Besenyőd
| Besenyőd | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Kistérség 2012-ig | Baktalórántházai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Laskai Tiborné[1] | ||
| Irányítószám | 4557 | ||
| Körzethívószám | 42 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 650 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 68,78 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 9,45 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 47° 57′ 50,69″, k. h. 22° 0′ 34,74″ | |||
| é. sz. 47° 57′ 50,69″, k. h. 22° 0′ 34,74″ | |||
| Besenyőd weboldala | |||
Besenyőd község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Baktalórántházai kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közepén, a 41-es főút mellett, a Nyírség-ben fekvő település. Levelek 3 km, Apagy 7,5 km, Baktalórántháza 6,5 km, Nyíribrony 7,5 km, Ramocsaháza 10,5 km, Székely 14,5 km távolságra található.
Története[szerkesztés]
Besenyőd nevét a Kállay család levéltárában fellelhető 1448-ból származó oklevél már említi.
1444-ben birtokosa a Kércsy család volt. 1457-ben a Sennyei család volt a település földesura.
1618-ban egyetlen földesura Besenyődi Mihály, akinek 20 jobbágycsaládja van.
A 18. század végén, és a 19. század elején több nagybirtokosa is volt a településnek.
A református egyház anyakönyvei szerint az 1700-as évek közepén a település kb. 85-90%-a nemes, közöttük több családnév "nemzetséges", "nemzetes" előtaggal szerepel, úgy mint például Bezdédy, Baranyi, Borbély, Eőry, Halász, Ketskeméthy (mai írással Kecskeméti), Kiss, Ladányi, Lőrinczy, Mikó, Molnár, Nagy, Tarr (ma változó anyakönyvezéssel Tarr vagy Tar), Tar, Udvarhelyi, Vida, Zsiday családok.
A 20. század elején nagyobb birtokosai Horváth József és neje, Libera Gizella voltak.
Érdekes, említést érdemlő dűlő és helynevei: Keresztfa-rétje, Csattó, Tarsoly, Csuhos, Pázmán, Vitéz-konyha, Teberna-hegy, Makkai kút, Leshegy.
Népcsoportok[szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Első-második világháborús emlékmű, mely a helyi háborús harcosok neveit tartalmazza, és amelyet minden évben megkoszorúzunk.
- A faluban találhatóak az egykori Thuránszky-tanya romjai, amit mára szinte teljesen kifosztottak. Ezen a tanyán temették el az 1848-as szabadságharc egyik huszárfőhadnagyát, Molnár Ákost, akinek a régi Thuránszky-tanyán található a sírja és a családi kriptája.
- Református templom, amely kb. 1929-ben épült újra, a korábban többszöri tűzvész áldozatául esett fatemplom helyett. A parókia 2008-ban épült újra. Megjegyzés: A településen kezdetektől fogva a református felekezethez tartozik a lakosság legnagyobb része, a katolikusok száma elenyésző.
- Általános iskola, melyhez két éve hozzáépítettek egy másik részt is, amelyben a felsős osztályok tanulhatnak. Ez egy kétszintes épület, melyben található egy informatika-, egy matematika-fizika-, valamint egy magyar–angol terem. Körülbelül másfél éve tanulmányi versenyeket is rendeznek az iskolában, melyekre a környékről érkeznek a tanulók.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Besenyőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
|
|||||||

