Nyírtass

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyírtass
Nyírtass légifotó.jpg
A 13. századi nyírtassi református templom légifotója
Nyírtass címere
Nyírtass címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Kisvárdai
Kistérség Baktalórántházai
Jogállás község
Polgármester Jenei Erzsébet[1]
Irányítószám 4522
Körzethívószám 45
Népesség
Teljes népesség 2050 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 52,36 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 37,95 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nyírtass (Magyarország)
Nyírtass
Nyírtass
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 06′ 51″, k. h. 22° 01′ 29″Koordináták: é. sz. 48° 06′ 51″, k. h. 22° 01′ 29″
Nyírtass (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Nyírtass
Nyírtass
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Nyírtass weboldala

Nyírtass község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Kisvárdai járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kisvárdától 12 km-re dél-délnyugati irányban a 4-es főút mellett.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község nevét mind a néphagyomány, mind az írásos adatok szerint Tas honfoglaló vezérről kapta. Anonymus szerint Tas vezér „…a meghódolt nép kérelmére, vásárhelyet állítva a Nyír és a Tisza közt, mely vásárhelyre saját nevét adta, melyet máig is Tasvásárhelynek neveznek.” Tass falu ezen a helyen csakugyan megőrizte Tas nevét.

"A "Nyír " előtagot a község 1908. december 22-én vette fel. Erről az eseményről az említett napon felvett rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve ad számot:" Községi jegyző előterjeszti a vármegye alispánjának 23972/1908. számú rendeletével leküldött Szabolcs vármegye községei nevének törzskönyvezett jegyzékét – s ezzel egyidejűleg a Kisvárdai Járás Szolgabírói Hivatalának 7903 K/908 számú rendeletét, melyet ezen határozatából kifolyó intézkedések céljából adott ki. 76/1908. Képv. 2349 K. határozata- "A Thass községnek Nyírtassra történő elnevezését a Képviselő-testület – bár fájdalommal – tudomásul veszi."

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Már 1200 körül jelentősebb település. A község királyi tulajdonban volt. V. István óta két kun vitéz – Iteg és György – birtoka volt. Örökös nélküli haláluk után a szatmári ispán kapta ajándékba. Akkor lakatlan volt, de temploma a Szent Szűz tiszteletére építve már állott. Másik részében is kunok laktak, ők 1322-ben Magyar Pál gimesi várnagynak adták el birtokrészüket.

1416-ban Ólnodi Czudar Péter bán kapta meg a területet a királytól, így a XV. század-ban a Czudar család tulajdona. A XV. század végén már a királyné birtoka volt, majd hosszú pereskedés után királyi adományként a Váradi családhoz jutott nagy része. 34 dézsmafizető jobbágyával (mintegy 171-180 fő) fontos helynek számított.

1611 után a két Váradi-lány révén bedeghi Nyáry Pál és Melith Péter szerezte meg tulajdonul. A XVII. század-ban a Serédyeknek, a Palaticzoknak kúriája is volt itt.

A század végén újabb osztozkodás révén a Drugeth, a Lónyay, a Zichy és az Esterházy családok is birtokoltak részeket az oppodiumnak (mezővárosnak) nevezett településből. A XVIII. század elején a falu teljesen elnéptelenedett, tulajdonosai közbirtokosságot alkottak. Jósa István 1714-ben lengyeleket telepített be a faluba, mely ettől kezdve elvesztette mezővárosi jogállását. A XIX. század közepén 23 nemesi birtokosa volt és 1150 lakója.A falut 1835-ben földrengés pusztította el. Mai határába olvadt be a Köpetelke nevű birtok, melynek tulajdonosát 1324-ben a tassi határjáró oklevél már említi.

A XX. század elején 290 lakóháza és 2110 lakosa volt (csaknem annyi mint most).Nevezetesebb úrilakok 1800-as évek végéről: gróf Vay Tiboré, Jármy Andoré, Detrich Miklósé. Nagyközség volt. Az 1994. évi önkormányzati választások során mind a polgármester, mind a Képviselő-testület tagjai a független jelöltek közül kerültek ki.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyírtass nevezetességei közé tartozik a római-katolikus, a görög katolikus és a református templom; az általános iskola épületével egybekötött kastély, a polgármesteri hivatal, és az ezredfordulón átadott park, Tas vezér turullal ékesített lovas szobrával.[4]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Nyírtass települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]