Magosliget
| Magosliget | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Alföld |
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
| Kistérség 2012-ig | Fehérgyarmati |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Horváthné Orbán Katalin[1] |
| Irányítószám | 4953 |
| Körzethívószám | 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 251 fő (2010. jan 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 48,46 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 5,18 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Magosliget
Pozíció Magyarország térképén
|
|
Magosliget
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
|
|
| é. sz. 48,05368°, k. h. 22,86313° | |
Magosliget község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén, a Szatmári-síkság-on, a magyar-ukrán határon fekvő település. Uszka 3 km, Tiszabecs 7 km, Kispalád 5 km, Milota 11 km távolságra található.
Története [szerkesztés]
Magosliget-ről az első írott adat 1493-ból való, nevét ekkor Magaslygednek írták.
A Paládsággal együtt a Csaholyi család birtoka volt. A Csaholyiakat 1429-ben iktatták be itteni birtokrészeikbe.
Az 1429-es oklevélben a település neve Magos Mart néven volt írva. 1429-ben a Csaholyi lányok fiúsítása után mellettük még Gödényházy István kapta meg a birtok másik felét. 1463-ban Csató Gergely is kap benne egy részt.
A 17. században az egész birtok összesen kilenc telekből állott és a Brebiri Melith család birtoka volt.
A későbbiekben a Szatmári vár birtokai közé tartozott.
1720-ban Pelsőczy György kapott itt királyi adományt.
1752-ben Gróf Teleki László és felesége kérték fel; 1765-ben Mária Terézia királynő Hagara Pálnak adta. Innen veszi a Hagara család előnevét is. E családé volt a XIX. század végéig.
Népcsoportok [szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 84%-a magyar, 16%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességei [szerkesztés]
- Református templom - 1828-ban épült.
- Cserköz-erdő
Magosliget az irodalomban [szerkesztés]
Magosligeten játszódik Móricz Zsigmond A boldog ember című regénye, ami egy magosligeti parasztember, Joó György élettörténetén keresztül mutatja be a 20. század elejei paraszti életet.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Magosliget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
|
|||||||
