Tiszabecs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tiszabecs
Határátkelő.jpg
Tiszabecs és Tiszaújlak közötti magyar-ukrán nemzetközi határátkelőhely
Tiszabecs címere
Tiszabecs címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Fehérgyarmati
Kistérség Fehérgyarmati
Jogállás nagyközség
Polgármester Lőrincz Gusztáv (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 4951
Körzethívószám 44
Népesség
Teljes népesség 1111 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 59,33 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 17,14 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tiszabecs  (Magyarország)
Tiszabecs
Tiszabecs
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 05′ 55″, k. h. 22° 49′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 05′ 55″, k. h. 22° 49′ 20″
Tiszabecs  (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Tiszabecs
Tiszabecs
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
A Tiszabecs és Tiszaújlak között, a magyar–ukrán határon álló turulmadaras Rákóczi emlékmű avatása 1903. szeptember 20-án [3]
A Turul emlékmű 2011. július 17-én.

Tiszabecs nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti szélén, az ukrán határ mellett, a Szatmári-síkság szélén fekvő Tisza-menti település.

Fehérgyarmat 28 km, Túristvándi 21 km, Szatmárcseke 20 km, Nagyar 28 km, Garbolc 23 km, Uszka 4 km, Sonkád 6 km távolságra található. A Tisza folyó a 744,5 folyamkilométernél, Tiszabecsnél lép be Magyarország területére. [4]

Elérhető a 491-es főúton.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tiszabecs nevében a Becs tag személynévi eredetű, amihez a folyó neve megkülönböztető jelzőként kapcsolódott.[5] A község neve 1181-ben tűnik fel a cégényi monostor birtokainak határjárása során. 1364-ben castrumként emlegetik, ami királyi vár létezésére utal. Mivel fontos helyen feküdt, az uralkodók sokáig ragaszkodtak hozzá, ezért csak 1368-ban adományozták a Becsky családnak. A falu lakói a középkorban magyarok voltak.

Sokat szenvedett a község a háborús megpróbáltatásoktól. 1703. július 14-én itt keltek át Rákóczi seregei a Tiszán.

Az első katonai topográfiai térképen Tisza Becse néven szerepel.

1864-ben árvíz pusztította el a falu döntő részét. Ez időben a második katonai felmérés térképein Tisza Bécs a neve.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 89%-a magyar, 11%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[6]

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szabó Lőrinc költő életében fontos szerepet játszott a község. 1908 és 1918 között minden nyarát Tiszabecsen töltötte atyai nagybátyja, G. Szabó Mihály református lelkész házában, élményeit a Tücsökzene című verses önéletrajzában örökítette meg. Nevét viseli a helyi művelődési ház. A főutcán, a hajdani iskola helyén álló református imaház oldalán elhelyezett emléktábla emlékeztet a költőre.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Református templom - 1907-ben épült.
  • Rákóczi emlékoszlop - a Rákóczi-szabadságharc első győzelmét 1703-ban a tiszabecsi Bajnok-dűlőn vívta ki Ocskay László brigadéros, majd itt kelt át seregével a Tiszán. A tiszabecsi átkelés irodalmi feldolgozása Jókai Mór nevéhez fűződik, aki Szeretve mind a vérpadig című művében dolgozta fel a tiszabecsi átkelés és a kurucok győzelmével végződött kuruc-labanc ütközet eseményeit. A győzelem emlékére emelt emlékoszlop a református templom előtt áll.
  • Innen, a tiszabecsi strandról indul nyaranta a Nemzetközi Tisza-túra.
  • Turul-emlékmű - Tiszabecs és Tiszaújlak között a Tisza-híd hídfőjénél, a Tiszaújlak–Tiszabecs nemzetközi közúti határátkelő mellett emelkedik a kurucok dicsőségét őrző, turulszoborral díszített emlékmű, amit 1903-ban, II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazahozatala előtt állítottak.
  • Tiszabecs-Tiszaújlak (Тисабеч-Вилок) határátkelő a magyar-ukrán határon, a 491-es (E60) főúton – személyforgalom (éjjel-nappal nyitva).

Természeti értékei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Védett természeti érték az ősdiós.
  • A 28 méter magas, 6 méter vastag törzsű, egészséges fekete nyárfa, mely a sóderbányához vezető út mellett jobboldalt található.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Tiszabecs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. Vasárnapi Újság 39. SZ. 1903. (50. ÉVFOLYAM.)
  4. Hagyományos vízitúra és kerékpártúra a Tisza folyón
  5. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára II. (L–Zs). 4. bőv., jav. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1988. 648. o. ISBN 963-05-4569-1
  6. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]