Milota

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Milota
Milota címere
Milota címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Fehérgyarmati
Kistérség Fehérgyarmati
Jogállás község
Polgármester Klapka György[1]
Irányítószám 4948
Körzethívószám 44
Népesség
Teljes népesség 910 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 54,00 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 15,39 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Milota  (Magyarország)
Milota
Milota
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 06′ 15″, k. h. 22° 46′ 54″Koordináták: é. sz. 48° 06′ 15″, k. h. 22° 46′ 54″
Milota  (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Milota
Milota
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén

Milota község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti csücskében, a magyar-ukrán határ mellett, a Tisza mentén fekvő település.

Tiszabecs 5 km, Szatmárcseke 14 km, Tiszacsécse 4 km, Túristvándi 14 km, Fehérgyarmat 28 km, Kölcse 7 km távolságra található.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Milota és környéke már a honfoglalás idején lakott hely lehetett, amire a település nevét adó Milota (Mélóta)-monda is utal.

Milota nevét az oklevelek 1181-ben említették először, a cégényi monostor határjárása alkalmával.

1315-ben a település a Szente-Mágócs nemzetség-ből származó Kölcsey család tagjainak birtoka. A birtokot a Kölcseyektől – hűtlenség miatt – elkobozták, azonban Nagy Lajos király visszaadta a családnak az elkobzott birtokot. 1344-től kisebb nagyobb megszakításokat leszámítva mindvégig a Kölcsey család tagjai voltak fő birtokosai.

1496-ban az Ujhelyi család nyert királyi adományt többek között Milota helységre is.

18. század végén fő birtokosai a Kölcsey családbeliek, de birtoka volt még itt a Tarpay, báró Perényi, gróf Barkóczy, Ormos, Horváth és Uketyevich családoknak is.

A falu hajdan a Tiszához közelebb feküdt, azonban az állandó árvízveszély miatt más - magasabban fekvő – helyre költözött, mai helyén épült újjá.

A falu híres diótermesztéséről, a környéken, s a Tisza mentén csodás szépségű diófaligetek húzódnak. Az ítt termett papírhéjú Milotai 10-es diófajtát a 19. században az angol tőzsdén is jegyezték.

Az itt termő világhírű milotai dió tiszteletére minden év augusztus utolsó szombatján megrendezik a Diófesztivált.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 91%-a magyar, 9%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Református temploma – 1772-ben, késő barokk stílusban épült
  • Parókia – 1890-ben épült
  • Védett fehérnyárfás, a Tisza partján
  • Diófesztivál

Nevezetes személyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Milota települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. http://www.kislexikon.hu/milotai_nyilas.html

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]