Besenyőd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Besenyőd
Besenyőd címere
Besenyőd címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Baktalórántházi
Kistérség Baktalórántházai
Jogállás község
Polgármester Laskai Tiborné[1]
Irányítószám 4557
Körzethívószám 42
Népesség
Teljes népesség 690 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 68,78 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 9,45 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Besenyőd (Magyarország)
Besenyőd
Besenyőd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 57′ 51″, k. h. 22° 00′ 35″Koordináták: é. sz. 47° 57′ 51″, k. h. 22° 00′ 35″
Besenyőd (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Besenyőd
Besenyőd
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Besenyőd weboldala

Besenyőd község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Baktalórántházi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közepén, a 41-es főút mellett, a Nyírség-ben fekvő település. Levelek 3 km, Apagy 7,5 km, Baktalórántháza 6,5 km, Nyíribrony 7,5 km, Ramocsaháza 10,5 km, Székely 14,5 km távolságra található.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Besenyőd nevét a Kállay család levéltárában fellelhető 1448-ból származó oklevél már említi.

1444-ben birtokosa a Kércsy család volt. 1457-ben a Sennyei család volt a település földesura.

1618-ban egyetlen földesura Besenyődi Mihály, akinek 20 jobbágycsaládja van.

A 18. század végén, és a 19. század elején több nagybirtokosa is volt a településnek.

A református egyház anyakönyvei szerint az 1700-as évek közepén a település kb. 85-90%-a nemes, közöttük több családnév „nemzetséges”, „nemzetes” előtaggal szerepel, úgy mint például Bezdédy, Baranyi, Borbély, Eőry, Halász, Ketskeméthy (mai írással Kecskeméti), Kiss, Ladányi, Lőrinczy, Mikó, Molnár, Nagy, Tarr (ma változó anyakönyvezéssel Tarr vagy Tar), Tar, Udvarhelyi, Vida, Zsiday családok.

A 20. század elején nagyobb birtokosai Horváth József és neje, Libera Gizella voltak.

Érdekes, említést érdemlő dűlő és helynevei: Keresztfa-rétje, Csattó, Tarsoly, Csuhos, Pázmán, Vitéz-konyha, Teberna-hegy, Makkai kút, Leshegy.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A faluban találhatóak az egykori Thuránszky-tanya romjai, amit mára szinte teljesen kifosztottak. Ezen a tanyán temették el az 1848-as szabadságharc egyik huszárfőhadnagyát, Molnár Ákost, akinek a régi Thuránszky-tanyán található a sírja és a családi kriptája.
  • Református templom, amely a rajta olvasható évszám tanúsága szerint 1928-ban épült újra,[4] a korábban többszöri tűzvész áldozatául esett fatemplom helyett. A parókia 2008-ban épült újra. A településen kezdetektől fogva a református felekezethez tartozik a lakosság legnagyobb része, a katolikusok száma elenyésző.
  • Általános iskola, melyhez a 21. század elején hozzáépítettek egy másik részt is, amelyben a felsős osztályok tanulhatnak. Ez egy kétszintes épület, melyben található egy informatika-, egy matematika-fizika-, valamint egy magyar–angol-terem. Az utóbbi időkben tanulmányi versenyeket is rendeznek az iskolában, melyekre a környékről érkeznek a tanulók.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Besenyőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. A templom a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2013. november 15.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]