Milota

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Milota
Milota címere
Milota címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásFehérgyarmati
Jogállásközség
PolgármesterBunna Istvánné (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám4948
Körzethívószám44
Népesség
Teljes népesség873 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség62,25 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület15,39 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 06′, k. h. 22° 47′Koordináták: é. sz. 48° 06′, k. h. 22° 47′
Milota (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Milota
Milota
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Milota weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Milota témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Milota község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Fehérgyarmati járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye keleti csücskében, a magyar-ukrán határ mellett, a Tisza mentén fekvő település.

Tiszabecs 5 km, Szatmárcseke 14 km, Tiszacsécse 4 km, Túristvándi 14 km, Fehérgyarmat 28 km, Kölcse 7 km távolságra található.

Története[szerkesztés]

Milota és környéke már a honfoglalás idején lakott hely lehetett, amire a település nevét adó Milota (Mélóta)-monda is utal:

„ Az Etelközből megindult magyarok útjukba ejtették Halocsot, melynek ura gazdagon megvendégelte őket. Kezesül, Tuszol leányát Mélótát is a magyarokra bízta, akinek jegyese Borzsova várának ura, Zengor volt. őseink a Kárpátokon átjutva a kezeseket visszaküldték, de időközben Álmos unokája, Béla halálosan beleszeretett Mélótába. A visszatért leányt Zengor nőül vette és Borzsova várába vitte. Béla búslakodott Mélota után és a harcok szünetében kísérőivel a Latorca völgyében kalandozott. Ekkor Zengor fogságába esett. Mélóta otthonában felismerte Bélát, aki bár elszökhetett volna, mégis visszamaradt. Árpád hírét vette Béla esetének és sietve indult, hogy kiszabadítsa. A várat ostromolja, s ekkor Zengor a feleségét kiszökteti a várból, hogy az ostromlók kezébe ne jusson. Rejtekhelye a mai Milota helyén volt. Mikor az asszony értesül, hogy a külső vár már elesett, az ismert rejtekúton visszamegy a várba, hogy Bélát megmentse. Páncélba öltözve a védők közé vegyül. Már a belső várat szorongatják a magyarok, amikor Béla a tornyot felgyújtva kardra kap és megrohanja a várudvaron lévő szláv harcosokat. Véletlenül a páncélba öltözött Mélótával kerül szembe, leszúrja őt, s csak azután ismeri fel, hogy azt ölte meg, akit életénél is jobban szeretett. Bánatában kardjába dől és elemészti magát. ”

A monda szerint Mélótát itt, a község régi helyén temettette el Árpád fejedelem.[3]

Milota nevét az oklevelek 1181-ben említették először, a cégényi monostor határjárása alkalmával.

1315-ben a település a Szentemágócs nemzetség-ből származó Kölcsey család tagjainak birtoka. A birtokot a Kölcseyektől – hűtlenség miatt – elkobozták, azonban Nagy Lajos király visszaadta a családnak az elkobzott birtokot. 1344-től kisebb nagyobb megszakításokat leszámítva mindvégig a Kölcsey család tagjai voltak fő birtokosai.

1496-ban az Ujhelyi család nyert királyi adományt többek között Milota helységre is.

18. század végén fő birtokosai a Kölcsey családbeliek, de birtoka volt még itt a Tarpay, báró Perényi, gróf Barkóczy, Ormos, Horváth és Uketyevich családoknak is.

A falu hajdan a Tiszához közelebb feküdt, azonban az állandó árvízveszély miatt más - magasabban fekvő – helyre költözött, mai helyén épült újjá.

A község „gerince”, „ősvonala”, a Nagy utcának is nevezett, Fő-, hivatalos nevén Vörösmarty utca. Keleti fele a Kis-vég, amelyet – ki tudja honnan ered a „majdnem fővárosi uszodás” elnevezés – Komját utcának is neveznek, a nyugati pedig a Nagy-vég. A Fő utcából nyílik a Kis utca és a Dombon húzódó Szugoly. A beletorkolló két kis mellékutca és a Nagy utca képezte „torkolatot” Csillag-saroknak nevezik. A Tiszához vezető keskeny utcát, a Balla-sikátort vagy-szorost és a Kis és a Nagy utcát összekötő Varga-sikátort is egy ott élő családról nevezték el. A Kis utca egyik fele a Rezes utca, amely onnan kapta a nevét, hogy régen egy öreg kolompár élt benne. A falu része volt az esténként egykor „feketén bólingató” fákkal ékes Epreskert, a Gyepű-árka, amely a belterület vizét vezette el és a Szeles-tó, amely egy vályogvető gödörből keletkezett.

A Tisza egyik milotai szakaszának Vész a neve. A szájhagyomány szerint az elnevezés alapjául az szolgált, hogy Ocskay gárdája itt úszta át a Tiszát. Mások a „törökvész” idejére teszik a keletkezését. Sokkal valószínűbb, hogy a név, amely a Vésztő településnévben is benne van – a helység tő utótagja (folyó)torkolatot jelent – a halászattal, közelebbről a víz fenekére érő nád- vagy vesszőfalakból álló halfogó eszköz nevét jelentő vejszével kapcsolatos. „A falu olyan vízfolyásnak a torkolatánál épült, amelyben vejszékkel halásztak” – olvashatjuk az FNESZ-ben (692. l.). Ma már a Vész határrész nevében a községbeliek is a névszóige főnévi jelentését érzik, s ezért keresik benne aveszély jelentésű vészt, holott a szónak – ahogy erre, Kiss Lajoshoz hasonlóan Csüry Bálint is tökéletesen rávilágít – ahhoz semmi köze sincs. Ez a vész, amely a dűlő nevében az igenévszónak csak homonimája, régebben, Szatmárban halászó helyet jelentett.[4]

Milotai dió[szerkesztés]

Milotai mézes grillázstorta 30 dkg milotai dió felhasználásával készült torta, 2013-ban az ország tortája
„ A diónemesítés nem más, mint a királyi dió demokratizálása. ”
– dr. Szentiványi Péter[5]

A falu híres a diótermesztéséről, a környéken, s a Tisza mentén diófaligetek (Juglans regia) húzódnak. A papírhéjú milotai diófajtát a 19. században az angol tőzsdén is jegyezték. Az egyik legjobb diófát a magonc populációból kiválogatott legjobb egyedek összehasonlító vizsgálata során a tiszaháti termesztőtájban, Milotán szelektálta dr. Szentiványi Péter nemesítő, „a magyar diónemesítés atyja”, az M 10-es[6] fajtajelű dió fáját.[7] Ez a fajta 1963 óta szerepel a nemzeti fajtajegyzékben.[8][9] A fajta jelölésének az »M« betűje Milota község nevének első betűjét jelenti, a 10-es szám pedig a nemesítés során a 10. sikeres fa sorszámát őrzi.[10][11] A szeptember végén érő Milotai 10 fajta gömb alakú dióinak héja sima, átlag átmérője 35 mm, színe sárgásbarna, a finom bél pedig világossárga, íze kellemes. Fagyérzékeny fajta, ezért fagyveszélyes helyeken a termesztését nem sikerül. A keresztezéses nemesítés eredményeként jelenleg 3 milotai hibrid diófajta[12] kapott állami elismerést: Milotai bőtermő, Milotai kései℗ és a Milotai intenzív.[13][14]

A méltán világhírű gömb alakú béldió, a világos színű és papírvékony héjú, könnyen törhető M10-es milotai dió tiszteletére minden év augusztus utolsó szombatján megrendezik a Nemzetközi Milotai Diófesztivált.[15]

2013-ban a milotai dióval készült Milotai mézes grillázstorta nyerte el az ország tortája címet.[16][17]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1993: Berki József (Agrárszövetség)[18][19]
  • 1993–1994: Puskás Sándor (független)[20]
  • 1994–1998: Puskás Sándor (független)[21][22]
  • 1998–2002: Klapka György (független)[23][24]
  • 2002–2006: Klapka György (független)[25][26]
  • 2006–2010: Klapka György (független)[27][28]
  • 2010–2014: Klapka György (független)[29]
  • 2014–2019: Bunna Istvánné (független)[30][31]
  • 2019-től: Bunna Istvánné (Fidesz-KDNP)[1]

Népesség[szerkesztés]

Milota népessége 2011-ben még 816 fő volt, amely 2016 elejére 958 főre emelkedett. Ennek okai közt főleg az ukrán-magyar határ túloldaláról átköltöző népesség.[32]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
910
906
909
909
848
873
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 91%-a magyar, 9%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[33]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,3%-a magyarnak, 23,5% cigánynak, 0,2% ukránnak mondta magát (6,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 1,8%, református 79,4%, görögkatolikus 2,2%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 4,1% (9,3% nem válaszolt).[34]

2022-ben a lakosság 92,3%-a vallotta magát magyarnak, 17,1% cigánynak, 0,6% ukránnak, 0,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 1,8% volt római katolikus, 60,6% református, 0,9% görög katolikus, 2,1% egyéb keresztény, 0,4% evangélikus, 9% felekezeten kívüli (25,2% nem válaszolt).[35]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református temploma – 1772-ben, késő barokk stílusban épült
  • Parókia – 1890-ben épült
  • Védett fehérnyárfás, a Tisza partján
  • Diófesztivál

Nevezetes személyek[szerkesztés]

  • Diófesztivál 2007
    Diófesztivál 2007
  • Emlékmű
    Emlékmű
  • Fából faragott híres-neves M10-es milotai dió
    Fából faragott híres-neves M10-es milotai dió

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Milota települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 12.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ A Mélóta monda Archiválva 2016. március 30-i dátummal a Wayback Machine-ben, milota.hu
  4. ↑ Milota−„Csupa i, csupa o, csupa a…” Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben, napkeletnepe.blog.hu
  5. ↑ Orosz Péter: Dió Archiválva 2016. július 31-i dátummal a Wayback Machine-ben, dioskonyv.hu
  6. ↑ Ízőrzők - Milota, youtube.com
  7. ↑ MILOTAI 10 Archiválva 2016. július 29-i dátummal a Wayback Machine-ben, diofaiskola.hu
  8. ↑ Nemzeti fajtajegyzék Archiválva 2016. június 7-i dátummal a Wayback Machine-ben, nakvi.hu
  9. ↑ Milotai 10 (Juglans regia) Archiválva 2016. augusztus 20-i dátummal a Wayback Machine-ben, faiskola.hu
  10. ↑ Üzleti Tanácsok Dióhéjban 2014.01.23., youtube.com
  11. ↑ Common Walnut (Juglans regia) Archiválva 2016. július 28-i dátummal a Wayback Machine-ben, gb-online.co.uk
  12. ↑ Diónemesítés Archiválva 2016. augusztus 7-i dátummal a Wayback Machine-ben, resinfru.hu
  13. ↑ Fontos fajták a magyar diótermesztésben Archiválva 2016. augusztus 22-i dátummal a Wayback Machine-ben, magro.hu
  14. ↑ Dr. Szentiványi és fiai diófaiskola Archiválva 2016. október 1-i dátummal a Wayback Machine-ben, diofaiskola.hu
  15. ↑ Nemzetközi Milotai Diófesztivál Archiválva 2012. június 13-i dátummal a Wayback Machine-ben, szatmarifesztival.hu
  16. ↑ A Milotai mézes grillázstorta receptje Archiválva 2014. augusztus 19-i dátummal a Wayback Machine-ben, Kifőztük.hu, 2014. március 6.
  17. ↑ Milotai mézes diótorta elkészítése. YouTube, 2013. augusztus 19.
  18. ↑ Milota települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  19. ↑ A megválasztott polgármesterek megyénkben (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1990. október 3. (Hozzáférés: 2020. február 28.) == Kelet-Magyarország, 1990. okt. 3. 4. p.
  20. ↑ A falu szép, a kassza üres (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1994. október 29. (Hozzáférés: 2020. február 28.) == Kelet-Magyarország, 1994. okt. 29. 3. p.
  21. ↑ Milota települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 10.)
  22. ↑ A helyi választások végeredménye : A polgármester-jelöltek sorrendje (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1994. december 13. (Hozzáférés: 2020. február 28.) == Kelet-Magyarország, 1994. dec. 13. 11. p.
  23. ↑ Milota települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  24. ↑ Megyénk új polgármesterei (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1998. október 21. (Hozzáférés: 2020. február 28.) == Kelet-Magyarország, 1998. okt. 21. 7. p.
  25. ↑ Milota települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  26. ↑ Községeink és nagyközségeink polgármesterei (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 2002. október 21. (Hozzáférés: 2020. február 28.) == Kelet-Magyarország, 2002. okt. 21. 7. p.
  27. ↑ Milota települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  28. ↑ Községeink és nagyközségeink polgármesterei (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 2006. október 2. (Hozzáférés: 2020. február 28.) == Kelet-Magyarország, 2006. okt. 2. 4. p.
  29. ↑ Milota települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  30. ↑ Milota települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 12.)
  31. ↑ Önkormányzati választás 2014 (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 2010. október 14. (Hozzáférés: 2020. február 28.) == Kelet-Magyarország, 2014. okt. 14. 5. p.
  32. ↑ Népességrobbanás az ukrán határ melletti magyar falvakban. hvg.hu. [2017. május 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 20.)
  33. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  34. ↑ Milota. Helyiségnévtár. Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. május 30.)
  35. ↑ Milota Helységnévtár
  36. ↑ Bokor József (szerk.). Milotai Nyilas, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2022. május 30. 

Irodalom[szerkesztés]

  • Dr. Szentiványi Péter, Dr. Pejovics Bogdán, Dr. Horn Ede: Dió, mandula, mogyoró, gesztenye, Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat, Budapest, 1976.

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Milota&oldid=26598029”