egyház kiheverte a kreált vitákat, s ismét komoly karitatív munkát kezdett végezni Magyarországon (kétszeri segítség az árvíz sújtotta Edelénybe (5 millió HUF), a vörös-iszap katasztrófa tarolta Devecserbe és Kolontárba – kb. 3,5 millió HUF értékű adomány, év végén nagy bébiétel adomány akció. De az árvíz által elöntött Pakisztánba is ebben az évben küldtek kb. 10 millió HUF értékben gyógyszereket a magyar muszlimok. Új könyvkiadás folyik. 2011-ben a líbiai felkelőknek juttattak ki gyógyszersegélyeket, kb. 35 millió HUF értékben. Folytak a belföldi karitatív akciók is. 2011-ben hozták létre, majd egy másik szervezetet is alapítottak szeretetszolgálat részeként. Közel 6200 ellátottuk van Magyarországon. Folyik egy budapesti muszlim óvoda szervezése is.
A Magyar Iszlám Közösség mecsete [szerkesztés]
Maga a mecsetrész, ahol a betérő hívők imádkozhatnak, nagyjából 50 nm-t foglal el, ehhez tartozik még egy kb. 20 nm-es galéria, ahol a muszlim nők fordulhatnak Allahhoz. A "kiblát", azaz a mekkai imairányt egy fából készült "mihrab" jelképezi, mellette el a "minbar", azaz a szószék, ahonnan az imám a prédikációit végzi a hívek okulására. Van külön mosdóhelység és toalett is mindkét nemnek, s egy teakonyha, ahol elkészíthetnek teát, kávét a bent tartózkodóknak. Az alagsor felújítás alatt áll, elkészültének tervezett ideje 2011 ősze.
A Közösség tervei között szerepel egy iszlám kulturális-oktatási és szociális központ létrehozása, mely egyben múzeumot, könyvtárat és óvodát is magában foglalna.A szociális intézményben megvalósulna egy ingyenkonyha, a betérő bármely vallású szegényeknek, rászorulóknak. Itt kapna helyt a tartós élelmiszert és ruhaneműt adományozó alosztály is, mely jelenleg "kicsiben" dolgozik, de a rászorultakért. Szintén a szociális intézmény része lenne egy átmeneti hajléktalan melegedő és szállás rászoruló gyermekes otthontalan anyák és gyermekeik számára.
Lásd még [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ 1916. évi XVII. törvénycikk az iszlám vallás elismeréséről
- ↑ 2009-es adat
- ↑ E kapcsolatokra jellemző, hogy helyi katolikusokkal együtt kitakarították, rendbe tették a kisvásárhelyi izraelita temetőt is.
- ↑ Yuz Asaf: Riport a Magyar Iszlám Közösség elnökével. Magánkiadás. (Hozzáférés: 2010. január 30.)
Források [szerkesztés]
- A Magyar Iszlám Közösség honlapja. Magyar Iszlám Közösség. (Hozzáférés: 2010. január 27.)
