Kótaj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kótaj
Kótaj címere
Kótaj címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Nyíregyházi
Kistérség Nyíregyházai
Jogállás község
Polgármester Orosz Mihály[1]
Irányítószám 4482
Körzethívószám 42
Népesség
Teljes népesség 4496 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 174,32 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 25,93 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kótaj  (Magyarország)
Kótaj
Kótaj
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 02′ 23″, k. h. 21° 42′ 34″Koordináták: é. sz. 48° 02′ 23″, k. h. 21° 42′ 34″
Kótaj  (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Kótaj
Kótaj
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén

Kótaj község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyíregyházi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírségben, Nyíregyházától kb. 10 km-re északra fekvő település.

Megközelíthető[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Korábban vonattal is elérhető volt, ez a lehetőség mára megszűnt.
  • Autóbusszal, a Trans–Vonal Kft. járataival. Kótaji buszmenetrend

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1411-ben az eszenyi Csapy család kapja királyi adományként a települést.

1447-ben említik Keresztút néven, az Ibrányi család irattárában fennmaradt oklevél szerint, ekkor az Ibrányiak birtoka.

1487-ben a Szokolyi család volt a település földesura.

A XVIII. században és a XIX. század elején a Vay, báró Bánffy, Kelcz, Mezőssy, Kállay, Ábrányi, Pribék, Irinyi, Jármy, Hatfaludy, Péchy családok birtoka volt.

A 20. század elején a Jármy család, Körmendy Imre, Tóth Miklós és a Szamueli testvérek voltak a falu birtokosai.

A településen több családnak is volt itt kisebb-nagyobb kúriája. A legnevezetesebb azonban a Fráter-féle ház volt, melyet a Jókai Mór által megörökített Magyar nábob kastélyának tartottak.

Itt születtek, itt éltek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kótaj község eredeti neve Keresztút volt és a 14. századi okmányokon így szerepelt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római katolikus templom - 1909-ben épült.
  • Görög katolikus templomai - A faluban lévő 1894-ben épült, míg a szőlőben levő 1890-ben.
  • Református templom - 1700-ban épült.
  • Nyírvidéki Kisvasút
  • Ibrányi-Fráter kúria

Testvértelepülés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kótaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]