Milota
| Milota | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Kistérség 2012-ig | Fehérgyarmati | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Klapka György[1] | ||
| Irányítószám | 4948 | ||
| Körzethívószám | 44 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 831 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 54,00 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 15,39 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Milota
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Milota
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
|
|||
| é. sz. 48,10415°, k. h. 22,78176° | |||
Milota község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti csücskében, a magyar-ukrán határ mellett, a Tisza mentén fekvő település.
Tiszabecs 5 km, Szatmárcseke 14 km, Tiszacsécse 4 km, Túristvándi 14 km, Fehérgyarmat 28 km, Kölcse 7 km távolságra található.
Története [szerkesztés]
Milota és környéke már a honfoglalás idején lakott hely lehetett, amire a település nevét adó Milota (Mélóta)-monda is utal.
Milota nevét az oklevelek 1181-ben említették először, a cégényi monostor határjárása alkalmával.
1315-ben a település a Szente-Mágócs nemzetség-ből származó Kölcsey család tagjainak birtoka. A birtokot a Kölcseyektől – hűtlenség miatt – elkobozták, azonban Nagy Lajos király visszaadta a családnak az elkobzott birtokot. 1344-től kisebb nagyobb megszakításokat leszámítva mindvégig a Kölcsey család tagjai voltak fő birtokosai.
1496-ban az Ujhelyi család nyert királyi adományt többekközött Milota helységre is.
18. század végén fő birtokosai a Kölcsey családbeliek, de birtoka volt még itt a Tarpay, báró Perényi, gróf Barkóczy, Ormos, Horváth és Uketyevich családoknak is.
A falu hajdan a Tiszához közelebb feküdt, azonban az állandó árvízveszély miatt más - magasabban fekvő – helyre költözött, mai helyén épült újjá.
A falu híres diótermesztéséről, a környéken, s a Tisza mentén csodás szépségű diófaligetek húzódnak. Az ítt termett papírhéjú Milotai 10-es diófajtát a 19. században az angol tőzsdén is jegyezték.
Az itt termő világhírű milotai dió tiszteletére minden év augusztus utolsó szombatján megrendezik a Diófesztivált.
Népcsoportok [szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 91%-a magyar, 9%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességei [szerkesztés]
- Református temploma – 1772-ben, késő barokk stílusban épült
- Parókia – 1890-ben épült
- Védett fehérnyárfás, a Tisza partján
- Diófesztivál
Nevezetes személyek [szerkesztés]
- Itt született Milotai Nyilas István (1751 - 1623) református püspök, egyházi író, Bethlen Gábor udvari főprédikátora[4]
-
Diófesztivál 2007
-
Emlékmű
-
Milotai M10-es
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Milota települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ http://www.kislexikon.hu/milotai_nyilas.html
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
|||||||
